Ha az emberi evulúciót vesszük alapul akkor lehetséges lett volna hogy egyes theropodákból emberre hasonlító lények fejlődjenek ki?

Staggy(#10): "Nem lehetetlen, viszont nem kell feltétlen emberhez hasonló testfelépítéssel rendelkezniük, ha emberi intelligenciájuk van."

Hát, pedig aligha fog nőni az intelligencia kéz nélkül, és a farok is nyilván ugyanúgy eltűnne (a két kar a kézzel hosszabbodik, és az egyre egyenesebb testtartás igénnyé válik, vagyis a farok egyensúlyozó szerepe idővel eltűnik, hiszen az intelligencia növekedés szükségtelenné teszi a gyors és hatékony futást, valamint a rendszeres közelharcot is). Az egyre porhanyósabb ennivalók fogyasztása miatt nyilvánvalóan ugyanúgy elkezdene gracilisabbá válni az állkapcsuk, sőt, az egész koponyájuk is, valamint ugyanúgy átállnának a mindenevésre... Nyilvánvalóan a szemeik is elkezdenének a gömbölyödő koponya elejére orientálódni, és a mindenevőség miatt a színlátásuk is elkezdne emberesedni (gyümölcsök, levelek stb. színe egyre fontosabbá válik..). A látás alapján működő szexuális szelekció is elkezdene egyre jobban erősödni (minden esetben a karcsúság és a gömbölydedség valamilyen aránya jelzik a veszélytelenséget/szeretnivalóságot - pl. az emlős kölykök koponyája gömbölyded és nagy a testhez képest, és jellemzően kevéssé áll ki az arcsíkból az állkapocs, az orr...stb).

Szvsz, ha lenne dínóember, akkor hozzánk szemre szvsz. nagyon hasonlóvá evolválna (legalábbis itt a Földön, földi környezetben).

@Kérdező: "Ha az a bizonyos meteor nem csapódik be akkor lehetséges lenne hogy a raptorokból vagy más dinoszaurusz fajból az emberi inteligenciával bíró lény fejlődjön ki?"

Nem!

És nem azért, mert lehetetlen a dínóknál az intelligencianövekedés (nem az, hiszen azért erre a vonulata van bizonyíték), hanem mert a dinóknál az intelligencianövekedés igen-igen lassú és esetleges folyamat volt (egyszerűen annyira hatékonyak voltak magasfokú intelligencia nélkül is, hogy nem volt különösebben szükségük arra), méghozzá annyira lassú, hogy előbb vagy utóbb ilyen aszteroida mindenképpen jött volna (165 millió - vagy több - éven keresztül meguszták a dolgot különösebb globális katasztrófa nélkül - igazándiból piszok szerencsések voltak), ill. tudunk olyanról is, amikor egyszerűen evolúciós összeroppanás hullámzott át a Földön, mindenféle különösebb természeti csapás nélkül (vagy legalábbis ilyesmi okra nem leltünk). Kb. ahhoz hasonlóan, amikor a kártyavár már nem bírja, és összeomlik...

Úgy tűnik, hogy az emlős-szerű szerkezet számára jóval fontosabb az intelligencia növekedés sebessége, talán pont azért, mert "szerkezetileg" nem annyira jó túlélők, mint a dínók (vagy érzékenyebb a szervezetük/anatómiájuk a változásokra - legalábbis összességében, hiszen érdekes ellenpélda gyanánt a nagyon nagy katasztrófából mégis ők jöttek ki jobban), vagyis a dínók a mokányabb testfelépítésük okán jobb túlélők voltak eleve (legalábbis abban a 165 millió évnyi általános környezeti helyzetben). Persze sok minden számításba jöhet még... a régebbi légkör oxigénszintje, stbstb.

Wadmalac(#10): "Például, azt mondanám, hogy egy két lábra emelkedett lénynél a méretes farok (a hátsó, vazze!) jelentős egyensúlyi előnnyel jár, tehát az valószínűleg náluk megmaradt volna."

Nos, nem hiszem.

A szerszámkészítés fejlődésének "iránya" a talaj felé mutat, vagyis "munkaasztalra" egyre többször mutatkozik igény, tehát egyre fontosabbá válik a gyors és kényelmes talajra való leülés, lekuporodás igénye, ahol az is fontos eleinte, hogy a gyors felállás is működjön ("egyenes" és hajlékony gerinc ilyenkor a legjobb). A jellegzetes dinófarok nem igazán előnyös ilyenkor.

#13:

Fene tudja, szerintem csak túlságosan antropomorf az említett mozdulatsorokról az elképzelésed.

Például, ha az embernek kényelmes lenne a kenguru módjára ücsörgés, farokrásegítéssel stabilizálva, sosem találja fel a széket.

"Például, ha az embernek kényelmes lenne a kenguru módjára ücsörgés"

Nem jó.

A kezek még így is rettentő messze vannak a talajtól, és a földön ülve a sok szétszórt cucc körül a gerinc nem képes könnyedén körbe-szkennelni, sőt, rugalmasan előrehajolni, akár a földön fekvő megformálandó cuccot megszemlélendő mindenféle perspektívából.

A kenguru így az eszközöket úgy tudná alakítgatni, mintha te egy olyan irodai székben ülnél, aminek a háttámlája állandóan kényelmetlenül hátra lenne döntve, miközben az ülése meg kb. 10-15 fokos szögben felfelé állna.

@Wadmalac

Minek maradna meg a farok, ha amúgy sem kell a jó futás a már jó fegyverekkel, testet védő eszközökkel és gondolkodós stratégiával felszerelkezett lénynek?

Nekünk sem kell jó futónak lenni, se karmokra nincs szükségünk, se erős szemfogakra, se csapkodó erős hátsó farokra... Az egyensúlyozást anélkül is meg lehet oldani...

Te magad írtad, hogy az ősi majomszerű lények mindegyikének is ugyanúgy volt farka, és már elég volt egy kicsi változás is az életvitelben, hogy a farok eltűnjön később más majmokról már jóval az ember megjelenése előtt. Tehát az állati farok egy eléggé könnyedén elillanó cucc az intelligencia növekedése közben, nem?

Pombe: Olyan ténykény kezeled ezeket, mintha bármilyen esély lenne is rá, hogy az evolúció tökéletesen kiszámítható lenne "logikus úton".

Pont arra van számtalan bizonyíték a biodiverzitásban, hogy az evolúció sokféle úton képes eljutni ugyan oda iteratív módon. Ráadásul emiatt pont megmaradhat sok "tervezői" szemmel illogikus vagy általánosságban véve nem optimális megoldás.

...

Tehát inkább mondjuk azt, hogy nem tudjuk mi lett volna ha. Az intelligencia is egy feature, mint a járás. Éppen ezért nincs kőbe vésve teljesen, hogy milyen feltételek mentén KELL kialakulnia.

"elég volt egy kicsi változás is az életvitelben, hogy a farok eltűnjön"

Például hogy lejöttünk a fákról.

A majmoknál a faroknál szerintem az egyensúly másodlagos szerepű volt a kapaszkodáshoz képest, míg a dinóknál az egyensúly volt az egyetlen szempont. Illetve esetlegesen plusz pofozkodás.

Persze.

Azért mondtam, hogy nem hiszem... és felsoroltam, hogy miért nem hiszem. Talán azokkal kellene foglalkozni. Pl. felsorolod, hogy milyen más lehetőséget látsz azokkal szemben.

Mellesleg az evolválás bizonyíthatóan képes arra, hogy eljusson közel optimális megoldásra.

Ha nem így lenne, akkor nem lehetne az evolúciós kísérletekben rendre a közel hasonló eredményeket reprodukálni. Nem lehetne alkalmazni az evolúciós algoritmusokat erre használni:

[link]

Nem lenne igazán nyerő, ha az algoritmusok állandóan többféle eredménnyel rukkolnának elő.

Arról beszélek, hogy természetesen az evolválás nagyon sokféle variációt ad ki, de ha a környezeti feltételek és az abban evolváló taxon relációjából következhet közel optimális megoldás, akkor arra az evolúció rá fog "jönni".

Az a több, a jóval több, amikor sokféle megoldás is nagyon sikeres és ilyenkor valóban akár véletlenszerű berögződések is terjednek gond nélkül. De nem minden esetben igaz ez. Én úgy gondolom, hogy a mi esetünk nem ilyen többféle módon kivitelezhető megoldásokat igényel, vagyis szűkre szabottak a lehetőségek a vitatott esetben.

Wadmalac: "míg a dinóknál az egyensúly volt az egyetlen szempont. Illetve esetlegesen plusz pofozkodás."

OK. De mint írtam, az egyensúlyozás könnyedén kialakulhat más úton módon is, és a farok csak akadály egy egyre intelligensebbé váló lény számára, mivel idővel semmi szüksége nem lesz rá.