A fizikusok miért nem értik meg, hogy a világ számunkra megismerhetetlen?

Kérdező te mit javasolsz hogyan értük meg a világot? Hogyan tegyük számolhatóvá?

Most ez a legjobb módszer erre. Nem ismerünk mást. Lehet hogy 1 millió év múlva annyira fejlett lesz a tudat, szellem mittudom én mi, hogy megérzéssel rájövünk dolgokra. De jelenleg nincsen semmi ami jobban menne ennél. Ki kell járnunk ezt az iskolát

> Nem azt vetem a szemedre, hogy így gondolkodsz (én is Homo sapiens módjára gondolkodok), hanem azt, hogy szerinted csak így lehet gondolkodni.

De mégis honnan a pékből vetted, hogy *szerintem* csak így lehet gondolkodni úgy általában? Én ilyet nem állítottam és nem is állítok. Annyit állítok, hogy azon gondolkodásmódokból, amiket itt és most 21. századi emberként ismerünk, azok közül a fizikai világ megismerésére az a gondolkodásmód a legalkalmasabb – leghatékonyabb, legeredményesebb –, ami a tudományos módszertan mentén való gondolkodás. De még azt sem állítom, hogy ez a gondolkodásmód tökéletes, csak azt, hogy nem ismerünk, pláne nem tudunk jobb gondolkodásmódot követni. Lehet, hogy van ilyen, csak nem tudunk róla. És láthatólag te sem.

> Már a középkori ember gondolkodását se értjük (azt gondolták, hogy ha kínzás hatására valaki bevallott valamit, azt tényleg el is követte)

> […]

> én azt se értem, hogy miért szavaznak egyesek néhány zsák krumpliért cserében a Fideszre

Ez már kicsit kivezet az alaptémából. Ezek nem a racionális gondolkodásról szólnak, hanem vágy alapú gondolkodásról, manipulációról és hasonlókról. A tudományos gondolkodás pont ezt igyekszik kiküszöbölni, és pont ezek a példák támasztják alá azt, hogy jól teszi.

Nota bene nem hogy a középkorig nem kell visszamenni, egy felnőtt ember önmaga gyerekkori gondolkodásával sem tud azonosulni. Ha már egyszer rádöbbentél, hogy a Mikulás nem létezik, soha nem tudod teljes egészében átélni azt a gondolkodást, amiben a Mikulás még létezett.

> És tudod miért nem nézem le ezeket az embereket? Mert nem miattuk szar hely a világ, hanem azok miatt akik tönkreteszik a bolygót a BMW-jükkel meg a PET palackokkal.

Ez is offtopic valamennyire, de az az igazság, hogy az ember lusta. De nem csak az ember, úgy az élet törekszik arra, hogy a lehető legkevesebb energiabefektetéssel a legtöbb hasznot érje el. Ez egy alapvető evolúciós drive, amit az ember sem tudott felülírni magában. A BMW és a PET palack azért jöhetett létre, mert alapvető igény volt rá. És kvázi tulajdonképpen mindenkinek igénye volt rá. Sokkal kényelmesebb csak úgy ötletszerűen beugorva a boltba elhozni egy üveg innivalót, mint előre megtervezni, hogy akkor vissza kell vinni az üveget, amivel csak a macera van. Hogy a világunk „szar” hely, abban bizony mindannyiunk felelőssége benne van, a tied is, az enyém is. És akármennyire is igyekszik valaki harcolni ellene, mégis csak számtalan kényelmes – de környezetterhelő – dolgot használ, amiről önként nem akaródzik lemondania. De ez már inkább társadalmi, gazdasági, politikai kérdés, mert ebben pl. a jogi vagy gazdasági intézkedések tudnak igazán hatásos változást elérni, az emberek önmagukban kevés hajlandóak.

~ ~ ~

> Kezdhetnénk például azzal, hogy középiskolában elkezdenek oktatni tudományos materializmust

Melyik középiskolában? A materializmus egy filozófiai irányzat, ami az anyagi világ egyedüli létezését ismeri el, a társadalmi létezés meghatározó okát a fizikai valóságban látja. Én ilyet nem tanultam középiskolában, mint egyetemes, megkérdőjelezhetetlen igazság, maximum úgy, mint történeti tény, hogy ilyen filozófiai irányzat is létezik.

A természettudomány önmagában nem materialista, hanem a matériával – anyaggal – foglalkozik. Fontos különbség. A fizika elvileg teljesen jól megfér a metafizikával, vallással is, mint ahogy igen sokáig nem hogy megfért egymás mellett a kettő, de elválaszthatatlanul össze is fonódott. A fizika úgy viszonyul a materializmushoz, mint a fafaragás a – találjunk ki új szavakat – „fafaragásizmushoz”. Ez utóbbi valamiféle ideológia, ami a tárgyalkotás egyedüli üdvözítő módját a fafaragásban látja, nem ismeri el mondjuk a kovácsolás létezését vagy hasznosságát. Az előbbi meg egyszerűen csak a fafaragás ügyes-bajos technikájával foglalkozik, a kovácsolással azért nem, mert nem tárgya a fafaragásnak. A kovácsolásról nem mond se jót, se rosszat, egyszerűen csak nem foglalkozik vele, mert nem illetékes abban, hogy foglalkozzon vele.

Az iskolákban most már tanítanak pl. hittant is. Oké, választható opció helyette az erkölcstan, csak éppen az is keresztény alapokon nyugszik. De ha nem lenne így, akkor sem az iskola az egyetlen hely a világon, ahol egy gyerek tartózkodhat, ott van a családja, ott a templom stb… Számos terepe van annak, hogy egy gyerek megismerje a nem materialista világszemléletet.

Az meg, hogy egy iskolában mit tanítanak, az megint nem tudományos kérdés, hanem egy kicsit pedagógiai kérdés, de elsősorban politikai és gazdasági kérdés. Az iskolában olyan dolgokat tanítanak, amik a munkaerőpiacon később potenciálisan hasznosak lesznek, mert korunkban ez a társadalmi igény támasztódik az iskolával szemben. Nem csak az oktatáspolitika támaszt ilyen elvárást, hanem sok esetben a szülők is. A szülő azért íratja a gyerekét az egyik vagy másik iskolába, hogy a gyereke minél magasabb fokú végzettséget szerezzen, ami által minél jobb eséllyel találjon munkát, minél nagyobb fizetéssel.

Hogy ez jó-e? Nem vagyok róla meggyőződve, de akceptálhatónak tartom. Elvégre elsősorban nem az iskolának kellene nevelni a gyereket, hanem a szülőknek, rokonoknak, a társadalomnak. Az iskola csak egy a sok helyszín közül, ha ott valami specializált szeletét tanulja meg az életnek, hát akkor a többit valahonnan máshonnan kell pótolni, és elvi lehetőség van is rá. Sőt gyakorlati lehetőség is van rá. Pl. művészetet sem tanítanak túlzottan az iskolában, hiszen annak nem sok előnye van a munkaerőpiacon. De szerencsére léteznek zeneiskolák is a világon, és sok gyerek – illetve szülő – él is ezzel a lehetőséggel.

> majd egyetemen a relativitáselméletet a Jánossy Lajos-féle felfogásban tanítják

Hát erről a Jánossy Lajos-féle felfogásról nem sokat tudok, csak annyit, amit most hirtelen a Wikipédián olvastam: „A speciális relativitáselmélet Lorentz-féle felfogásából kiindulva, filozófiai (tudományos marxista) szemléletet alkalmazva Elek Tiborral kidolgozta egy az einsteinitől eltérő, de azonos fizikai eredményekre jutó relativitáselmélet alapjait, amely a szakmai közvéleményben nagy vitákat gerjesztett.”

Hát ez a baj ezekkel a kvantitatív természetű világmagyarázatokkal. Mert a matematika ugyanaz. Szükségszerűen ugyanannak kell lennie, különben hamar kiderülne, hogy amit tanítanak, az nem igaz. A mesével – interpretációval, értelmezéssel – meg az a baj, hogy az szubjektív, önkényes, és hasonló – szándékos, vagy szándékolatlan – ferdítésekhez vezet.

Azért az interpretációnak is van tétje a fizikában. Akkor, ha két konkurens interpretációból más-más dolog következik. Pl. az EPR-paradoxonra egészen más interpretációt adott Einstein és Bohr. Vitáztak is eleget. De életük során nem is tudták tisztázni ezt a kérdést, mert nem tudtak olyan matematikai természetű konstrukciót alkotni, ami számszerűsített mérések alapján eldönthette volna a vitát. A vitát aztán Bell zárta le a Bell-egyenlőtlenséggel, neki sikerült fizikailag egzakt – azaz matematikai természetű – megfogalmazását adnia a interpretációkan, pontosabban keretet adott ahhoz, hogy eldönthetővé váljon, hogy melyik interpretáció az, ami nincs összhangban a valósággal, és melyik az, amelyik igen.

Kérdező itt felvetettél két javaslatot, de egyik sem állja meg a helyét sajnálatomra.

43-ban "Kezdhetnénk például azzal, hogy középiskolában elkezdenek oktatni (1)tudományos materializmust, majd egyetemen a relativitáselméletet a (2)Jánossy Lajos-féle felfogásban tanítják."

(1.)Az általános iskolától kezdve a doktoriig kizárólag materializmust tanítunk minden állami, önkormányzati iskolában. Mindenhol a világon. Kizárólag magániskolákban pl USÁ-ban vannak olyan helyek, ahol a teremtést tanítják az evolúció helyett, de ettől az egy példától eltekintve minden iskolatípusban kizárólag materializmust tanítunk. Nem is tudnál egyetlen példát mondani, ahol ez nem így van

Egyébként a tudományos materializmus ugyanolyan áltudomány, mint az ezo tv. Csak tudományos megismerési paradigma létezik ; kísérletekkel, megfigyelésekkel általános következtetéseket vonunk le és megállapításokat, következtetéseket teszünk, amit képletek, törvények formájában összegzünk. A kvantumfizika törvényei értelmezései közt szerepel a materializmus, de az ugyanolyan spekuláció mint az hogy létezik zéta-neutrino. Magyarán nem valószínű

(2.) Jánossy ugyanolyan tévúton járt, mint Einteint megelőző az étert valóságosnak tekintő tudósok. Sok mindent elért Jánossy részecskefizika és detektálásuk területén, de a relatívitás terén elért elméletei valótlanok. Nem látezik éter. Tévúton járt

Egyébként egyetemen nagyon sok speciális előadás, szeminárium keretében megismerkedhetnek hallgatók különféle absztrakt kvantum-relatívitás elképzelésekkel. Ugyanígy lehetőségük van erre is, akit érdekel.