Folyamatosan kérdezgetik a diákok, hogy miért kell kémiát, és bioszt tanulniuk, amikor nagyon kevés hasznát veszik az életben, miket tudnék mondani- válaszolni nekik ezekre?

Nyilván attól függ, hány évesek, de ha a tabu témákkal kezded a kémia oktatást, sokkal jobban fel fogod kelteni a figyelmüket, mintha csak azt mondanád, hogy "gyerekek, a kémia fontos, a mindennapokban is előjöhet". Beszélj a drogokról (ne arról, hogy milyen jó (??? :D ) használni, hanem mondjuk arról, hogy milyen hatása van, vagy hogy növényi hatóanyag, stb) vagy mondjuk a pálinkafőzésről - lehet sokan hozzá is tudnak szólni, ha otthon anyu-apu szokott főzni.

A diákok akkor figyelnek, és akkor tanulnak, ha érdekes, amit mondasz nekik. Utálják, ha azt mondod nekik, hogy meg kell tanulni az alapokat az izgi dolgokhoz. Kezd az izgivel, és utána elmagyarázhatod nekik pl az atomokat, oldhatóságot stb. Figyelni fognak, ha előtte felkeltetted az érdeklődést.

Mesélj érdekes dolgokat, felvetéseket, hagyd, hogy a diákok rákérdezzenek a miértekre és a hogyanra, és akkor belemehetsz a tananyagba. Ha van rá lehetőségetek, játsz le nekik 3D animációkat, videókat, vagy használjatok Chem draw-t a szerkezeti képletek megrajzolásához.

És kísérletezzetek sokat, de legalábbis csinálj bemutatókat! Legyen menő, látványos, vagy vicces.

Bilógia: már írták, de röviden még egyszer: minden ami körülöttünk van, és él, biológia. Hogy működik a saját szervezetünk, hogy alakulnak ki a betegségek, háziállatok igényeinek, viselkedésének megértése, növények és állatok felismerése.

Meg lehet mondani mindig érdekes és fontos példákat, ahol az ismereteket használni kell. Miért veszélyes a nitrátos víz (ez már bológia és kémia egyszerre), miért halunk bele a szénmonoxid-mérgezésbe, hogy keletkezik az alkohol és hogy hat a szervezetre, hogyhogy a tehenek ehetnek füvet, de az ember nem tudna fűevésből megélni, mivel nem tudunk cellulózt bomlani (ha olyan az osztály, azt is el lehet mesélni, hogy hogy megy ugyanez a nyulaknál, egereknél, úgyis sokan tartanak ma ilyen állatkákat is), stb... Meg pl. az sem hátrány, ha az ember tisztában lesz azzal is, hogy mivel kell orvoshoz fordulni, és mivel nem. Mivel az a tapasztalat, hogy az emberek nem tudják. Ezeket mind el lehet mondani. AIDS-megelőzés, drogprevenció, ezek is érdekelni szokták a fiatalokat.

Kémia: Mert a körülöttünk lévő világ anyagokból áll. Én hétköznapi példákat mondanék: vízfesték vs. olajfesték, körömlakklemosó, háztartási vegyszerek veszélyei (pl. hipót és sósavtartalmú szereket nem szabad összeönteni, mert klórgáz keletkezik), miért vezeti a víz és a fém az áramot, de a gumi és a fa miért nem, az emberben miért terjed az áram, vízben és zsírban oldódó anyagok, égés, miért fulladhat meg az ember a pince mélyén, stb.

Meg lehet utalni ara is, hogy mind a gyógyszerek, mind a kozmetikai termékek fejlesztéséhez is elengedhetetlen a kémia és a biológia is. Meg miért nem szabad ész nélkül gyógyszereket szedni, hogy károsítják a drogok a szervezetet, stb.

Egyébként mindkét tárgyat részben azért utálják a diákok, mert borzasztóan rossz a tanmenet, és a tankönyvek egy része is (sajnos a tanmeneten tanárként sem nagyon változtathatsz). Mert a kémiát „természetesen” az atomszerkezettel, kvantumszámokkal kell kezdeni, és emiatt persze a gyerekek utálni fogják, mivel akkor az egész teljesen megfoghatatlan számukra. Nyilván logikus ezzel kezdeni, mivel az atomok felépítése a kémia alapja, de ez a legnehezebb és legszárazabb része is, az élvezhetőség kedvéért az elején lehetne egy bevezető fejezet arról, hogy mire is jó ez az egész. Meg a könyvekből pont azok a példák maradnak ki, ami magyarázná, hogy mire jó ez az egész. Esetleg ha van labor, pár látványos kísérlet sem árthat.

A biológia tanmenete kevésbé rossz, de valószínűleg az emberi szervezet felépítésének és működésének alapjai jobban érdekelnék a diákot, ha azzal kezdődne az oktatás (talán erre lehetne is szánni 1 órát a legelején, nem törődve a tanmenettel, ha van lehetőség projektoros przentációra, akkor elég látványos tud lenni). Mivel jelenleg szervrendszerenként folyik az oktatás az egyszerűbbtől a bonyolultabb élőlények felé haladva, eléggé szétdarabolódik, és pont az a komplex kép nem jön át, ami az egész lényege lenne. Ezeket szintén érdemes beleszőni az óra menetébe. Meg amikor a diák témazáróra készül, pont a fejezet végéig nem fog eljutni, vagy addigra fárad el, ami pedig a legfontosabb lenne... Emiatt ezekre a részekre az oktatás során külön figyelmet érdemes fordítani.

A számonkérések során szintén fontos, hogy ne vegyük el a diák kedvét, így lehetőleg ne az egész dolgozat legyen teszt, de ha teszt, akkor olyan kérdések legyenek benne, amit előtte hangsúlyozottan beleszőttél az óra anyagába, mert nálunk pl. az volt a jellemző, hogy a tesztkérdések olyan dolgokra mentek rá, ami a könyvben sem volt benne, meg órán sem hangzott el... Ez azoknak a kedvét is hamar elveszi, aki egyébként tanulna rá.

Mondjuk, ha valakit nem motivál a tudásvágy, a kíváncsiság, a megismerés öröme, hanem "mire tudom ezt használni az életben" hozzáállással tekint a tanulnivalókra, az régen rossz.

Egy tanárnak - véleményem szerint - nem az a feladata, hogy kiszolgálja ezt a "minek kell ezt tanulnom, úgysem fog kelleni semmire" attitűdöt, és izzadva keressen valami választ, hanem az, hogy felkeltse a diákok tudádvágyát, érdeklődését. Igen, úgy kell megfogni az anyagot, hogy az érdekes legyen a diáknak, és izgalmas - nem úgy, hogy azt gondolja magában, ez egy sz@r, de hát tényleg kellhet majd az életben, szóval valahogy bemagolom. Ez pedig egy pokolian nehéz, ugyanakkor izgalmas feladat. És hát igen, a tanári hivatás már csak ettől is nehéz. De ettől hivatás, nem csak valami belefásulós, ledarálandó munka. Legalábbis annak kellene, hogy legyen. Nagyon is. És ennek felbecsülhetetlenül óriási jelentősége van.

Úgyhogy kérek minden tanárt, próbálja meg felkelteni a gyerekek tudásvágyát, érdeklődését, ne azon gondolkozzon, hogy lehet lenyomni a torkukon a tanulnivalót. A hogyan jó kérdés - de azt gondolnám, azért mentek tanárnak, hogy ezeket a hogyanokat megtalálják.

Mondjuk az is jellemző, hogy ez a tanár SEM nézte vissza a kérdést, pedig már volt. Gyanús, hogy ő is csak letudni akarja ezt a feladatot.

Az meg végképp nagyszerű, hogy szinte mindenki lepontozott, mikor megírtam, hogy nézze vissza... pedig TÉNYLEG nagyszerű válaszok voltak, és nem írjuk le mind még egyszer. Nem az a módszer, hogy a válaszolók rohannak és írnak mind ismét - hanem az, hogy a kérdező szépen visszakeres.

Legalábbis normális helyen.