Mi volt az ősrobbanás előtt?

# 60/60 Igaz, hogy fizikus vagyok, de nem hiszek az ortodox dogmákban. Saját magam gondolok végig mindent amit kijelentek. Amennyiben egy elmélet ellentmondásos, paradoxonokat tartalmaz és főleg van reálisabb, akkor nem fogom azt mondani hogy az az igaz. Ennyi szabadság engedtessék meg nekem.

Mi fizikusok is rengeteg mindent nem tudunk, annak ellenére hogy a tankönyveink úgy sugallják, hogy minden készen van. Amiket nem tudunk, arra vannak elképzeléseink, de ugyanúgy tulajdoníthatjuk ezt egy materiális elemnek, mint isten művének.

Pl nézd meg a következő kijelentéseket :

1 - Az ősrobbanás elméletben még számos dolgot nem értünk. A kezdeti szingularitás ahogy aktiválódva lett a folyamat teljesen értetlen. Ez viszont nem jelenti azt, hogy spontán ne meghetne végbe

2 - Isten útjai kifűrkészhetetlenek.

Az (1) állítás egy hazugság. Hamisságot állít. Olyanról aminek a beindulását nem értjük tulajdoníthatjuk akárminek. Mégis a tudósok saját filozófiájuk szerint egészítik ki a hiányzó részeket. Úgy hogy semmi bizonyosságuk nincsen róla, csak mivel ők maguk materialisták így azt hiszik nem lehet semmi más ezen kívül

A (2) állítás ugyanannyi tartalommal bír. Ugyanúgy nem tudjuk mi történt.

1fizikus

"Mégis a tudósok saját filozófiájuk szerint egészítik ki a hiányzó részeket."

Mármint az ősrobbanás ELŐTTről?

Hogyne!

Csak senki sem mondja erről, hogy ez tudomány lenne.

Ez fantázia.

Ennyi.

Majd, ha ellenőrizni lehet, akkor lesz tudomány belőle.

Míg az istent soha nem lehet ellenőrizni, és így nem is lesz belőle tudomány.

Tehát a két kijelentésednek semmi köze egymáshoz.

És nem: NEM VAGY FIZIKUS. Még akkor sem, ha esetleg van valami reál végzettséged.

Azért nem vagy az, mert nem tudományos módszereket használsz.

> Ezt is rosszul tudod. Az ősrobbanás után keletkeztek azok a részecskék, atomok amiket látunk...

> Már lezajlott maga az ősrobbanás.

Ez lovagolás a szavak jelentésén. Az ősrobbanás elmélete deklaratívan azt írja le, hogyan fejlődött a világegyetem egy rendkívül sűrű és forró állapotból a mai állapotáig az elmúlt 13,8 milliárd év alatt. Ha nem ezt jelenti, akkor idézz kérlek valamilyen lexikonból, tankönyvből. A már létrejött világegyetem fizikai folyamatait öleli fel, a világ létrejöttének módjáról, „okáról” tudományos módszertannak megfelelő módon elméleti szinten sem tud mit mondani. Lehetnek rá elméleti hipotézisek, bár a többségük még annyi sem, inkább filozófiai természetű felvetés.

De ha máshogy tudod, idézz be valamiféle lexikont.

> Azért mert kékeltolódást mutatott az androméda galaxis azon része ami közeledik még nem biztos, hogy az összes többi vöröseltolódás a távolodás miatt lép fel.

Írtam a COBE műholdat. Ott minden – a háttérsugárzás is, a csillagok fénye is – vörös- illetve kékeltolódást szenved, attól függően, hogy a műhold sebessége éppen hozzáadódik vagy kivonódik az objektum Naptól való távolságától. Nem csak hogy működik a jelenség, hanem pontosan – értsd sok számjegy pontossággal – olyan mértékű, mint amit amúgy is megjósol a relativitáselmélet. Eleve az energiamegmaradás miatt a speciális relativitáselméletből következik a Doppler-effektus, annak a pontos összefüggései is ismeretek ahhoz, hogy az energiamegmaradás törvénye igaz maradjon.

A műhold által észlelt vörös- ÉS kékeltolódást próbáld már meg nem a sebességre visszavezetni. Kicsit olyan ez, mintha a hang Doppler-effektusát azzal akarnád magyarázni, hogy hát biztos a mentőautó lejjebb tekerte a sziréna hangfrekvenciáját. De azt elég nehéz megmagyarázni, hogy ezt mindig akkor teszi, és annyival előre, hogy mikor távolodok tőle, akkor – pontosabban egy kicsit előtte – tekeri lejjebb, mikor közeledek felé, akkor – pontosabban egy kicsit előtte – tekeri feljebb. Nonszensz…

> A fizikai ismereteink csak az anyagi rendszerekkel tudnak mit kezdeni. Azt mondod te is a korábban általad leírtakkal ellentétben, hogy csak az ősrobbanás után kialakult univerzummal tud az elmélet foglalkozni, akkor mégis hogy a csudába hazudhatnak olyat, hogy az ősrobbanás egy forró, sűrű állapotból jött létre, ha nem is voltak meg azok a kritériumok ami alapján valamit forrónak vagy sűrűnek nevezhetnénk?

Ha az eseményeket visszavezetjük régebbi állapotokba, akkor kapunk egy szingularitást. Hogy mi van a szingularitásban, a 0:00 pillanatban ahhoz nincs hozzáférésünk. Az, hogy az univerzum sűrű és „forró” az a 0:00 utáni állapot, mikor az univerzum már létrejött. Minél *közelebb* megyünk elméletben ehhez a 0:00 időponthoz, az univerzum annál sűrűbb és annál nagyobb az energiasűrűsége – fogalmazhatunk leegyszerűsítve úgy, hogy annál forróbb –, tehát 0:10-kor még elég sűrű és forró, 0:05-kor ennél is sűrűbb és forróbb, 0:02-kor még ennél is sűrűbb és forróbb. Hogy mi történt 0:00-kor azt nem tudjuk, de azt igen, hogy időben visszafelé haladva a 0:00 időpont *felé*, annál sűrűbb és forróbb. Nem tudom ezt így negyedik elmagyarázás után miért nem lehet még mindig érteni…

> Ugyanúgy lehetne mondani azt is, hogy hideg és híg volt, amit Isten begyújtott.

Meg lehetne azt is mondani, hogy a világegyetemet Jahve 6000 éve teremtette pont olyan állapotban, hogy úgy tűnjön, mintha 13,8 millárd éve tágulna. Meg lehet azt is mondani, hogy a világot Karakutty teremtette fél másodperce, benne a te – Karakutty által megírt – válaszoddal, és benned azzal az emlékkel, hogy ezt a választ te írtad. Ezek mind-mind falszifikálhatatlanok. A tudomány meg modellt alkot, és teljesen mindegy, mi a helyzet, jelenleg az ősrobbanás az egyetlen modell ami erős perdikciós képességekkel rendelkezik.

Amit te mondtál, abból is lehet modellt faragni, csak az nem ad magyarázatot egy csomó dologra. Illetve amit ad, az teljesen ellentétes a megfigyelésekkel. Az ősrobbanás elméletét meg néhány különböző természetű mérés is alátámasztani látszik egyelőre, a világegyetem tágulása, a kozmikus háttérsugárzás fluktuációjának jellege – ami erősen összefügg a Hubble-állandóval, ami a tágulás mértékét határozza meg –, meg a galaxisok eloszlása az univerzumban, valamint a különböző elemek előfordulási aránya az univerzumban.

> Ha tudjuk értelmezni az enttópáiját és belső energiáját egy halmaznak legyen az atom vagy részecske, onnantól már képesek vagyunk hőmérsékletet is számolni. Olvass fenomenológikus fizikai rendszerekről. Egy részecskehalmaz mozgásával arányosan defíniálható a hőmérséklete is

Hőmérséklete – és nyomása, valamint térfogata is – csak összetett rendszereknek van, pont a rendszer elemeinek egymás közötti viszonyait fejezik ki ezek a mennyiségek. Fenomelnológikus fizika? Tessék: [link] : „Az állapotjelző a termodinamikai rendszernek egy olyan jellemzője, amely…”. Tehát rendszerről van szó.

Megint hadd éljek egy analógiával. Van sok gyerek. A sok gyerek állhat sűrűn, és állhat ritkán, lehet, hogy egy szobában vannak, lehet, hogy egy téren. Lehet, hogy lassúak és nem nagyon lökdösik egymást, de lehet, hogy futkároznak és folyamatosan egymásnak ütköznek. Kvázi értelmezhető rájuk a nyomás, a térfogat, és a hőmérséklet fogalma megfelelő analógiákon keresztül. Illetve lehet, hogy a gyerekek fogják egymást kezét, lehet, hogy sorban állnak, lehet, hogy körben állnak, lehet, hogy össze-vissza kóvályognak vagy futkároznak. A halmazállapot, a kristályszerkezet is értelmezhető rajtuk.

De egy gyerek esetén? Ő most mennyire lökdösi a… Kit is? Az egy gyerek az sorban áll, vagy körben? Az egy gyerek fogja-e a „többi” – ott sem lévő – gyerek kezét, vagy sem? Egy gyerekre mindez értelmetlen. Hasonlóan ahhoz, hogy egyetlen részecskének – ha önmagában vizsgáljuk és nem a többi részecskével közösen alkotott rendszerben – nincs se térfogata, se nyomása, se hőmérséklete, se halmazállapota.

Energiája van, de az egy más tészta.

Az entrópia dettó ilyen mennyiség. Egy *rendszer* entrópiája a *rendszerre* jellemző mennyiség, amit a rendszer által felvenni lehetséges állapotok valószínűségeinek – pontosabban azok logaritmusának – összegzése. Entrópiája több elemből álló rendszernek van. Egyetlen részecskének – önmagában, nem a többi részecskéhez mérten – nincs entrópiája, mert az entrópia egy több elemből – részecskéből – álló rendszer egészét leíró jellemző.

> "Esetleg tudsz erről bővebben mondani valamit? Mert úgy 1990-ig még volt néhány vetélytársa az ősrobbanás elméletének. Mikor a kozmikus háttérsugárzást – annak spektrumát "

> Tudok. Van jobb elmélet az ősrobbanásnál, ami pontosabban és ellentmondásmentesen írja le a világot. Az univerzum állapotváltozásokon át megy keresztül. Nem volt kezdete és vége sem lesz

Pont erre kérdeztem rá. Mi ez az elmélet? Mi a neve? Ki publikálta? Hol lehet erről olvasni?

> A fizika nem materialista. A tudomány "művelői" az akadémikusok materialisták. Az ősrobbanást nem a fizika állítja, hanem az akadémikusok.

Azzal nem tudok mit kezdeni, hogy egy logikus érvelést egyszerűen figyelmen kívül hagysz és ellenérv helyett leírod ugyanazt.

A tudományosság ellentéte a tágabb értelemben vett hit. (Ami nem csak Istenben, vagy bármilyen transzcendesben való hit lehet, hanem lehet teljesen anyagi természetű hit is, mint pl. hinni abban, hogy a piramisokat idegen lények építették… Vagy időutazók… Az ilyen hitek jellemzői, hogy sokféle van belőlük, hiszen mivel nem tapasztalatokra és az azokból levont következtetésekre épít, hanem jellemzően valamilyen kívülről kapott, az hívőre ráhagyományozódott bizonyság nélküli meggyőződésre.)

A materializmus az idealizmus ellentéte. (Azaz az, hogy a fizikai világon túl is vannak létezők. Ez részben ontológiai kérdés is, részben definitív kérdés is, és még ez sem a vallásos hittel azonos, létezik olyan idealizmus, amiben nincs személyes és intelligens entitás, hanem csak metafizikai természetű törvényszerűségek. Jellemzően különböző ateista ezoterikus irányzatokban fordul elő. Pl. sors, karma (a buddhista/hindu istenhitről lefejtve), de a hermetikus „tudományok” jelentős része is ide sorolható.)

Az istenhitnek (a teizmusnak) – azaz az idealizmus azon fajtájának, amiben a fizikai világon felül személyes és intelligens entitás, vagy entitások vannak – az ellentéte az ateizmus. Illetve a kettő között helyezkedik el az agnoszticizmus, ami sem nem állítja, sem nem tagadja ilyen intelligens transzcendens entitások létét, csak annyit mond, hogy erről nem tudhatunk meg semmit. (Bár az agnoszticizmus elhelyezhető a materialista és a idealista tengelyen is.)

Ez három különböző halmaz, különböző metszetekkel.

Nota bene a természettudományban aktív tudósoknak bár egy kisebbségben lévő, de nem elhanyagolható hányada vallásos hívő. Ennél nagyobb részük – de még mindig nem a többség – meg egyszerűen csak agnosztikus, tehát sem nem teista, sem nem ateista.

Egy istenhívő ember gondolhatja úgy, hogy van az Isten, vannak angyalok, démonok, van lélek, mennyország. Meg persze van az Isten által teremtett fizikai világ is. Ő mint fizikus ezen utóbbinak a jellegzetességeivel foglalkozik. (Ahogy a kovács, aki fémmegmunkálással foglalkozik, oszt' mégis műanyag pohárból issza a vizet.)

> Nem mindegy, hogy a mindenséget Isten alkotta egyetlen pontból vagy sontán robbant fel a semmi.

Hogy mindegy-e, vagy sem? Attól függ kinek és milyen szempontból. A lényeg, hogy a tudomány erről nem tud mit mondani, ennek a kérdésével a tudomány nem foglalkozik és nem is dolga, hogy foglalkozzon. (Van még kismillió fontos kérdés, amivel szintén nem tud és nem is kell a tudománynak foglalkoznia.) Hogy valaki mit hisz, az meg az ő magánügye, erről vitázni sok értelme nincs. És itt ebben a kategóriában ráadásul teljesen offtopic is.

De a teremtés és az ősrobbanás elmélete nincs ellentétben, hacsak nem a legprimitívebb módon hisz valaki a Bibliában, és nem adja – a nyolcadik kijavítás után sem – a tudomány szájába azt, amit a tudomány nem mond. Mert egy hívő gondolhatja azt is, hogy Isten az ősrobbanás folyamatán keresztül teremtette meg a világot. Nota bene Ferenc pápa is – ha nem is dogmaként, azaz az egyház hivatalos álláspontjaként, hanem magánemberként – implicit módon ezt fogalmazta meg a Pápai Tudományos Akadémián elmondott beszédében (szabad fordításban):

„Az ősrobbanás, amiről úgy gondoljuk, hogy megmagyarázza a világ eredetét, nem áll ellentétben az isteni teremtővel, inkább igényli azt. […] A természetben zajló evolúció nem mond ellent a teremtés koncepciójának, mert az evolúció feltétele, hogy legyenek teremtett lények, akik fejlődnek. […] Isten nem tekinthető valamiféle »varázslónak« egy varázspálcával. […] Amikor a teremtés könyvét olvassuk, fennáll a veszélye, hogy Istent egy varázslónak képzeljük el, aki a varázspálcájával bármit megtehet. De ez nem így van. […] Ő {Isten} megteremtette az embert, majd hagyta, hogy fejlődjön az Ő általa lefektetett belső törvények szerint, és így teljesítse be az életét.”

A pápa úgy tűnik – veled ellentétben – pontosan tudja, hogy mit mondanak és mit nem mondanak ezek a tudományos elméletek. Pontosan tudja, hogy a tudománynak mi a szerepe. Én annyiban vitatkoznék a pápával, hogy Isten létezése lehetséges (nem cáfolható), de nem szükségszerű (nem bizonyítható). Ha valaki számára az, akkor oké. Az én világképemen keresztül ez egyáltalán nem tűnik szükségszerűnek, de lehetetlennek sem. Viszont a fizika szempontjából kvázi tényszerűen indifferens kérdés.

Mihez hasonlítsam ezt. Nagyon nem mindegy, hogy egy kést hússzeletelésre, vagy emberölésre használnak. Tényleg nagyon nem mindegy. De a kovácsmesterség szempontjából a dolog indifferens. Ha erre, ha arra fogják használni a kést, attól még adott hőmérsékletre kell melegíteni a fémet, adott adalékanyagokat kell hozzátenni az adott mennyiségben, hogy az a kés legyen azokkal a jellemzőkkel, amik.

> 1fizikus.

Most írjam alá úgy, hogy „egy próféta”? :-)

Sajnos nem vagyok ősrobbanásban "fizikus".

Az ősrobbanás elméletben minden apró részlet tisztázott és bizonyított, vagy vannak még sötét foltok ?

Mert ha a történetben sok mondat kezdődik azzal a szóval, hogy "valószínű", akkor hagyjuk a vitát, mert parttalan.

Mi van épp a TV-ben ?

"Egyes kozmológusok állítják, hogy az ősrobbanás egy már létező világegyetemben jött létre."

Ennyit a tudományról...

ló...asz sincs itt még kőbe vésve.

> Ennyit a tudományról...

Nem. Ennyit a TV-ről. :-) A tévében azt is hallhatod, hogy a piramisokat az UFO-k építették, meg hogy Tesla feltalálta az ingyen energiát. Amit dokumentumcsatornának hívunk, azok ugyanolyan közönséges kereskedelmi csatornák, mint az RTL Klub, meg a TV2. Nem a tudományos hitelesség a szempont, hanem a nézőszám. Ha a néző hallani akar olyan dologra is választ, amire nincs, akkor lesz. A dokumentumfilmek forgatókönyvét sem a vezető tudósok írják, hanem jobb esetben műértők, rosszabb esetben inkább laikusok. Egy fizikusnak nem kell kizárólag tudományosan megalapozott állításokat tennie, ebbe a műfajba bőven belefér, hogy valaki a személyes filozófiai nézetét, tudományosan (még) nem igazolt elképzelését is kifejtse. Miért ne? Akár elmondhatja azt is, hogy szerinte be kellene tiltani a tojásos nokedlit, mert neki valami gondja van vele, ettől az még nem lesz a tudomány eredménye.

Maguk a megfogalmazások is laikusoknak szólnak, sokszor megfelelő ismeret hiányában félreérthetőek. Erre egyébként még rátesz egy lapáttal, hogy sokszor a fordítások sem megfelelőek.

Röviden tévéből megismerni a tudományt, kb. olyan, mintha egy gasztromagazinból akarnál megtanulni főzni, vagy mondjuk a Karate kölyök című filmből akarnál megtanulni karatézni…

Ha valaki laikusként akar ismerkedni a tudománnyal, akkor érdemes inkább előadásokat, előadássorozatokat hallgatni. Pl. Dávid Gyula több előadást lenyomott a témában. Vagy ott az ELTE AtomCsill előadássorozata. Vagy tudom ajánlani a Videotoriumot, ahol sokszor konkrétan egyetemi előadások vannak fenn. Azok azért sokkal inkább hitelesek tudományos szempontból. Még ezeket is óvatosan kell kezelni, mert a legtöbb azért nem a valódi fizikai kísérleteket és publikációkat mutatja be, hanem azoknak egy interpretációját, laikusoknak szánt vázlatát, összegzését.

> ló...asz sincs itt még kőbe vésve.

A tudományban nem csak lehetséges az, hogy valami nincs kőbe vésve, de egyenesen szükséges feltétele annak, hogy valami tudomány legyen, hogy ne legyen kőbe vésve. Keményebben megfogalmazva minden állítás csak akkor tekinthető tudományosnak, ha elvi szinten cáfolható. (Szép magyar szóval: falszifikálható.) Lehet, hogy ez meglepőnek tűnik elsőre, de nézzük meg egy példán keresztül.

Hollókat vizsgálsz – nem láttál még előtte hollókat, nem tudsz róluk semmit –, és megnézel tíz hollót. Mind fekete. Hmm… Megnézel még 20 hollót. Azok is feketék. És akkor alkotsz a valóságról egy modellt, miszerint minden holló fekete. Az eddigi információidból nincs okod bármi mást felételezni. A modellnek van predikciós képessége, azt fogja mondani, hogy akkor ezek szerint a következő holló, ami a kezedbe akad, az is fekete lesz. És az lesz. A modell megerősítést nyer. Megnézel 100 hollót, és a modelled remekül helytáll. És… És egyszer csak a kezedbe akad egy fehér – albínó – holló. Mivel a modelled azt jelezte elő, hogy a következő holló fekete lesz, ez meg itt fehér, a modelled cáfolva lett. Nem kell egy az egyben kidobni, mert eddig tökéletesen működött. Kell egy olyan modellt alkotni, ami mind az eddigi 100 fekete hollót, és most talált fehér hollót is megmagyarázza. Vizsgálod tovább a dolgokat, és már elég hollót megvizsgálva kezd körvonalazódni az új modell: A hollók 99%-a fekete, 1%-a fehér. Ha más kutatásokat is elkezdesz végezni, akkor még arra is rájöhetsz, hogy mi az a tulajdonság, ami eldönti, hogy fekete vagy fehér lesz-e egy holló, rájöhetsz az albínó jelenség okára is. Mit is mond az új modell? Valószínűséget, de kb. azt, hogy a következő 1000 hollóból 990 lesz fekete és 10 lesz fehér.

És itt van egy aszimmetria valaminek a feltételezése és a feltételezés elvetése között (ha a feltételezésnek nincs megfigyelésen nyugvó alapja). Tudományos szempontból az az állítás, hogy nincsenek rózsaszín alapon zöld pettyes hollók, az oké, a modelledben 0%-al szerepelnek az ilyen hollók, a modelled továbbra is azt mondja, hogy a következő 1000 hollóból 990 lesz fekete és 10 fehér. De annak az állítása, hogy vannak rózsaszín alapon zöld pettyes hollók, azt mit vetít előre? Mond-e bármit is arról, hogy a következő holló milyen színű lesz? Mond-e többet, mint a 99% fekete, 1% fehér modelled? Ez az „léteznek” állítás mindenféle megfigyelések hiányában mit mond, a következő 1000 hollóból hány lesz rózsaszín alapon zöld pettyes? Vagy hány hollót kell összegyűjteni, hogy várhatóan legyen benne 10 darab rózsaszín alapon zöld pettyes holló? Hát úgy önmagában egy üres „léteznek” kijelentésnek nincs predikciós képessége. Ilyen módon cáfolni sem lehet. Mégis hogy cáfolnád? Össze kellene gyűjteni a világ összes hollóját, hogy elmondhasd, nincsenek rózsaszín alapon zöld pettyes hollók, de még akkor is lesz, aki beléd fog kötni, hogy egyet bizonyára kihagytál. Vagy hogy ma éppen nincsenek, de tegnap még volt egy, és holnapután is lesz egy. Az az állítás, hogy vannak rózsaszín alapon zöld pettyes hollók, az nem falszifikálható. Mivel nem mond semmit a még számodra ismeretlen dolgokról, így ellent sem tud mondani a későbbi tényleges megfigyeléseiddel. Pont ezért tulajdonképpen nem mond semmi érdemit.

És ugye az a baj, hogy ilyen falszifikálhatatlan állításból kvázi akárhányat lehet csinálni: sárga alapon kék csíkos hollók, ötfejű hollók, nyolclábú hollók, kerekes hollók stb…

Ez a baj Istennel is. Oké, a tudomány mondja azt, hogy létezik Isten? (Eleve miért a tudomány feladata az, hogy Isten létéről nyilatkozzon, miért nem a kovácsmesterségtől, vagy a cukrászattól követeljük ezt?) Jó, legyen. Létezik Isten, de ettől jobb és pontosabb előrejelzést fogok tudni adni, hogy mondjuk egy híd kibírja-e 30 éven keresztül az x tonna terhelést? Nem. Akkor nem mondott erről Isten feltételezése semmi érdemit. És ugye jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor most a kereszténység Istenét kell elfogadni? Vagy Allahot, aki bár ugyanaz mégis más? Vagy Visnut kell elfogadni? Esetleg Zeuszt, Jupitert, Rét, Ahura Mazdát, Anut, Ketzalkóatlt?

Isten létének kérdése nem tudományosan tárgyalható kategória, mert falszifikálhatatlan. Ha nem lenne az, akkor mérni lehetne, bizonyítani lehetne a létezését.

Viszont pont ezért van nagyon pontos kritériuma, hogy milyen állítás felel meg a tudományod módszertannak és mi nem, tehát az, hogy mit mond és mint nem mond a tudomány.

> „Egyes kozmológusok állítják, hogy az ősrobbanás egy már létező világegyetemben jött létre.”

Ezt azért rágjuk meg egy kicsit. A világegyetem – univerzum –, ahogy a latin és magyar neve is mutatja, minden létező dolgok összessége. Nincs olyan, ami kívül, vagy előtte van az univerzumnak. Ha az ősrobbanás szingularitását már megelőzte valamilyen létező, akkor az nem a világegyetem keletkezése, akkor a szingularitás csak egy közbenső állapot. Ez kb. olyan, minthogy én nem jöhettem létre egy magzatból, mert az is én voltam, tehát az állítás így nem az, hogy én egy magzatból jöttem létre, hanem az, hogy voltam régebben magzati állapotban is, és az én keletkezésem kérdése akkor tulajdonképpen a magzat keletkezésének a kérdése.

Oké, az ősrobbanás elmélete nem zárja ki azt, hogy az abban lévő szingularitás – ameddig vissza tudunk következtetni – a 0. időpont a világegyetem létezésében. (Bár itt már ontológiai kérdések is bekavarnak.) De tudománytalan erről bármilyen megállapítást tenni, amíg nincs rá bizonyíték. Az egyetlen adekvát válasz az, hogy nem tudjuk miből jött lére a világegyetem. Azt tudjuk, hogy van egy folyamat, ami az elmúlt 13,8 milliárd évben zajlott, erről tudunk megállapításokat tenni, ezt tudjuk vizsgálni, mérni. Ezt írja le az ősrobbanás elmélete. (Amúgy a névválasztás pont ezért pocsék, mert nem robbant fel semmi, és nem a „robbanással” pillanatával, hanem a „robbanás” folyamatával foglalkozik, ha a robbanást nem eseményként, hanem folyamatként értelmezzük.)

Tehát az ősrobbanás elmélete nem írja le, miből és hogyan keletkezett a világ. De van benne egy szingularitás, és nincs okunk feltételezni egyelőre, hogy az előtte szónak értelme lenne erre a szingularitásra.

#67 süsü

Mindig lehordjátok a Tv műsorokat.

Ezek szerint egyetlen TV műsor sem lehet hiteles ?

Adva van egy tudós, akinek jó neve van a tudós világban.

Papíron leírva elhiszed amit állít, de abban a pillanatban, hogy a TV-ben látod a műsorát rögtön kalap sz..rt sem ér ?

Attól, hogy írott a szöveg semmivel sem ér többet.

Itt van a legjobb példa a net.

Nagyon sok minden le van írva, mégsem hiteles.

Magam is rengeteget olvasom a saját s "szak"területemről az írásokat és látom, hogy egyetemi tanárok csak összeszednek mindenhonnét ezt-azt az és saját nevükön "kiadják" mint oktató anyagot.

Aztán mikor szembesítem vele, hogy mekkora kókler, akkor megy a hallgatás.

Manapság semmi garancia nincs arra, hogy a neves tudósnak igaza lenne.

Nézzünk csak meg egy egyszerű példát.

5 bírósági SZAKÉRTŐ nem ugyanazt "szakérti" az adott dologról.

Maximum 1-nek lehet igaza, míg 4-nek nem.

De lehet, hogy egyiknek sem, mégis papírjuk van arról, hogy szakértők.

Egyébként a józan paraszti gondolkodásba sem fér bele az ősrobbanás.

Ha több milliárd galaxis van, akkor ez nem férhetett bele egy annyira szűk helyre, mint ahogyan állítják.

Ha gyorsuló sebességgel táguló univerzumot meg a sötét energiával magyarázzák.

Mutatna valaki egy doboz sötét energiát ?

Annyi mindent nem tudunk és sosem fogunk tudni ezen eseményekről, hogy egy nagyképűség halmaz az egész.