Miért mondják itt olyan sokan, hogy Anglia, vagy úgy egészében az Egyesült Királyság, egy rossz hely?

Rokonoknál én ezt látom: kimentek Londonba, legalább 6 évig vagyonokért egy szobában laktak, egy lakásban még 7 emberrel és örültek, hogy kijönnek a pénzükből. Aztán végre megtehették, hogy bérelnek egy háló+nappalis lakást, de erre egyikük fizetése úgy ahogy van elmegy. Éjjel-nappal dolgoznak és megélnek.

Én imádom angliát, de soha az életben nem költöznék ki. Itthon is találtam munkát, ami mellett már most fent tudok tartani egy másfél szobás lakást, nem pedig 30 éves koromig egy szobában nyomorgok...

Ha mennék, inkább észak fele nézelődnék, de egyelőre nincs tervben.

2es nem csak azok mondják. Én megéltem otthon is normális szinten, Angliában sem kulimunkát végeztem, hanem a szakmámban dolgoztam elég jó pénzért, de utáltam az egész 2.5 éves időszakot és alig vártam, hogy befejezzem a projektem és leléphessek. Sosem mennék vissza, nincs az az isten. Most az, hogy a kaja és az időjárás pocsék engem pont nem zavart különösebben - főzök én finomat, az időjárás meg legyen a legnagyobb problémám az életben.. Ami engem kiakasztott, azok az emberek voltak. Soha nem találkoztam még ennyi kétszínű, sznob, álszent, kettős mércés emberrel, mint az angolok között. Az arcodba mézesmázosan mosolyognak, dicsérnek, nyaliznak, aztán a hátad mögött meg jól beléd vágják a kést, fúrnak, ahol tudnak. Sajnos ezek a tapasztalataim, pedig próbáltam beilleszkedni, a nyelvet anyanyelvi szinten beszélem, de nem ment így sem. Nyilván köztük is sok a rendes ember, de baromi nyomasztó volt a légkör, én majdnemhogy teljesen befordultam ott.

Az első válaszoló amúgy sok igazságot ír, rengetegen tényleg ilyen körülmények között élnek, abba is bele lehet rendesen csavarodni - én nem Londonban éltem, nem tudtak volna annyit fizetni, hogy 3 napnál tovább maradjak azon a trágyadombon, egyedül béreltem lakást, de még így is hamar elegem lett. Viszont több barátom is kinn van Edinborough, Liverpool, Brighton, Leeds városokban, többek évek óta és ők jól is érzik magukat. Nekem nem jött be, így átjöttem a szomszédba az írekhez, ahol viszont remekül érzem magam, pedig a lakásárak, kaja, időjárás pont ugyanaz, mint Angliában volt.

# 4 Igazad van, én több mint 2 évet éltem Londonban, így személyesen tapasztaltam, hogy milyen legalja körülmények között élnek a bevándorlók.

Egy helyen laktam végig, összesen volt kb 15 magyar lakótársam, plusz magyar kollégáim is voltak, így sok helyről hallottam infókat.

Az a helyzet, hogy nem éppen a képzett, tanult réteg megy Londonba dolgozni, mint ahogy azt sokszor állítják a hírekben. A jó sok magyar közül akikkel találkoztam 95% vidékről származott, és kb 70%-nak nem volt érettségije. Nagyon sokan 5 év után is csak erősebb alapfokon beszélnek angolul. A legtöbb lakónak nulla megtakarítása volt, és sokszor gondott okozott a lakbér kifizetése.

Amik nekem nem tetszettek

- Nincs sok esély jó munkára. Csak nagyon jó nyelvtudással, rátermettséggel, és szerencsével lehet normális állást találni.

- Tömegszállások. Nagyon mini, 6-8 négyzetméteres szobák, 8-10 lakó egy házban.

- Túlzott faji keveredés, egyes városrészek olyanok, mintha más kontinensen lennél, dél kelet Londonban ahol laktam, konkrétan fehér kisebbség van.

- Bűnözés, rendszeres késelések, lövődözések, többöször futottam bele utca helyszínelésbe, egy kollégámékhoz éjjel betörtek úgy, hogy ők otthon aludtak. Ha megvadul a csürhe, állat módjára viselkednek, elég csak rákeresni arra, hogy London riots.

Az időjárással nekem semmi bajom nem volt, az idős fehér Brit-ek nagyon kedvesek, látszik, hogy egy más világban nőttek fel. London belvárosa nagyon tetszik, nagyon szerettem a nagy, rendezett parkokat. Bárcsak Budapest is olyan szép állapotban lenne. Csak sajnos míg ott a belváros a milliomos elit tulajdonában van, Budapest belső kerületeit többnyire a legalja kisebbség uralja.

Sajnos így van, ahogyan az utolsó leírta.

Ilyen nyomorszinten tengődnek igen sokan, sokszor 15-en egyetlen lakásban, azután itthon meg nagyzolnak a faluban amikor haza látogatnak. Erre újabbak indulnak ki...

Figyu!

Akiknek normális szakmájuk van, tehetségesek, képzettek, beszélik a nyelvet, azoknak minden esélyük meg van, hogy vigyék valamire.

Sokan viszik is.

Viszont igen sokan az itthoni jövedelemhez viszonyítják az ottanit úgy, hogy közben elfelejtkeznek az ottani sokkalta magasabb rezsikről.

Arról nem beszélve, hogy itthon kikérnék maguknak, hogy 10-15-en zsuffolódjanak össze egy lakásban, ott meg ku.solnak.

Azután hamar elszállnak az évek, és hazajönnek úgy, ahogyan kimentek egy fillér nélkül...

Szerintem, aki ennyire rossz velemennyel van egy orszagrol ott az illeto fejeben van nagy gond, hogy nem tud a jora koncentralni v epp nincs kitartasa, hogy jobbat erjen el pl. munkaban.

Londonban elek 1,5 eve. Eddig 4-szer valtottam lakast, de mindenhol normalis korulmenyek kozott eltem, normalis lakotarsakkal (ertsd: lehet, hogy egy NAGY hazban 6-an laktunk egyutt, de sosem kellett varnom furdoszobara v konyhara. Sot, altalaban ugy ereztem, mintha egyedul laknek. Mert mindenki csendben volt, relaxalni jart haza v epp elteroen dolgoztunk).

Munkahelyet is valtottam parszor. Volt kevesbe jo, ilyenkor kerestem mast. Igen, ehhez azert kell angol, bar az enyem sem felsofoku. DE, meg akarom tanulni. Jobb munkat akarok vallalni. Es ezert kitarto vagyok. Es mindent megteszek.

Kozben meg elvezem a muzeumokat, parkokat vagy csak a londoni eletet.

Tobbszor utaztam mar Londonon kivul is, hogy felfedezzem Angliat.

Ja, es egyszeru eladoi munkam van jeleneg, ha ugy tetszik. De tudm mit akarok, es el is fogom erni.

Szoval szerintem ne masokat nezz, hanem magadat. Hogy mit is akarsz igazan.

En Birminghamben elek es teljesen meg vagyok vele elegedve (anglia 2. legnagyobb varosa).

McDonaldsban vagyok kasszas, tobbet fizet, mint a minimalber, boven kijovok, ugy, hogy baratommal ketten lakunk egy lakasban.

Meg collegra is jarok, nem neztek le, siman felvettek egy jo kurzusra, csoport 90% a angol.

Londont keruld, a tobbi varosban szerintem teljesen jol el lehet lenni.