TE felvennél engem dolgozni?

1. Bár nem a legjobbak között végezted el, de a diplomád jó. Ez még nem kizáró tényező.

2. Tapasztalatod nincs, ez nem jó. Miért nem mentél el gyakorlatra egyetem alatt? Amíg van olyan, aki már dolgozott, akkor olyat vennék fel.

3. Cégtől függő kérdés: tudsz-e idegen nyelven?

4. Nem mindegy, hogy a munkádban alapos vagy, vagy lassú, mert elpecselsz egy csomó időt mással. Ha előbb, akkor gyere, ha utóbbi, akkor nem.

5. Nem kell jópofizni, de bunkónak sem kell lenni. Nem tudom, hogy nálad a karakánság azzal ér fel, hogy mindenkire teszel nagy ívben, nagy a szád, vagy csak kiállsz a véleményedért. Ez az interjún kiderül.

6. Nézesd át egy karriertanácsadóval az önéletrajzodat pl valamelyik állásbörzén, mert lehet, hogy abban nincsenek megfelelően leírva a dolgok.

Az nekem rögtön lejött hogy szerinted egy tipikus állásinterjú csak a hazudozásról szól, arról hogy mindenki fényezi magát, a gyenge pontjairól mélyen hallgat és te ezzel szemben őszinte akarsz lenni, ezzel akarsz kitűnni. Eddig jó.

DE. Alapos önvizsgálat kéne neked szerintem, mert túlságosan érdekel téged hogy mit gondolnak rólad mások ("de lenézően néztek rám, mert látták, hogy nem vagyok izmos és "na neviccelj már csiragyerek" ") ami abból fakad hogy nincs elég önbizalmad ("Ha elmonmdom a tényeket, ugyanugy nem vesznek fel sehova. Mert nem érek annyit!"). Egy állásinterjún az emberről igenis sugározzon hogy "Én igenis megfelelő ember vagyok a feladatra!". De ne legyen nagyképű meg beképzelt!

És ebből következik hogy mi a másik probléma veled: azt hiszed hogy ha játszod az agyad akkor magabiztosnak fogsz tűnni ("én is probáltam vagánykodni interjún, de csak lenézően fintorogtak... " - a nőkkel sokkal könnyebb elhitetni hogy magabiztos vagy, viszont interjún az nem sokat számít).

De ami a legszembetűnőbb: ahogy a nehézségekre reagálsz. Csak néhány szösszenet:

"ne idegesit! Mert te neked fogalmad nicns arról mit jelent csak szivni mindenben!"

"Én nem lettem menő! Én mindig csak a kudarcot élem át! Elvégeztem az egyetemet ugy-ahogy, de ugy látom ez semmire nem elég! Pedig nekem azt mondták, hogy elég lesz! Akkor mégis most mi? Én haljak éhen? Aki meg menő meg szépfiu meg izom és emiatt határozott mert csak a jót kapta az élettől az meg majd dolgozik? Na nemá! Én tuti ráboritom az asztalt egyszer egy ilyen felületes akárkire, aki ilyet mer mondani, hogy neki a bizalomhoz megnyerő ember kell! Bezzeg a rokonod meg a hülye haverjaid akkor is megfelenek a munkára, ha csak a pénzt viszik, ugye?"

Gondolj amit akarsz de szerintem te bárkire ráborítanád az asztalt akivel nem értesz egyet (aki nem osztja a te önigazoló nézeteidet) mivel tele vagy feszültséggel, keserűséggel. Az egy dolog hogy mit hitetett el veled a felsőoktatás marketingje (nem véletlenül nem mentem érettségi után egyetemre soha, saját szememmel láttam hogy hány egyetemista köt ki a Mekiben, ahhoz meg fölösleges a diploma, inkább külföldre mentem), TE voltál az aki besz.pta a dumát az ilyen-olyan diplomás karrierről (vagy ki tudja lehet hogy csak rossz szakot választottál az egyetemen). És amilyen a hozzáállásod a saját életedet illetően olyan lesz a munkában is. Sanszos hogy nem fogod vállalni a hibákért a felelősséget (viszont jelenetet remekül fogsz tudni rendezni) és én ilyen emberrel nem szeretnék együtt dolgozni.

"És már kicsit sem tudok optimista lenni, mert már legalább 60 heylre jelentkeztem 3 honap alatt és sehol semmi."

Nem bántásból de létezik olyan hogy valaki csak 2013-ban jöjjön rá hogy válság van? És különben is, ha nincs más akkor irány külföld (azt írod egész jól beszélsz angolul, máris több esélyed van elhelyezkedni mint a legtöbb kivándorlónak). Meló mellett pedig ha már elég pénzt félretettél elkezdhetsz olyasmit tanulni amire van igény és érdekel is téged (nem tudom hallottál e már róla de a mai világban az embernek folyamatosan kell képeznie magát, szóval ha azt hitted hogy kikerülve az egyetemről már nem kell többet tanulnod akkor tévedtél).