Szerintetek jogos a felháborodásom? Vagy én reagálom túl, és el kéne viselnem?

21 éves vagyok, egyetemista. Találtam egy nagyon jó állás ajánlatot, napi 4 órást. Fel is vettek, el mondták hogy kereskedelmi munkatársat keresnek, és egyszerűek lesznek a feladatok, egyetem mellett is abszolút rugalmasan lehet csinálni, lényeg h a munka el legyen végezve és meglegyen a heti 20 óra.

3 hete vagyok a munkahelyen. Betanulok. És aki betanít, egyedül ő ért hozzá, mivel ő dolgozta ki azokat a feladatokat amiket nekem át kell vennem. A munka, amit nekem kell csinálnom, az nem fér bele a 4 órásba. 2 hét alatt már plusz 15 órát voltam bent, úgy hogy még nem is én csinálok egyedül mindent, csak kb. 2-3 feladatot az 5-6 feladat helyett.

Tegnap beszélt velem a főnök, és mondta hogy nem fogja kifizetni a túlórákat, mivel én vagyok lassú. Ő nem adna nekem 4 órában olyan munkát amit nem lehetne lazán elvégezni az alatt.... azt mondta, ha nem gyorsulok bele, vagy nem tetszik akkor mehetek máshova...

A poén az, hogy nekem az első héten a kollégája megmondta hogy ez nem 4 órás munka.... próbálok gyors lenni, de nem adatrögzítésről van szó, hanem kereskedelmi tevékenységről, az én munkám a cég bevételére és a partnerekkel való kapcsolatra hat ki, egyértelmű hogy precíz akarok lenni, és nem összecsapni a munkát.

Szerintetek jogos a főnök szava, hogy én vagyok lassú, még betanulok, és nem fizeti a túlórát mivel azaz én hibám, vagy inkább lépjek le innen?

(mondom, csak ez alatt a 2 hét alatt plusz 15 órát voltam bent, a 4 óra munkaidőm után)

(a fizetés annyi, hogy diákként örülnék neki, mert 4 óráért 60 ezer az nagyon jó, de így hogy ennyit kell hozzá bent lenni, plusz van 2 nap amikor 6 óra alatt lehetetlen elvégezni a munkát, így igazságtalannak tartom, hogy erről nem tájékoztattak az interjún)