Ismertek olyan kutyakiképzőt vagy kutyaiskolát Magyarországon, akik az erőszakmentes kutyanevelést tanítják?
Tehát akik nemcsak a kutya tanítása és kiképzése során kerülik a kényszer alkalmazását, hanem abban a szellemben tanítják a gazdákat, hogy a harmonikus kapcsolatot kutyáikkal úgy is kialakíthatják, hogy egyáltalán nem alkalmaznak a kutyán semmilyen fizikai kényszert (pórázrántás, megbökés, grabanc megragadása, verés) vagy pszichológiai megfélemlítést (morgás, szemmelverés, megtolás, letiltás).
Külföldön egyre többen alkalmazzák, és kíváncsi vagyok, nálunk vannak-e, akik behatóbban ismerik a módszert.
válasza: válasza: válasza:Mivel a kutyák világában a gyors, rövid agresszió teljesen normális, hétköznapi jelenség, így ha lenne is ilyen iskola, nem lenne túl nagy sikere. Arról kellene leszokni, hogy a kutyákat emberként kezeljük. Egy ember számára elfogadhatatlan az, ami a kutyának természetes. Legjobb példám erre az szokott lenni, hogy ha egy családi vacsorán az apuka felpofozná a gyerekét, mert hamarabb vett az ételből, elfogadhatatlan lenne. A kutyáknál természetes, hogy a falkavezér eszik először.
A kutya az kutya, az ember pedig ember...nem jó dolog összekeverni a kettőt...
válasza: válasza: válasza:Azt tudom mondani, hogy az alapoknál igenis rá kell ordítani, morogni, grabancát megfogni stb. Ha ezekhez mindig használsz vezényszót, előbb-utóbb a vezényszó is elég, hogy leállítsd. De ehhez idő kell. És nem biztos hogy 100%.
Van olyan szitu amit meg tudok beszélni a kutyámmal. De van amikor igenis meg kell "tépnem" mert pl ha felugrik egy kisgyerekre az nem megbeszélés kérdése, hanem úgy felejtse el, hogy ilyet megtehet mint a pinty.
válasza:Azért színtiszta öröm számomra ennyi egyetértő véleményt olvasni! Ritka mint a fehérholló errefelé:)
Viszont az erőszakmentességhez még annyit, hogy bár fölneveletem egy 18 éves lánykát mindenféle testi erőszak nélkül, engem keményen fogott apám, tehát utálom a verekedést.
A kutyát sem püfölöm/püföltem soha, viszont szoktam morogni és orra koppintani ha nagyon muszáj.
válasza: válasza: válasza:A legkisebb negatív ingertől is mentes nevelés-tanítás NEM LÉTEZIK...gyereket se így nevelnek, miért pont kutyát lehetne akkor?
Mindig a túl megengedő kutyások csodálkoznak, hogy milyen jól nevelt ez vagy az a kutya...és ők hőbörögnek, ha a gazdik fegyelmezik a kutyáikat.
Pl. mindenki a behívásra panaszkodik, pedig az mindennek az alapja...
Argival hozzám kerülése után semmi gond nem volt, másnaptól póráz nélkül sétált, behívása tökéletes volt. Aztán 2-3 hét múlva kezdett kinyílni és szarni a hívásra, ekkor a hideg-meleg technikát játszottuk: ide...mondom gyere...okosügyes...nem...ide...azazszuper...mondom ide!!!!!!!...ooooookos
Tehát amikor elindult, dicsértem gügyögve, mikor mégse jött, tiltottam, aztán újra és újra, amíg hozzám nem ért :) Hülyének néztek a hangszín váltás miatt, rohadtul elfáradtam, de így tanulta a kutya :)
Aztán volt dackorszaka, mikor elrohant tőlem vagy 100 méterre kiskutyához...mire odaértem, már hanyatt feküdt, de még repült kicsikét, aztán grabancfogás, földbeverés, szemmel verés, szidás, minden volt :)
És lám, a kutya teljesen behívható, még ha akadékoskodik is, egy kemény hang elég
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!