Válni, vagy nem válni? Hosszú lesz
2 éve elköltöztünk egy másik országba, apósomhoz és az új feleségéhez. Nem egy lakásban lakunk, csak egy külön albérletben. Azért költöztünk, mert a férjem, mindenáron az apjával akart dolgozni egy cégben, és úgy gondolta, hogy itt sokkal hamarabb előrébb tudunk jutni az életben.
Amivel nekem problémáim vannak mostanában:
-Apósomék csak a férjemmel foglalkoznak, hozzám 2 szót nem szól senki, a gyerekkel szintén nem foglalkoznak heti 10 percnél többet.
-A 3 szobás lakásunkból kiraktak minket, és csak egy garzont találtunk, amire elment az összes spórolt pénzünk, hogy ki tudjuk venni.
-A 2 év alatt se barátokat, se ismerősöket, senkit nem találtam akivel tudnék 2 szót váltani, mert ez egy nagyon kicsi összetartó közösség, akik nem igen fogadják be az idegeneket, főleg nem a magyarokat.
-Újra terhes vagyok, és az országba nincs biztosításom, csak Magyarországon. Úgy volt, hogy lesz 1-2 hónapon belül, de miután kiraktak az albérletből, ez megint tolódik a lakás szerződés miatt, és nem lesz meg, mire szülni fogok.
Haza akarok költözni a szüleimhez, hogy ne csak a férjemnek, hanem nekem és a gyereknek is legyen társaságunk, igaz, hogy pár hónapig a szüleimnél kéne lakunk, hogy ki tudjunk utána venni egy albérletet, de legalább lenne biztosításom, és nem hitelbe verve magam szülném meg a gyereket.
Probléma: A férjem nem akar hazaköltözni, szerinte nem tudnánk Magyarországon megélni, és azért se rajong, hogy a szüleimhez költözünk pár hónapra.
Én viszont itt csak szenvedek, a gyereket nincs mire megszülnöm, és borzasztóan aggódok, hogy mi lesz pár hónap múlva, ha beindul a szülés.
Már azon gondolkodom, hogy elválok, és hazaköltözöm egyedül a gyerekekkel, ő meg maradjon itt és legyen boldog az apjával.
De tényleg, csak a válás az egyetlen megoldás? Hiszen szeretem, ő a gyerekeim apja, nekik is szükségük van rá. De én így meg boldogtalan vagyok...
"Én eleve nem vállalnám be gyerekkel (pláne nem újszülöttel) a sátoros cigány életmódot, hogy x havonta szedem a sátorfámat és újabb lyukba költözök."
Na az utolsó írta le tökéletesen a problémát. És tök mindegy, hogy Ukrajnába, vagy Romániába, vagy bárhol máshol élünk-e. Itt az a probléma, hogy a férjem nem nyújt biztonságot, ki teszi annak a gyerekeit, hogy 3 havonta új helyre kelljen költözniük. A 4 éves lányom, sírt, ordított toporzékolt, és a szívem szakadt meg érte, mert legszívesebben én is ezt tettem volna.
Okos kislány, nagyon jól tudja, hogy nem olyan régen költöztünk ide, és azt is érzi, hogy az apjának 0 terve van a jövőre nézve.
Igen, tudom, hogy nekem sincs több tervem, de azért mégiscsak biztosabb a gyereknek is a nagyanyja lakásában élni, szerető közegben, mint attól rettegni, hogy vajon 3 hónap múlva sikerül-e lakást találni, vagy megyünk az utcára.
válasza:Szia,
Válasszuk szét több részre a dolgot?
1 Saját életed (gyerekeket ne számítsunk most)
Jó ez a helyzet? Gondolom nem.
Fog változni a helyzet az elkövetkezendő 3 hónapban? Az írásod alapján nem.
Mo - on jobb helyzetbe lennél? Nehéz lenne ott is, de vmivel könnyebb ezt szűrtem le a kommentek alapján.
2 Ugyanez a kérdés lenne a gyerekkel és a gyerekekkel (majd) kapcsolatban
3 Férjed költözne Mo-ra?
Szóval az első kettőből következik h szerinted érdemes elköltözni.
Ez még nem jelenti a válást
Remélem tudtam segíteni
válasza:A férjed nem nyújt biztonságot, ezért teherbe esel újra.
Észlény.
válasza:
válasza:Kérdező, egyre bénabb ahogy titkolod a lakhelyed.
Valószínű nem a magyarokat utálják,hanem a betelepedoket.
válasza:Én értem a problémád kérdező, de miért kizárólag a férjed okolod emiatt? Meg kell beszélni ezeket amiket ide leírtál. Mondd el konkrétan mi a bajod és oldjátok meg. Ha nem hajlandó változtatni, jó neki így minden, akkor tényleg nem érdemes mire várnod, gyere haza anyukádhoz.
De szerintem ép ésszel be lehetne látni, hogy nincs értelme külföldön dolgozni úgy, hogy szarul éltek, nem tudtok beilleszkedni és após is mindenbe beleszól.
De hangsúlyozom, hogy nem mindenért a férjed egyedül hibás. Anyaként megteremthetted volna a meglevő gyermekednek a biztonságot. Így, hogy megint terhes lettél, nem sokat segítettél a problémán. Nem csak a férfi feladata "fészket" rakni szerintem. De nyilván az kell, hogy ő is akarja
válasza:Nem olvastam végig mind a 8 oldalnyi választ, szóval elnézést ha már volt róla szó, vagy ha közben jött több infó.
Külföldön élő magyar vagyok én is. Az első és legfontosabb dolgom a biztosítás intézése volt. Még nem volt munkám, így a férjem (akkor még csak barátom) kitöltött egy olyan nyilatkozatot, hogy am eddig nincs munkám, addig fizeti a rám eső költségeket, pl biztosítás + a lakásszerződésbe is bele lettem foglalva egyből. Ehhez ahogy írtam nem kellett semmit várni. Megvolt a papír, kaptam ideiglenes tartózkodási engedélyt (nem EU tagállamról van szó) és azzal mehettem is az eü biztosítóhoz, 2 hét múlva aktív volt minden, az online felület is és jött a kártyám is postán. Szóval ezt itt te rontottad el, biztos más országokban is van ilyenre lehetőség, és ahogy mondod, a férjednek van munkája tehát tehetett volna ilyen nyilatkozatot.
A másik dolog a szociális élet. Nem könnyű. Nekem sem volt az. Viszont vannak lehetőségek. Nem hiszem el hogy mindenki le büdös magyaroz, ilyen nincs. Sose kaptam még semmi negatívat a származásom miatt. Gyereked van. Ha viszed közösségbe, játszóba, bárhova, akkor ott nyilván vannak más anyukák is akikkel meg lehetett volna már ismerkedni, közös témának ott a gyerek. Sok ilyen játszótéri barátságról hallottam már, vagy ha nem is barátság de egy kis traccsparti. Nekem az jön le hogy te nem voltál elég nyitott.
válasza:A kérdezőnek először pszichiáter kellene.
De ez ugye lehetetlen egészségbiztosítás nélkül.
Az okát leirta,hogy mi szükséges hozzá,de ez egy agyszülemény.
Üldözési mániája is van mert egy x ezres városka lakói egytől egyig utálják.
Pont mint az após és neje.
Emellett a válni akar mert a férje semmire kellő,csak másképp fogalmazott.
Nehéz ez igy.
Menj vissza a szüleidhez azt kezeltesd magad Magyarországon,a gyermeke(i)d pedig add nevelő szülőkhoz,mert te életképtelen vagy.
Ilyen nem való szülőnek,csak savanyúság lesz a gyerek(ek) életèben.
válasza:Hú de bántanak itt téged.
Lehet hogy egy kissé depressziós vagy a körülmények miatt, de ez nem csoda. Gyere haza anyukádékhoz, a férjedet meg eszedbe ne jusson elhagyni. Neki is kell idő feldolgozni azt, ami van.
Feltételezem, hogy nem a múlt héten jelezted a párodnak, hogy problémáid vannak. Ha már a kiköltözésetek elejétől fogva ilyen a helyzet, s eltelt két év, akkor nem tudom, hogy mennyire szabad/kell reménykedni a jelentős javulásban.
Azt nem tudom, hogy ahhoz, hogy hazaköltözz és elhozd a gyerek(ek)-et, kell-e a párod beleegyezése. Jogi tanácsadás kellene, hogy megteheted-e, s akkor én a helyedben hazaköltöznék, de nem válnék el. Döntse el a férjed, hogy fontosabb vagy-e neki te és a gyerek(ek), mint az üzlet stb. Váljon Ő, ha akar.
Persze, előtte azért érdemes megpróbálni helyrehozni a dolgokat, de hosszú évekig nem várnék tovább a helyedben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!