A fiam barátnője túl sokat van nálunk. Hogy mondjam meg Neki, hogy ez nekem nem tetszik?

Ha jól értem a férjed nem száll be ebbe a többletköltségbe, írásodból ez derül ki. Nos ha szerinte te vagy a hárpia és ő megérti a lányt, hogy nem szeret otthon lenni, akkor szálljon be a háztartási költségtöbbletbe, és akkor kvittek vagytok.

Ha ez nem járható út, akkor a fiaddal kell beszélned négyszemközt. El kell neki magyarázni, hogy anyagilag nem bírod ezt a plusz terhet egyedül bármennyire is szeretnéd, és mivel nem akarod, hogy a barátnője emiatt kevesebbet menjen, ezért menjen/ek el diákmunkára és abból szálljanak be a rezsibe. Nyilván nem kell sokkal, de legalább valamivel. Ha értelmes fiatalok, akkor simán megértik ezt. Ha nincs plusz pénzetek plusz egy személyre, akkor nincs. Mást nem tudsz tenni.

"mert ez a korából itélve ne az utólsó párkapcsoltata lesz"

És ne haragudj, szerinted az normális, hogy az tanórák és a hétköznap éjszakák kivételével mindig náluk döglik az aktuális csaj? Nincsenek annak barátnői vagy hobbijai vagy valami? Engem is krvára idegesítene, ha akármelyik hőn szeretett SAJÁT ismerősömet, vagy akár rokonomat is kellene minden áldott nap kerülgetni a lakásban, nem még mindig az épp aktuális csajokat és/vagy pasikat.

Én nem is csodálom, hogy manapság annyian ódzkodnak a gyerekvállalástól. Ennek az oldalnak is sokszor az a tanulsága, hogy onnantól, hogy kinyomtad 25 vagy extrém esetben akár 30 évig is nyomd el az összes igényedet, mert szegény gyerek. És hol marad szegény szülő, aki a saját otthonában legalább hetente párszor csak a családdal "otthon" szeretne lenni, nem mindig nézni valaki mást?

Nem értem a válaszolókat.

Először is, ha igaz lenne, hogy ahol jut X embernek étel, ott jut X+1-nek is, akkor nem létezne éhezés a világban.

Másrészt nem mindegy, hogy mennyi jut. Én szívesen látok vendégül embereket, de azok egyszeri alkalmak. Ráadásul mindig annyi ételt veszek, amennyi elfogy. És itt most nem számít, ki mennyit keres, mert akinek több pénze van, annak sem kötelessége elszórni.

Harmadszor, az alkoholista apa nem mentség. Nekem is az volt, itt sokunknak volt, mégsem mentünk át mások nyakára.

És végül, ti megcsináltátok volna ugyanezt? Akár a lány, akár az anyja helyében, nem tudnék úgy kvázi odaköltözni valakihez, hogy nem adok pénzt, és a gyerekemnek sem engedném ezt.

Az, hogy néha pizzát visz... hát ez nem mindig segítség. Ez olyan, mint amikor mindenki kávéfőzőt visz nászajándékba: lehet, hogy az árának lenne jobb helye is.

"olvass vissza, a kérdező leírta az előzőkben, hogy a fia a lány előtt drogozott ;)"

Aha. Akkor most már sose többet el nem hagyhatja, mert megint fog? Nem a lány szoktatta le.