Ez most csak szerintem nem normális? (A magyarázatban kifejtem. )
Na szóval. Adott az én kedves párom. És adott az ő egyáltalán nem kedves anyja.
A párom korán reggelre jár dolgozni. Minden reggel előbb elindul, csak hogy anyukát el tudja fuvarozni a munkahelyére , ami gyalog kb. 25 perc (nem, nem esik útba neki, külön kerülő). Az már le van sz*rva, hogy én meg szintén korán reggel álldogálok a buszmegállóban és várom a buszt, hogy átszállítson a szomszéd településre dolgozni. Engem reggel soha nem visz el, az én kedvemért nem kel fel korábban. Anyukát délután is hazaviszi, én meg mehetek busszal. Ha értem kell eljönni, akkor "drága a benzin." De anyukával furikázni a városba nem drága.
Egyébként nem mozgáskorlátozott vagy akármi, ami miatt hozni-vinni kellene, de cipeli, mint egy szatyrot.
A másik, hogy kap reggelit is anyukánál. Én is szívesen csomagolnék neki és ne gondoljátok, hogy nem kérdeztem meg tőle mindig, hogy és reggel csomagoljak? (Nem tudtam, hogy kap reggelit máshonnan.) Mindig az volt a válasz, nem kell, mert úgysem reggelizik. Aztán egyszer kiderült, mi az ábra. Mondom és az én reggelim miért nem kell? "Mert hát látod anya csomagol nekem és ez bőven elég nekem. Kettőt nem tudnék megenni, neki meg nem mondhatok nemet." És nekem? Nekem lehet? :(
válasza:Az anyukája lehet olyan, amilyen, itt a gond a pároddal van. Nézd, az én anyósom eljátszhatná napjában a hattyú halálát (bár ez inkább apósra jellemző), párom akkor sem ugrana neki, mert nem ilyen típus. Nálunk én vagyok az első és egyetlen a számára, nem a szülei, pedig sosem vártam el, nem kellett harcolnom ezért a pozícióért.
Szóval jó lenne, ha belátnád, pároddal van a probléma. De ha neked jobban esik anyóst szidni, hajrá...
Nem mondom, a leírás alapján nekem sem lenne a szívem csücske, de pont letojnám, ha tudom, a páromnak én vagyok az első. A te párodnak te legfeljebb második vagy és leszel. Addig, míg él az anyukája, biztosan.
Oké, végül is ... igen... nem értem a viselkedését.
Akkor én most vagy belenyugszok ebbe vagy lépek...
Én szeretem őt, mert amúgy minden oké vele, ez az egy hibája van.... Nem tudom.
válasza:Te vagy a sorban az utolsó.
Hagyd ott a francba.
Ha nem érdekli, hogy veled mi van, akkor mi ennek a házasságnak a tartalma?
Te vagy az otthoni cseléd?
Nem vagyunk házasok. Ezt nem is írtam sehol.
Cseléd sem vagyok, mert együtt csináljuk a házimunkát. Úgyhogy az utolsó hozzászólást nem értem. :D
válasza:Rossz a természete az anyósnak az tény, sőt ahogy a pároddal viselkedett az sem arra vall, hogy a legjobb anya lenne. Viszont őt nem fogod tudni megváltoztatni, hisz ő világéletében ebben a szellemben élt, s nem fogta fel, hogy ez nem a legpéldamutatóbb viselkedés. Én tudom, nálunk is hasonló a helyzet.
Ezért is a pároddal kellene ezt tisztázni,s az ő fejében rendet tenni, hisz vele tervezed a jövődet.
Hiába akarnád te az anyóst megváltoztatni, csak te lennél a rossz. A párodnak kell ezt tisztázni vele, mert ő a gyereke.
Mutathatsz irányt neki, hogy mi lenne a helyes, az egészséges viszony az anyával és veled, de neki kell elindulni abba az irányba.
Én adnék egy esélyt a dolognak egy nagy beszélgetéssel kezdve. S ha ezek után sem képes értelmezni a dolgokat, akkor a saját érdekedben lépj ki ebből.
válasza: válasza: válasza: válasza:Egész nap arra vàrtam, hogy vàlaszolhassak a kérdésedre!:)
A pàroddal kellene ezt letisztàznod, mert te hiàba beszélnél anyossal, ha ö folytatja a hurcibàlàst. Szerintem itt te nem sokat tehetsz...Tudom, mert volt ilyen pàrom...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!