Ez most csak szerintem nem normális? (A magyarázatban kifejtem. )

Na szóval. Adott az én kedves párom. És adott az ő egyáltalán nem kedves anyja.

A párom korán reggelre jár dolgozni. Minden reggel előbb elindul, csak hogy anyukát el tudja fuvarozni a munkahelyére , ami gyalog kb. 25 perc (nem, nem esik útba neki, külön kerülő). Az már le van sz*rva, hogy én meg szintén korán reggel álldogálok a buszmegállóban és várom a buszt, hogy átszállítson a szomszéd településre dolgozni. Engem reggel soha nem visz el, az én kedvemért nem kel fel korábban. Anyukát délután is hazaviszi, én meg mehetek busszal. Ha értem kell eljönni, akkor "drága a benzin." De anyukával furikázni a városba nem drága.

Egyébként nem mozgáskorlátozott vagy akármi, ami miatt hozni-vinni kellene, de cipeli, mint egy szatyrot.

A másik, hogy kap reggelit is anyukánál. Én is szívesen csomagolnék neki és ne gondoljátok, hogy nem kérdeztem meg tőle mindig, hogy és reggel csomagoljak? (Nem tudtam, hogy kap reggelit máshonnan.) Mindig az volt a válasz, nem kell, mert úgysem reggelizik. Aztán egyszer kiderült, mi az ábra. Mondom és az én reggelim miért nem kell? "Mert hát látod anya csomagol nekem és ez bőven elég nekem. Kettőt nem tudnék megenni, neki meg nem mondhatok nemet." És nekem? Nekem lehet? :(