Mit tegyek? A párom nem képes elszakadni a szüleitől. Pénz hatalom?

2 és fél éve járunk. nagyon jól megy köztünk minden. 1 évvel ezelőtt a szülei elkezdtek épülni egy társas házi lakást, hogy az majd ki lesz adva albérletbe.hozzá tenném a barátomék nagyon jól élnek anyagilag (ami engem sosem érdekelt!!) 1 hónapja folytak a tervek erről a lakásról amikor kitalálták, hogy eladják a hatalmas családi házukat épülnek egy kisebb családit ahol ketten élik nyugdíjas éveiket. és akkor a társasházi lakásba költözünk be a barátom és én. hatalmas volt a boldogság(nem vagyok az a bele élős típus mert bármikor közbe jöhet valami, de ez esettben sikerült nagyon bele élnem magam. szépen elterveztünk minden! álmodoztunk sokat hogy milyen jó lesz együtt élni... az én szüleim is ajánlottak fel pénzt hogy akkor az én részemről is legyen a lakásba valami.. persze nem fogadták el. 2 hónap elteltével megkérdezték a barátomat, hogy mi lesz a macskámmal... mondta hogy a cica is jön! (hiszen a macskám is szerepelt a közös kis tervünkben) közölték hogy a macska nem jöhet .. a szüleivel személyesen ezt nem hozzuk szóba mert senki nem akar vitát de én a barátomnak meg mondtam hogy így nem költözök oda hogy már most bele van szólva a dolgokba.. mind ennek ellenére a barátom beköltözik egyedül..nemtudom ki mennyire tudja bele élni magát a szituációba és ki mit szűrt le.. de én elárulva,csalódottnak, semmibe vettetnek éreztem magam.. a barátom nem értette és a mai napig sem érti hogy mért vagyok ettől szomorú és mért fáj.. megoldást egyedül én próbáltam meg keresni..(szüleimnek van egy panel lakása igaz albérlők laknak benne de meglehetett volna oldani hogy ketten beköltözzünk és ott senki nem szab feltételeket.. a barátomnak nem tetszett mindig volt valami kifogás..drága a panel, sokat kell lépcsőzni, nem akar panelban élni..) mindig én hozom szóba a dolgot és az a vége hogy folyton csak a szüleit védi... (nem arról van szó, megértem a szüleit sok pénzünk van a lakásba de a bútorokat mi vettük volna bele ha esetleg megrongált volna valamit a cica, (amit nem szokott mert itthon se teszi) akkor az az mi kárunk..) nem nekik kellett volna a macskával élni.. meg igazából nem is csak a macskáról van szó.. ha egy tárgyról lenne szó egy jelentéktelen dologról is nem várhatnak el tőlem ilyet mert az is én vagyok és hozzám tartozik. Lehet hogy a barátom nem akar velem együtt lakni? de akkor mér hagy szenvedni, hogy anyáékat választja? nekem nem kell a több százezres vagy épp milliós konyha meg stb... én csak vele szeretnék

élni... segítsetek! 22/L