Mit csináljak? Már annyira elegem van belöle.

Azt mondod Olaszországban élsz és ott is születtél.

Oké, elfogadjuk!

Akkor viszont tudnod kell, hogy Olaszországban a mai napig egy kupacban élnek a családok, ha nem egy lakásban, akkor egymás alatt-felett, mellett.

Olaszországban még mindig a leghangsúlyosabb berendezkedés a matriarchátus, azaz anyajogú társadalom, ahol az anyáknak és az anyósoknak a férfiakénál hangsúlyosabb szerep jut.

Ott egyáltalán nem probléma és nem feltűnő, hogy az anyósod elmegy veled a nőgyógyászhoz, mert ez a természetes.

Ismerek olyan 45 éves nőt, akinek a mai napig az anyósa veszi még a bugyijait is.

Ugyanis nekem is van szerencsém egy évből, felet ott tölteni, 25 éve, családi okok miatt.

Ami nálatok zajlik, az ott teljesen természetes, neked ezzel ott élőként tisztában kellett lenned, mégis bevállaltad.

Csak azt tudod tenni, hogy elköltözöl, vagy haza a szülői házba, vagy barátaidhoz, ha nem tudsz albérletet fizetni.

Nagy valószínűséggel a férjed nem fog követni, mert szerinte te viselkedsz abnormálisan. Így válás lesz a vége, de ezt is megfogod szívni, mert Olaszországban még a mai napig megvetik a nőt, aki a templomi esküjét megszegve, elválik.

Legközelebb előre tisztázd ezeket a dolgokat, vagy fogadd el a közeg szokásait, ahova költözöl!

Első lépésben talán el kellene menned dolgozni,- ne mondd, hogy nincs munka, mert van! - aminek több előnye is lenne:

- nem lennél egész nap az anyósoddal

- lefogynád azt a felesleges 10 kg-t

- nem lennél kiszolgáltatott helyzetben

- ha gyereked lesz, fog járni 2 hónap szülési szabadság a gyerek születése előtt és 3 hónap a gyerek születése után, amikor is a fizetésed 80%-át kapod.

Ellenben, nincs bölcsőde és nincs óvoda, illetve ami van az megfizethetetlen, ezért az anyósodra leszel a gyerek miatt szorulva.

Ezért (is) van hatalmas becsülete Olaszországban a nagyszülőknek, mert nélkülük szinte megoldhatatlan a fiatalok munkába járása.

Remélem ezekkel te is tisztában vagy és komolyan számba vetted a lehetőségeidet, amikor Olaszországban, olaszhoz mentél férjhez, ... gondolom nem egy milliomoshoz.

Hova lettél Kérdező?

Nem is hiszem el ezt az olasz mesét, mert ha ebbe beleszülettél volna, akkor neked is természetes lenne, ahogy a Szíriában született és élő nőknek természetes viselet a csador és eszükbe nem jut kifogásolni.

Látszik, hogy nem is ismered az olasz viszonyokat!

A 21-23-as 80%-os az tisztában van az ottani helyzettel, neked miért nem sikerült megismerned, ha ott élsz? (amit nem hiszek!) Felvilágosítlak, hogy dolgozni ott is el lehet járni, a vidéki lakosság, ahol nincs helyben munkahely ingázik, mint ahogy Magyarországon is.

Én is ismerek olyan magyar nőt, aki ott él és naponta 40-40 km-t utazik egy kisvárosból Bolognába és nem hal bele. Menj te is dolgozni, rögtön jobban fogod magad érezni! Így, hogy otthon éled az életed, csak súrlódás van és még nyugdíjad sem lesz. Ki fog akkor eltartani?

De felesleges a szócséplés, meggyőződésem, hogy ez is csak kamu.

Persze, hogy kamu.

Akkor úgy kezdte volna, hogy Olaszországban élek, ...stb., stb.

Amellett aki ott született és ott él, az nem ilyen magyarsággal ír, ezt tapasztalatból mondom.

(és most nem a helyesírási hibákról beszélek, hanem a mondatszerkesztésről és az ékezetekről)

"azt mondta a férjwmnek biztos valami bajom van azért nem engedtem be "

Ez egy középkorban megrekedt, primitív állat!

Menekülj, mielőtt tönkre nem tesz.

Ha a férjed azt mondta, ha menni akarsz, te mehetsz, ő marad, akkor nem szeret.

Én elküldeném őket a búsba, és pillanatok alatt lezárnám az életemnek ezt a szakaszát, mielőtt sokkal bonyolultabb lesz kiszállni.

Menj haza anyádékhoz, gyűjts albérletre, helyezkedj el valamilyen állásba, és kezdj új életet. Fiatal vagy, előtted az élet.

A férjed pedig egy szemét.