Megmondjam, hogy nem szerelemből házasodom?

Anyám félt engem, hogy túl hamar ismerkedtem meg a szakításom után a mostani párommal, miért kell másfél év után esküvő, hová rohanunk... És lehet, hogy most azt érzem, ő az igazi, de elmúlik majd a rózsaszín köd és megbánom a házasságot.

De az igazság az, hogy ebben a kapcsolatomban sosem volt meg az a lángoló érzelmes, rózsaszín ködös szerelem. Nem is hiányzott. Szeretem a vőlegényemet, de nem vagyok szerelmes belé. Viszont megadja mindazt, amire vágyom és ez nekem bőven elég.

Lehet, hogy a családomat látva, és az előző kapcsolatom miatt is vagyok ennyire magabiztos a döntésemben, nem tudom. Ne egy kiöregedett vénlányként képzeljetek el, aki hozzámegy éppen az első férfihez, aki rámosolygott 40 év alatt... 21 éves vagyok, de nem vágyom randizós korszakra, szerelmi csalódásokra. Állandóságra, egzisztenciára és biztonságra annál inkább.

Ezt így senkinek nem mondtam, magamnak is jó időbe tellett, mire beismertem.