Miért társadalmi elvárás még mindig,hogy a nő csináljon mindent otthon, természetesen munka mellett?

Nő vagyok és 25 éve élek normális kiegyensúlyozott házasságban.

Nem olyan könnyű ez a kérdés, de főleg nem könnyű a válasz, mert nem minden fekete vagy fehér, a palettán létezik a szürke is és még millió más szín is.

Bevallom világ életemben a nők felé voltam részrehajló vitás kérdésekben, mert nyilván a nememmel vagyok szolidáris.

Viszont nehéz elképzelnem, hogy én hazaérek fél 5-re, a férjem meg este 8-ra, addig az egyenlőség jegyében ülök és nézem a kupit, miközben várom, hogy hazaérjen és majd együtt elmosunk 2 tányért és együtt megkenünk 2 szendvicset, vagy majd együtt kifőzzük a tésztát, a rendetlen, koszos konyhában.

De nem azért csinálom meg mert nő vagyok és csak nekem kötelező, hanem mert nekem fér az időmbe, mert NEKEM így komfortos az élet.

Természetesen ha fordított időbeosztással élnénk, akkor fordítva lenne szervezve az életünk!

Speciel pont a házimunka az, amit mindenkinek el kell végeznie akkor is, ha egyedül él, már amennyiben nem akar állatmódjára létezni és nem tudja mások munkáját megfizetni, így ezt nem tartom ördögtől valónak, amitől rettegnie kell bárkinek is és presztízsharcot folytatni róla.

Egy házasságban ennél sokkal nagyobb gondokkal is találkozik 2 ember.

Ez pont az a dolog, amit jó szervezéssel, megfelelő időbeosztással meg lehet oldani, hogy egyikük se érezze, hogy csak szolgálja a másikat!

De nem 2 tányér elmosásán, vagy egy mosógép be-kipakolásán fog borulni az egyensúly.

72: de mégiscsak a ffi, aki megkéri a nő kezét!!!

Egy nő jó esetben sose mondja azt a pasinak, hogy ugyan vegyél már el és házasodjunk össze! :D

74!

Vagy nem. Lehet a másik napi 2 órát utazik a munkahelyére. Plusz leírta a kérdező, a párja nehéz fizikai munkát végez, ő maga nem. Most komolyan annak kellene a házimunkát végeznie, aki egész nap mondjuk téglát rak? Nem annak, aki mondjuk adminisztral?