Nekem tűnik csak úgy, hogy az "egyke" gyerekek sokkal önzőbbek és egoistábbak azoknál a társaiknál, ahol van testvér?

Szerintem valahol igazad van.. én nagyon kevés olyan egykével találkoztam, akin ne látszott volna meg, hogy nincs testvére. És persze, hogy nem ő tehet róla, egyszerűen csak nem kell általában úgy alkalmazkodnia, osztozkodnia és ő anyuci szeme fénye.

Sokszor sokkal jobban féltik a cuccaikat másoknál.

De! A legkisebb testvér sokszor ugyanilyen, mert neki mindig engedni kell! Nálunk húgom kb. ugyanolyan önző, mintha egyke lett volna.

Szóval szülőktől sok minden függ, meg attól is, hogy az idősebb testvér mit enged meg.

Én sosem bántam meg, hogy van testvérem, nagyon rossz lett volna egyedül és mindenképp 2 gyereket szeretnék, mert olyan rossz lehet testvér nélkül felnőni.

Nekem mindig ő volt a legjobb barátom, mindig volt kivel lenni és kire számítani. Szerintem ez nagyon jó dolog.

Ráadásul, ha a szülők már nincsenek, a legközelebbi rokonod a testvéred, akit ugyanúgy szinte (jobb esetben) egész életedben ismertél. Jó dolog, hogy ilyen szempontból is van, aki megmarad és lehet rá számítani. ( Mert a jó testvérkapcsolat ilyen és szerintem ennek a kapcsolatnak a kialakítása is nagyban a szülőktől függ.)

Nekem van egyke barátnőm, és a legaranyosabb ember a világon, akit ismerek. Pl. mindig megkínál, ha van nála vmi édesség. Másik b.nőm középső testvére az, aki rettenetesen önző. Tök szegények de mindig kiköveteli magának a legjobb cuccokat, addig hisztizik, míg meg nem kapja..ja, és mindig megeszi a többiek csokiját engedély nélkül. :S

Mi tesómmal külön szobában vagyunk, ritkán találkozunk a suli miatt, de egyformán kapunk mindent, szal nincs miért irigykednünk egymásra.

Ekkora badarságot se hallottam még. Egykét is lehet normálisan nevelni, meg 5-öt is el lehet kényeztenti, ez CSAK a szülőnek a szülői képességein múlik, semmi máson.

Férjem egyke, sose forgott körülötte avilág, sose volt elkényeztetve, nincs önös világképe, nem önző és nem egoista. Én sokkal inkább az vagyok (1 testvérem van).

Ez kizárólag nevelés kérdése, nem gyerek-darabszámé.

Én egyke vagyok.

soha nem kaptam meg hogy önző lennék.

Ha kiskoromban kaptam valamit, azt megosztottam a barátaimmal, ez a mai napig így megy.

Ha vágytam valamire, de a barátnőmnek szülinapja volt, akkor inkább neki költöttem ajándékra.

És azt vettem észre hogy a párom, akinek 3tesója van, sokkal inkább magának tesz el mindent, mert kiskorában meg kellett osztania, ha tetszett ha nem.

És mindig is mondja hogy azért vesz magának, mert kiskorában nem azt vagy nem annyi mindent kapott amit szeretett volna.

A mai napig ha vesz egy csokit, meg sem kínálja a testvérét, de még engem se nagyon.

Szóval ez csak általánosítás szerintem.

Bár egyke vagyok, de mindig úgy neveltek hogy ha van valamim akkor adjak másnak is belőle.

A családban is szinte én vagyok az egyetlen akiről tudják hogy ha hónap végén van 20ezrem és valaki kér egy 10est akkor tuti megosztom vele.

Hát, lehet hogy csak én ismerek pont rossz embereket, de mégis azt tapasztaltam, hogy az egykék valóban sokkal önzőbbek, mint a testvéresek. Sok egyke barátom/nőm van, akiket nagyon szeretek, de nehéz nem észrevenni, hogy ha valami nem úgy történik, ahogy ők akarják, hamar hisztizni kezdenek. Nehezen viselik el, ha nem nekik van igazuk, és ha másra sokkal több fény vetül, gyakran szeretik az úristent játszani.

De mondom, ez csak az én tapasztalatom.