Fiatal huszonéves, harmincas párok, ti mennyire messze laktok a szüleitektől és milyen gyakran látogatjátok őket?
Azért teszem fel ezt a kérdést, mert én 18 éves korom óta külön élek a szüleimtől, először 18-21 éves koromig 60 km-re, majd 22-23 éves koromig 40 km-re, utána 24-25 éves koromig 130 km távol laktam a szüleimtől exemmel, s akkor mindig is arról álmodoztam, hogy bárcsak egy városban lakhatnék a szüleimmel, s mostani párommal együtt élek itt ugyanabban a városban már 4 hónapja, ahol a szüleim élnek, csak a szomszéd utcában lakunk együtt párommal, s így ez nagyon jó, mert szinte minden nap tudunk találkozni szüleimmel, ha csak egy kis időre is, s így ez azért is jó, mert nem megyünk egymás agyára mivel nem élek együtt szüleimmel, viszont minden nap tudunk találkozni, s így ez csodálatos! Kíváncsi vagyok továbbá még, hogy a mai huszonévesek mennyire vágynak a szüleikhez vissza a gyökerekhez, s kinek mi a véleménye erről hol jó élni, s kinek álma, h abban a városban élhessen, ahol a szülei! Kíváncsian várom a válaszokat! Nekem megadatott a boldogság, az álmom valóra vált, remélem sokatoknak valóra válik majd!
25/N
bár már jo sok év eltelt...de azért leirom én is. 15 évesen 140 km-re kerultem kollégiumba, majd 19 évesen 220 km-re, végul 21 évesen 2000 km-re. évente kétszer találkozunk, de szinte napi szinten beszélunk. nekunk ez igy tokéletes.
egyébként miujság veletek kérdezo? :)
28 évesek vagyunk mindketten, nemsokára kétgyerekes család leszünk (pár hét, és jön a tesó). Ugyanabban a városban lakunk, de ezen belül már elég sokfelé laktunk, attól függően, hogy mikor hol volt éppen praktikus (munka, egyetem, ovi, iskola, ilyenek szempontjából, mi elég kényelmesek vagyunk, szeretünk annak a közelébe költözni, ahova sokat járunk). Jelenleg az én szüleimhez lakunk közelebb, de a férjem szülei is ugyanebben a városrészben laknak. Anyukám tőlünk kb. 3-4 percnyire lakik gyalogosan. A férjem szülei kb. 15 perc sétára, vagy busszal két megálló.
De laktunk már mindketten külön városban is a szülőktől, bár akkor még egymást nem ismertük, de ugyanabban a városban éltünk már akkor is, a szülőktől 200 km-re.
Aztán mindketten visszaköltöztünk ide, igazából ugyanazért: mert szeretünk ebben a városban lakni.
Szerintem nem rossz az sem, hogy közel laknak a szülők, nekünk nagyon jó a viszonyunk, attól függetlenül, hogy 18 éves korom óta nem élek velük, szóval jó ez így. Ráadásul az elmúlt két évben anyukámmal egy munkahelyen is dolgoztunk, tök véletlenül alakult így, de jó volt, reggelente együtt jártunk be, minden nap tudtunk beszélgetni, nekem ez hiányzik is, mióta nem dolgozom a baba miatt. Na nem panaszkodom, így is elég sokat látjuk egymást :D
Én 22 éves koromban mentem ki Amerikába, ott ismerkedtem meg a párommal, egy évvel később hozzá költöztem ki. Nem túl sokszor járok/unk haza, három hónaponta, (néha több) meg ha valami ünnep van, amire hivatalosak vagyunk.
Szóval eléggé távol élek a szüleimtől, vőlegényem szülei pedig két városnyira tőlünk laknak.
28/N
Ó, és utolsó vagyok!
Szüleim és nagyszüleim ugyanabban a faluban laknak, kb 30 méter vagy annyi se egymástól a két telek ( mondjuk hatalmasak ). Szüleimnek rossz volt, mert nagyszüleim mindig figyeltek minket, de én gyerekként örültem, hogy bármikor átmehettem nagyszüleimhez ( meg a gyümölcsösükhöz ).
Első vagyok.
Most már nem olyan jó a kapcsolat a szüleimmel (mai fejjel nézve 9 éve sem volt jó, soha nem volt jó), elköltöztem 300 km-re, nem tudják hol lakom, így már kicsit jobban érzem magam, de még távolabb, külföldre szeretnék költözni. Próbálok minél ritkábban hazalátogatni, évi 1-2 alkalom bőven elég lenne.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!