Aki nem volt a legjobb apa, abból még lehet jó nagypapa?

Nézd, itt nem az a kérdés, hogy lehetsz-e jó nagyapa, hanem az, hogy van-e egyáltalán lehetőséged jó nagyapának lenni. Szerintem nincs és ezt el kell fogadnod, mint a saját magad ásta vermet.

Az én szüleim gyerekként elváltak, azóta apámat nem is làttam, az anyám mellett pedig rettentő gyerek- és fiatal korom volt. Sosem jöttem ki vele, sose volt jó kapcsolatunk, felnőttként elköltözès után sem működött már a dolog, és lassan egy ève mi sem beszélünk.

Nem vesztünk össze konkrétan legutóbb, de ő nem ír, én nem írok. Nem érdekeljük egymást.

Most kismama vagyok, nem tud róla ès nem is fog, ha szembejönne velem az utcán, meglàtna és közölné, hogy nagyanyja akar lenni a gyereknek, akkor sem kérnék belőle. Aki nem volt jó a gyerekeihez, egyszerűen nem érdemli meg, hogy unokázhasson, nekem ez a véleményem.

És ez nem "sértődöttség", az ilyen szituációk inkább több éves/èvtizedes traumák. Én nem akarnám, hogy egy ilyen szülő - és te is ilyen vagy -, az életem része legyen.

Ahogy a te lányod sem akarja, különben jelzett volna és visszajelölt volna Facebookon. De nem tette meg, mert nem akarja, hogy írj neki, nem akarja, hogy kapcsolatban legyetek. És igaza van.

Te okoztad ezt a szitut, most nem rájuk kel magad erőltetni, hanem elfogadni, hogy ahogy te nem voltál rájuk kíváncsi, úgy ők sem kívancsiak rád.

A jogaidat ott elvesztetted, amikor a gyerekeid elé helyeztél egy nőt.

Maximum lehetnek olyan rendesek hogy megengedik hogy tarsd vele a kapcsolatot, de jogod nincs hozzá.

Ennyi erővel nekik joguk lett volna az apjuk szeretetére.

Nem olvastam el a kérdés leírását, direkt. Csak szimplán a főkérdésre szeretnék választ adni, objektíven.

Az most mindegy, hogy milyen viszonylatban, de van a környezetemben elég közel olyan, akiről utólag tudtam meg, hogy mennyire rossz volt a saját gyerekeivel amikor ők voltak kicsik (bántotta őket stb.). Azonban az unokáival a világ legszeretőbb módján viselkedik, és itt nem a válaszban adott plüssökről van szó. Pont az ellentéte. Csak a viselkedéséből lejön, hogy mennyire szereti őket és mindent megtenne értük és hogy szeret velük minél több időt tölteni.

De érts meg: tök mindegy, hogy te mit akarsz. Nem vagy döntő pozícióban.

Ha ők nem akarják tartani veled a kapcsolatot, nem fogják. Te meg nem látod majd az unokát es kész.

"De az unokámat jogom van látni. "

Ezt nem te döntöd el, hanem a gyereked. Tehát nem feltétlen van jogod ehhez. Nem tudom mi ez a mindenhez jogom van agymenés?