Másnál is kifordult önmagából a nagyszülő az unoka születése után?
Azt hittem ha megszületik a fiam, akkor anyukám lesz a legjobb nagyi a világon. Ehelyett mindenben hibát lát.
Ahogy tartom,amennyit szoptatom,amivel etetem.stb.
Tuti elnevelem szerinte és hiába bizonyítom,hogy na ebben is tévedett mindig azt mondja na majd ezt rontom el. Mintha rettegne, hogy rossz anya leszek. Állandóan van tanácsa és nem érti ezek után miért lettem vele mogorva pokróc. Hagyjam sírni szerinte ,de amint megnyikkan a baba ő az első aki kikapja és még sorolhatnám hány "hasznos" tanácsa van.
Másnál is pálfordulást tett a nagyszülő és ha igen miképp kerültétek el,hogy állandóan összekapjatok?
válasza:11-esnek van igaza.
Anyád mindent IS jobban tud nálad. Szerinte.
Erre mondják azt, hogy ha anyád, anyósod papucsban is átér hozzátok, akkor költözzetek, meneküljetek.
Mert SOHA nem fogja abbahagyni. Ha nem beszél majd időben, akkor miattatok van, ha elesik és sebes lesz, miattatk van, ha logopédus kell majd neki, miattatok van, ha fekete pontot hoz majd haza, miattatok van, ha megbukik egy tárgyból, miattatok van.
Ezt akarjátok? Komolyan? Hogy xar szülőnek hitessen el titeket?
Én elhiszem, hogy szereted anyádat, mert az anyád.
De megkellene tanulni önálló felnőttnek és családnak is lenni, nem csak anyuci kislányának.
válasza: válasza:"Egyrészt együtt élünk egy több generációs házban"
Föl nem foghatom, hogyhogy nem jönnek rá a fiatalok arra, hogy jobb külön. A saját érdekükben.
Az ilyen (és még inkább az anyós-meny) konfliktusok kb. 99%-a ki lenne küszöbölve, ha nem laknának együtt.
válasza:ülj le vele beszélgetni és mondd el neki, hogy mit érzel. ne vádaskodj, csak az érzéseidről beszélj. esetleg kérdezd meg, hogy amikor ő volt szülés után, akkor ő hogy érezte magát. az ő anyukája hogy viselkedett.
mondd el, hogy nem szereted ezt az állapotot, szerinte mit lehetne tenni, hogy jobb legyen
persze egyébként tény, hogy ha lehet, akkor nem jó együtt lakni, de erre mindig utólag jön rá mindenki. amíg szülőkkel laksz, gyerek maradsz, vagy konfliktusok vannak
Akik azt írják hogy költözzek el,minek élek ott azok adjanak már fölös pár milliót a költözéshez,pláne most az infláció idején, utána beszélhetünk róla...
Amúgy sosem jön át hozzánk,van magán életünk. VISZONT értelemszerűen átviszem az unokát hozzá,hisz az sem megoldás hogy soha többet nem megyünk át.
Pontosítom a kérdésem: Aki már taoqsztal5 ilyet ,az hogy oldotta meg hogy idővel leállj9n az anyja/apja?
A nem megyek át, elköltözök nem opció. Így is mindig helyreteszem de ha ez csak évente egyszer lenne akkor is szeretnék erre megoldást,mert nem akarom hogy minden találkozás erről szóljon.
válasza:16
De bas*ki…itt mindenki tapasztalatból adott tanácsot. Én is. Egy ilyen ember sose változik meg. Veszekedhetsz te vele bármennyit, ugyanilyen marad! Én is sokat próbálkoztam anyámmal, sokat nem beszéltünk, sokat veszekedtünk, sokszor tűnt úgy, hogy megváltozott. De nem! Ugyanolyan maradt! Nem változtathatod meg az alaptermészetét. Én olyan messzire költöztem tőle, ahogy csak tudtam. Most kb másfél órányira lakunk autóval, ez neki elég ahhoz, és nekem is, hogy ne tudjon beleszólni a gyereknevelésbe. És jobb is így a kapcsolat. Ő nem áskálódik folyton, én meg nem vagyok tiszta ideg miatta.
válasza:Én is anya vagyok, nekem is van anyám és anyósom.
Anyámnak a húgom volt a kedvence, ezzel rengeteg szomorúságot okozott nekem.
Viszont a fiamat imádta már a terhességem alatt is, utána meg az életét adta volna érte.
Ezért elnéztem neki minden túlzását, inkább a motivációját néztem és egyik fülemen be, a másikon ki, ha hülyeségnek tartottam amit mondott.
Nálunk ez tökéletesen működött, te se szívd mellre, ereszd el a dolgait!
válasza:"Akik azt írják hogy költözzek el,minek élek ott azok adjanak már fölös pár milliót a költözéshez,pláne most az infláció idején, utána beszélhetünk róla"
??????
De miért a gyerekvállalásra után kell ezen gondolkodni? El kellett volna menni elöbb tanulni, dolgozni - akár külföldön-, megteremteni a lakhatást és utána gyereket vállalni.
Ha lakbért/hitelt sem kell fizethetnek, hol az a pénz, ami elmenne rá?
Mostanra lett olyan állásom ami fixen visszavár ezért vállaltuk be a gyereket. Amúgy 37 éves vagyok nem tudtam tovább várni a tökéletes körülményre. Ráadásul anyám a szülés után lett ilyen, amit szintén nem láthattunk előre. A háború pedig a gyerek születése után lett, amire amúgy SENKI nem számított.
Nincs olyan hogy átjön vagy felhív és beszól,tehát el tudunk különülni. A baj hogy akárhányszor találkozunk mindig van egy epés megjegyzése. Ismétlem akkor isnelegem lenne ebből ha csak évente egyszer kéne találkoznunk.
Amiket eddig próbáltam:bólogatok, de persze nem tartom be( ettől csak még jobban rá kezd) elmondom hogy mit miért csinalok( erre azt mondja csak magyarázkodom) ,leültem vele megbeszélni hogy ez miért zavar és mit érzek,de mintha még sem hallaná. Hiába mesélem hogy miket mesélt vele milyenek voltak amikor terhes volt stb arra mindig az a válasza,de az más volt...
Szóval kimerítettem a magam tárházát. Tudom hogy a saját hibáit az én gyerekem igyekszik javítani,de mikor ezt felhoztam az is persze nem igaz.
Továbbiakban nem reagálok a költözz el dologra,mert nem mindenki engedheti meg magának és a kérdés sem az én pénztárcámról kéne hogy szóljon. Ráadásul most ahol vagyunk pont jó, nem olyan költséges itt lakni és bölcsi ,óvoda szempontból is jó.Nem én fogok menekülni amikor nem én vagyok a hibás...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!