Folyton elveszi a penzem, jogosan csinalja?

Csaladi vallalkozasunk van. Nekem igazabol annyi a dolgom, hogy ott legyek. Semmit nem kell csinalnom, amibe beleuntam. Mondtam, hogy keresek masik munkahelyet, amire azt a valaszt kaptam, hogy jo hulye vagyok.

Mivel amugy nem kell semmit csinalnom, elkezdtem nem bejarni. Tudod, elmentem ide-oda dolgozgatni.

Majd mikor megjon a fizetesem, utaljak az xynak ennyit, az xynek meg amannyit, neki meg(mamamnak) a tobbit, tartsak magamnak meg 20-30ezer forintot.(a tobbszazezres fizetesbol) De mar a 3. honap amikor ezt megteszi velem.

Elozo honapban honap kozepen keresett fel, hogy utaljak at a nemtom kinek, mert be kell fizetnie az egyetemi tandijat. Kerdezem en, ki a loturo ez, akinek a tandijat kifizettem? Hogy van pofaja ehhez? Ez miatt olyan tartozasba vertem magam, hogy borzaszto. Most azt is fizetni, meg megint utalgatni a nemtom kiknek. Es o ezt elvezi. Szamon ker, mire tudok ennyit kolteni. Mindig is utalt, gyerekkoromba is ezt ereztette velem. Tud mindenki a helyzetrol, de senki nem mer ellene menni. Anyum is csak annyit mondott ra, hogyha merek akkor beszeljek vele, de o ebbe nem fog beleszolni.

Van penze rendesen, egyaltalan nem kell sajnalni, ingatlanokat vesz, ujitgatja stbstb. En pedig nembirtam elmenni a legjobb baratnom szuletesnapjara, mert sem a megbeszelt kozosen vett ajandekba nembirtam beleadni, sem pedig az este tovabbi koltsegeit allni. Azt mondtam beteg lettem. De kozben csak sirtam az agyamba, hogy ez hogyan tortenhet meg, amikor a felsobb retegbe tartozunk. szuloktol pedig mar evek ota nem kertem egy fordintot sem, nem lenne pofam.

Mit tegyek? Alljak ki magamert szembemenve a csaladommal? Vagy elkell fogadnom, hogy ez a sorsom?

Mert egyebkent rettentoen rosszul esik, hogy ahelyett hogy tudnek haladni az eletben, 1lepest megyek elore es 3at hatra.

Allando gorcsben vagyok, mindig bennem van ez az erzes.