16 éves fiúnak milyen jogai, kötelességei vannak egy családban? Mi az, ami szerintetek magától értetödik, mi az, ami szerintetek normális?

Ünnepekkor egy kis poharka ital belefér, de rendszeresen, hétvégente nem. Cigi sem.

Ha a 3-as neked elegendő, akkor ne sirj, ha a legalja munkát kell majd végeznek semmi pénzért.

Saját maga után és a szobájában minimum tartson rendet. Fő feladata a tisztességes tanulás.

Én írtam az egy-két sört, és nem, nem ittam mint a gödény 16 évesen. Igaz, a sört sem szeretem, de ha lecsúszott egy nagy vbk, akkor már roppantul menőnek és felnőttnek éreztem magam.

Tisztában vagyok vele, hogyha a haverok húzzák, akkor többet fog inni (és ez sajna felnőttkorban sem változik a férfiaknál), de azzal meg ő van tisztában, hogy mértéket kell tartania, nem jöhet haza részegen. Szerintem ez egy jó kompromisszum, a mondatom lényege meg amúgy sem a két sör volt, ami amúgyis egyénenként változó, hogy ki mennyit bír, hanem hogy 1) egy tizenhat évesnek nem kell minden hétvégén bulizni járnia 2) az iszunk-hányunk-bebszunk nem menő, és nem is tolerálom, ergo elvárom, hogy korának megfelelően mértéket tartson.

Nem akarlak megsérteni 8-as, de átlag intelligenciával teszem azt, ha valaki nem tanul gyorsan a hibáiból, 3-4 alkalom alatt meg tudja tapasztalni, hogy mit bír és mit nem. És akkor nagyon elnézőek voltunk. Én életemben egyszer voltam seggrészeg és hánytam alkoholtól, amikor először ittam 15 évesen és igen, akkor nem ismertem a határaimat. Érdekes módon utána soha nem volt ilyen problémám és nem ittam, mint a gödény. Mai napig 2-3 sör, 2 pohár bor vagy két pohár whiskey a teteje. Igaz, nem is voltam soha igénytelen, agyhalott birka, már kamaszkoromban is csak minőségit ittam, azt is alkalomkor, nem másztam soha négykézláb az árokparton. Szembe is köptem volna magam.

Kérdező:

Ugyan még csak tervezem a gyereket, szóval változhatnak bőven az elképzelések, de a családi hibák alapján egyeztettük a férjemmel a nevelési elveinket és kb. egyetértünk mindenben. Ezek szerint már kiskorában önállóságra szeretnénk nevelni a gyereket, nemtől függetlenül. Pici korától be lenne vonva a háztartási teendőkbe, hogy később magától értetődő legyen neki, ne kelljen vele veszekedni - így 16 évesen elvileg már képes lesz magától megtalálni a feladatot a maga igényessége szerint. Amit én kifejezetten elvárnék, hogy koszt és szennyes edényt ne hagyjon sehol, mi is takarítunk folyamatában magunk után, így sokkal egyszerűbb mindenkinek. Nem szakad le senki keze, ha elmos egy tányért maga után, vagy feltörli a sáros lábnyomokat.

Egy 16 éves szerintem már majdnem kész ember. Nem ilyenkor kell elkezdeni nevelni és valahol el kell kezdeni elengedni a kezét, hogy megtanuljon megállni a saját lábán. Ha nem rontunk el semmit, tovább fogja vinni az egészséges életmódra való igényünket, ha mégsem, hát :D Igyekszem majd erős, egészséges kölyökké fejleszteni, elmondani neki, hogy mit miért nem kéne tennie, de ha hosszú távon mégis ki akar szúrni magával, tegye. Valahol pont 16 körülre tenném azt a határt, ahol ezt rábíznám, bízom benne, hogy elég stabil alapokat kap majd, hogy ne legyen probléma. Ilyenkor már elengedném bárhova, ami nem veszélyes, feltéve, hogy épkézláb érvet tud felhozni, miért akar elmenni. Erre szintén gyerekkorától rászoktatnám, mert szeretném, ha jó lenne a "beszélőkéje". Amit pluszban elvárnék, az a sportolás. Felőlem bármit választhat ami neki jól esik, tényleg akármit, az sem érdekel ha havonta valami újat talál ki, de mozogjon.

A jegyekkel mi sem foglalkoztunk, nála sem fogunk. Főleg az itthoni oktatási színvonalat ismerve. Nyilván kiskorában igyekszem majd rákapatni a tanulásra, segíteni neki, ösztönözni, de 16 évesen már biztos vagyok benne, hogy némi egyeztetéssel el tudja majd dönteni, mi szeretne lenni és mekkora áldozattal szeretné elérni a célját. Biztos, hogy nem fogom semmilyen szakirányra kötelezni, járja végig a maga útját és a maga pofáraeséseit, én meg végig ott fogok állni mögötte, hogy segítsek, ha segítségre szorulna. Bízom benne leszünk olyan bizalmas kapcsolatban, hogy merjen szólni, ha valamit elbaltázott.

16 éves lányom van.

Alkoholt mértéktartóan ihat ha olyan alkalom van (szombaton egy pohár tokaji aszút kortyolgatott el). Dohányozni kint dohányozhat ha a zsebpénzéből megveteti velem (szerencsére nem dohányzik).

Kávét ihat ha akar.

A tanulásban elvárt eredmény nálunk a minimum 4. Szerencsére 4,8 az átlaga. Sajnos mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy költségtérítéses felsőoktatásba kerüljön. Ennek érdekében az ő kérésére nyáron nyelvtanfolyamot fizettünk neki (sikeres nyelvvizsga).

A házimunkában nálunk aktívan részt kell venni. Ha kell akkor én takarítom ki a fürdőt de van amikor ő. A saját szoba rendberakása és takarítása alap. A telekre ki kell jönnie velem segíteni rendberakni a dolgokat. Cserébe szervezhetett ott házibulit.

Ha előre bejelenti és a családnak is jó akkor alhat nálunk barát/barátnő és ő is mehet ottalvós buliba ha ez a tanulás rovására nem megy.

43F és 41N

Ha mértékkel fogyaszt alkohol, elfogadható. Nem mondom, hogy jó, meg örülök neki. De mi is ittunk valamennyit hétvégi buliban, aztán semmi bajunk nem lett.

Ne dohányozzon. Iszonyat nehéz leszokni!

Nem kell egy még fejlődésben lévő gyereknek kávéval indítani a napot. Ennek utána kéne néznem, hogy van-e káros hatása. Ha van, akkor nem engedném meg. Igyon néha egy kávés italt, de inkább az íze kedvéért, ne ez legyen a napi szokása.

Annyit tanuljon, amennyi kell. Azt elfogadom, hogy nem minden megy neki. De azt nem, hogy semmi sem.

Mindegy gyerek vegye ki a részét a házimunkából, életkorának megfelelően. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy neki kell megcsinálni a heti nagytakarítást. Nálunk pl. úgy volt, hogy már alsóban is voltak feladatok, pl. szemetet levinni, saját cuccait, játékait elpakolni. Felsőben, gimiben pl. szobájában letörölgetni, rendet rakni, vagy az egész szobáját kitakarítani. Kivenni a részt a mosogatásból. Besegíteni, ha sok a munka.

Mindig érvényes, hogy tartson rendet, ha valamit elvesz, azt oda tegye vissza. Ne másoknak kelljen utána pakolni.

17: Az erre való ránevelést nem kamaszkorban kell elkezdeni. Azt nagyon furának tartom, hogy semmilyen eszközötök nincs, amivel hatni lehetne rá. Szerintem van sok minden.

Az sem mindegy, hogy milyen stílusban beszéltek vele, mennyi feladatot szántok neki. Nyilván a parancsolgatásra, kiabálásra, nem fog normálisan reagálni egy kamasz. Nem tudom, mivel próbálkoztatok. De biztosan van sok minden, amiben tőletek függ, és amivel lehetne motiválni.