Tudom hogy primitív dolog ilyenen pörögni hosszú évekig, de valahol rosszul esne másnak is nem?

Nem az a fő gondolat, hogy a kérdező irigy a képek miatt, hanem hogy úgy gondolja, nem szerették annyira, mint a testvérét.

Nálam is ez volt, én 78-ban születtem, nővérem 76-ban és rólam sincs csecsemő kép. 8-10 hónapos-kori kép van rólam legkorábbi, nővéremről meg sorozatban lőtték a születésétől kezdve. Én úgy le voltam sz@rva, ahogy elő van írva.

30 év kellett, hogy megtudjam, anyám csak azért szült, hogy még otthon lehessen az értem járó GYED-en vagy GYES-en a nővéremmel, aki értelmi fogyatékos. Utána sem velem foglalkoztak a születésem utáni években, csak éppen elláttak, hanem vele.

Na ez a durva.

A te esetedben is van valami oka annak, hogy nem fotóztak. Ha van még rá lehetőséged, próbáld megbeszélni a szüleiddel, hátha segít valamit, de ez őket minősíti, sajnos te iszod meg a levét. Ha valakit a szülője nem, vagy nem igazán szeret, óriási hátránnyal indul az életben.

Számomra, hihetetlen, hogy egy 30-as ember azért nyávog, hogy mit nem adták meg neki a szülei.

Meddig akarod a szüleidet hibáztatni az életed miatt?

Mi lenne, ha elengednéd anyuci, apuci kezét és felnőnél végre?

Hogy az Istenben ne fogtam volna fel.

Egy felnőtt embernek az a problémája, hogy nincs babakorából fényképe.

Egy 30 éves embernek???!!!

Mondd, hogy troll vagy!! Kérlek!!

kėrdező rolam sincs vagy ha volt elkeveredett fotok nagy része 1 kėp van nekem meg amin szerintem kb 2 ėves lehetek apai nagymamåmal rola ez az egy kėpem van ,többivel nem tudom mi lett ,illetve van egy amin szintėn kicsi vagyok ės kép fekete fehėr.nálunk kėpek egy rėsze el tünt fekete fehėr måsik fele elméletileg anyukåmnål van ha csak el nem tete ugy hogy ne talålja meg vagy mérgėbe ki nem dobta ökett.

ugyhogy menj el szüleidhez ės kėrd el kėpeket ha fontosak neked.

Szerintem te a törődést hiányolod, de őszintén, azt bizonyára fel tudod fogni, hogy ennyi idő után már nem lehet ezzel mit kezdeni. Nem tudod visszahozni ezeket a régi időket és nem tudod megmásítani a múltat, tehát rólad nem lesz babafotó és kész.

Az egyetlen dolog, amit tehetsz, hogy tanulsz belőle és továbblépsz. A képek csak képek. A te életed viszont a jelenben zajlik.

Anyukamek negyen voltak testverek,anyu volt a legidosebb, meg a haboru elott szuletett.Keszult rola par foto, de a haboru soran sokat koltoztek, es minden elveszett. A testverei sokkal fiatalabbak voltak,gyakorlatilag a potanyjuk volt nem a noveruk.Aztan anyu ferjhez ment, sajat csaladja lett, amikor is nagyanyamek ugy gondoltak,hogy kene egy csaladi foto.El is keszult a kep, mindenki rajta van, csak anyukam hianyzik rola.Nem is tudott rola, mire keszulnek,senki nem szolt neki.Amikor megkerdezte, hogy o talan nem a gyerekuk? azt valaszoltak, hogy "de hat te mar ferjhez mentel".Igen,de attol a gyerekuk,testveruk maradt.Halalaig fajo pont volt ez az eleteben,hogy o hianyzik a csaladi fotorol.Persze nem ezen rugozott minden nap,de ha beszelgetes soran feljott pl a csalad tema, es ez az eset szoba kerult,bizony mindig elszomorodott.

Szerintem senkinek nincs joga elitelni a kerdezot,mert nem tudhatjuk,kiben milyen tusket hagy egy-egy eset.Van aki egy vallvonassal tullep dolgokon,van aki elete vegeig sajnalja ugyanazt.