Milyen hatással van egy fiú gyerekre az, ha apa nélkül nő fel?

"Tehát szerintem ezek a képességek nem attól lesznek,hogy részt vett e az apa a nevelésben."

Persze,hogy nem.

Csak a primitív emberek szerint a nő dolga a főzés,a férfié pedig a szerszámforgatás.

Ez az egyéniségünkből fakad,hogy ki mire fogékony vagy miben ügyes.

Nem lehet és nem is szabad erőltetni.

És igen is mérgező szülő az,aki a gyerekét küzdősportra viszi,anélkül,hogy ezt a gyereket érdekelné.

Az ilyen szülők a 2.gyerekkorukat akarják megélni a gyerekben.A saját idealizált világképüket akarják a gyerekre erőltetni.

Ugyanide tartoznak azok a szülők,akik megmondják,hogy mit tanuljon a gyerek,mi legyen a foglalkozása.

" kissè èrzelemmentes"

Magyarán az érzelmek elfojtása.

Pontosan az ilyenekkel okoznak szorongást a gyerekben.

A kissé èrzelemmentes után oda is van írva, hogy őszinte èrzelem kinyílvànitàs.

Tudjuk már szöveget értelmezni.

A szorongást a gyerekben a sok mentálisan, lelkileg sérült, gyerekagyú szülő okozza.

Ha a szülő sérült, akkor többnyire a gyerek is az lesz.

A kuzdosportra nem feltétlen, de a barkàcsolàsra, javításra szükség van. Ez alapból intelligencia fejlesztő hatású is!

A racionális gondolkodás is egyfajta erzelemmentesseg.

Attól, meg hogy valaki, racionálisan (eerzelemmentesen) gondolkodik, nem lesznek benne elfojtasok.

A gyerek nemétől függetlenül az a legjobb neki, ha mindkét nemű mintát lát maga körül. Természetesen ezek általában a szülők, de lehet nagypapa, óvóbácsi, tanítóbácsi, akár egy szomszéd, akivel jóban vannak.

Illetve fordítva is: ha apuka neveli, akkor ugyanígy kell fiúnak-lánynak, hogy legyen női minta körülötte.

A baj akkor szokott lenni, amikor az egyik nem (jellemzően férfi) egyáltalán nincs sehol. Ezek a gyerekek szoktak hiányt szenvedni, és látszik is rajtuk.

Nekem volt egy fiú osztálytársam, akit anyuka és nagymama nevelt. Jesszus, hát szegény borzalmas volt; állandóan sírt mindenért, anyuka kétnaponta bejött "veszekedni" a többi fiúval, hogy "bántják az ő babucikáját" (10-12 évesek voltunk ekkor). Azóta felnőttünk, a srác valami 15 éves korától teljesen kezelhetetlen volt, ahogy 18 lett, lelépett otthonról, most teljesen züllötten él, és nem áll szóba az anyjával. (Nagymama már nem él.)

A pontozásokból viszont látszik, hogy sok egyedülálló anya van itt, szóval nyilván én is 0%-ot kapok majd, mert odaírtam, hogy hiányozhat férfiminta egy gyerek életéből. :D

A homfóbok szerint meleg lesz a gyerek.

:D

"A pontozásokból viszont látszik, hogy sok egyedülálló anya van itt"

Eredetileg nem akartam válaszolni erre a kérdésre, de most mégis megteszem az idézett kijelentés miatt (is)

Akik lepontozzák azokat a válaszokat, akik szerint az agresszív apakép fontos egy fiúnak, az érzelemmentes apa a férfiasság mintaképe, illetve a barkácsolás, küzdösport szükséges az egészséges lelki fejlödéséhez, azok többsége NEM egyedüálló anya, hanem normálisan gondolkodó ember. (Ahogy én sem vagyok az, több évtizede élek a párommal meg a gyerekinkkel)

(Aki szerint meg a ajvítgatás intelligencia-fejlesztö, annak fogalma sincs arról, mit jelent ez a fogalmom, de garantáltan nem azt, hoyg egy bicikli kerekét ki tudja cserélni!

Az itt bemutatott "apakép" inkább csak káros a gyerekre nézve, mert nem azt tanulja belöle, hogy mindkét nem ember, hanem hogy a férfiak valami felsöbb lények, akiknek feladata az agresszív viselkedés, a nök meg kis hülye lények, akik egy vízcsapot sem tudnak kinyitni a "nagy, erös" férfiak segítsége nélkül.

Igencsak idöszerü lenne kikecmeregni ebböl az öskori hozzáállásból, meg a férfiszerep hibás értelemzéséböl.

Egy gyereknek - mindegy, hogy fiú vagy lány - elvileg tényleg szüksége lenne mindkét nem jelenlétére a felnevelkedése során, de nem feltétlen egy "apára", föleg, ha annyira primitíven fogja fel a férfi-létet, ahogy a válaszok nagy részéböl kiderül.

Emellett az egyszerüen elképzelhetetlen, hogy egy gyerek ne találkozzon olyan férfival, akit példaképnek választhat, ez ugyanis nem csak az apa lehet, hanem - ahogy már páran említették - nagyapa, más rokon, ismerös, tanár.

Annak, hogy vele egy lakásban milyen összetételben fordulnak elö a két nem tagjai, semmi jeletösége sincs, amíg nem izolált nöi társadalomban nö fel - ilyen pedig nincs!

Az utolsó által említett osztálytárs ugyanilyen lett volna akkor is, ha apa + nagyapa is jelen van a családban, mert az anya akkor is ugyanennyire túlféltö lett volna - ahogy rengeteg kérdésnél olvasható, teljes családban is az anya tökéltesen elnyomja a gyerekeit, föleg a fiúkat, hiába van ott az apja is.

Egy gyereknek hiányozHAT a férfiminta, de általában nem hiányzik, legfeljebb nem hat rá, sok esetben viszont kifejezetten káros, ha jelen van, és tönkreteszi lelkileg a gyereket, ahogy igen sok esetben (alkoholizmus, agresszió) látható.

Édesanyám egyedülállóként nevelt (és még mindig vele élek), hát, valószínűleg elég problémás egy srác vagyok. Állva hu-zni konkrétan a nagyanyám akkori partnere tanított meg. Lányokhoz, csajozáshoz azóta sem tudok hogy viszonyulni.

A "férfias" dolgokért viszont nem sír a szívem, rengeteg dolgot lehet youtuberól, vagy egy jó útmutatóból megtanulni. Most pl hegeszteni szeretnék, sok kész "tananyag" van az interneten, tanácsokkal.

Sokszor nehezebben állok ki magamért "helyzetekben". Értsd: belédkötnek c-gányok pl

Bár ez inkább azért van, mert sajnos elég sok verekedésben volt részem, és amíg lehet, elkerülném a következőt... Már csak azért is, mert van sajnos egy sötét oldalam (mindenkinek van), fene sem alarjay hogy előjöjjön belőlem az őrült. Na, ez már más téma.

Szelídebb, jóval szerényebb vagyok egy átlag fiúnál, ezáltal nincs meg bennem az a "plusz", amit az ellenkező nem kíván.

Viszont édesanyámékra nem tudok rosszat mondani. Erejükön felül próbálták kompenzálni a helyzetet. Anyám - apai szigor, nagyanyám: egyfajta anyakép.. elég elbaszott, tudom ...

Annyira próbál anyám kompenzálni, hogy pl mostanában elég sokat szereltük az autót együtt... 😂

Anyuci kicsifia nem vagyok, de azért - ésszel - kikérem anyám véleményét, ha olyan van.

Én azt mondom, hogy még mindig egyáltalán nem nekem a legrosszabb. Egy unokaöcsémet utálja az apja, mert az pajzsmirigy problémák miatt dagadt és enyhe autista beütése van.

A másik unokatesóm apja meg egy érdekes jelenség. Csupaszív ember, de mégis kicsit őrült. Kisgépszerelő (is), de mégis nagyon sok mindent csak elront, amihez hozzányúl a ház körül. Oké, kicserélt pár dugaljt. De majdnem tönkretette a felesége autóját, mert önfejűen a motort is kimosta (!), persze szakszerűtlenül, konkrétan vitatkozott velünk, hogy az ablakmosó folyadékot a motorolaj betöltőbe kell tölteni, ilyenek...

Hát nem tudom, valahogy egyik pali sem teljesíti nálam azt az (elképzelt) apaképet.

F