Holnap megyek nőgyógyászhoz. El kell mondanom édesanyámnak, hogy pontosan mi a bajom, ha ő fizeti az orvost vagy magánügy?

9, majd akkor lesz felnőtt, ha nem a szülei tartják el. Addig csak egy gyerek. Lehet, hogy 21 éves (és még ő is csak lánynak, nem nőnek tartja magát).

Ha pénzt kérne tőlem a lányom orvosra, nyilván adnék, nem kérdés, de biztosan megkérdezném, mi a probléma, tudok-e segíteni.

Nekem fölfoghatatlan, hogy amikor a szülő érdeklődik a gyereke egészségi problémájáról, abba miért látnak bele némelyek rosszindulatot? Hát nem természetes, hogy a szülő szereti a gyerekét? És ha szereti, nem természetes, hogy érdekli a gyerekének az egészsége? Miért kéne titkolózni a szülő előtt erről?

Ha meg rossz a viszony és nincs szeretetkapcsolat, akkor nyilván a szülő sem érdeklődik, de nem is ad pénzt a gyerekének orvosra, sőt 21 évesen a gyerek nem is lakik a szüleinél.

Én így gondolom.

9, én is azt írtam, hogy nem jogosítja fel, nem tudom, hogy feltűnt-e... Viszont a törvény szerint nagykorú gyerek sem jogosíthatja fel az anyját, hogy eltartsa.

Mint ahogy írtam is, ha nem akar róla beszámolni, de az anyja pénzén akarja kivizsgáltatni magát, az nehezen tud működni. Ha nem akar az anyjának beszámolni róla, akkor utasítsa vissza a segítséget (amiből pedig garantáltan veszekedés lesz), és oldja meg saját zsebből a vizsgálatot, akkor az anyjának tényleg semmi köze nem lesz hozzá, hogy mi lett az eredmény.

De, ahogyan azt már más is írta, az már régen rossz, hogyha ilyen dolgokat egy gyerek/nő nem tud a saját anyjával megbeszélni.

Ha netán abortuszról van szó, akkor pedig a 21 éves gyerek két lehetőség közül válasszon:

a) Elmondja anyukájának. Elsősorban mint lelki terhet, de anyuka valószínűleg (ha nem ellenzi) ad is rá pénzt.

b) Ha pedig nem akarja, hogy a szülei tudjanak róla, akkor átváltozik felnőtt emberré, és nemcsak hogy nem kér rá pénzt, de egyáltalán nem szól arról, hogy hova és miért megy. Ha megmondja, hogy nőgyógyászhoz (vagy bármilyen más orvoshoz) megy, azonnal adódik a kérdés, hogy miért megy oda, mi baja van. Azt ne várja senki, hogy bejelenti, hogy orvoshoz megy (az anyagi része szerintem másodlagos), és aztán a szülő semmit ne kérdezzen. Ilyen nincs.

Nem hiszem, hogy abortusz, mert azt úgyis megtudná az anyja, ha a kérdező annyira függ tőle, hogy még a sima nőgyógyászt is fizeti. Meg az abortuszt is kell fizetni, nem? Ha esetleg állami ellátásban nem is kell, akkor is elég feltűnő, hogy megy a kérdező még egy vizsgálatra, aztán aneszteziológushoz, aztán bepakolja a hálóingét és eltölt egy napot a kórházban. Szóval ha terhes lenne, és ilyen önállótlan, feleslegesen törné magát ennyire a titkolózáson, tudhatná, hogy úgysem húzza sokáig.

Gondolom egy jöttment partnertől sikerült elkapni valamit, és nem szeretné beavatni az anyját abba, mikor milyen egyéjszakás kalandja volt, és honnan szedte össze a pasit. Vagy csak simán túl kínos neki beszámolni az anyjának arról, hogy mi viszket, hol milyen kiütés van, mi és mennyi folyik.

Mindkettő érthető, bár ebben az esetben én csendben elmentem volna az "esztékás" nőgyógyászhoz, annyi zsebpénzem meg mindig volt, hogy egy gyógyszert kiváltsak belőle.

Kérdező, sok bakteriális és gombás fertőzés van, amik szex és partner nélkül is kialakulnak. Ha ilyesmid van, elég annyit mondani anyádnak, hogy "valami gomba" vagy "valami bakteriális", nem kell részletezni. Ha nemi herpesz vagy hasonló, akkor nem tudom, mit mondhatnál. Ha szerencséd van, nem kérdez, és akkor maximum annyit kell mondani, "oké, írt fel az orvos gyógyszert, majd rendbejövök". Csak hogy ne aggódjon az anyád amiatt, hogy méhnyakrákod van-e vagy ilyesmi, hanem megnyugodjon, hogy csak egy múló fertőzés.

Honnan veszitek, hogy elkapott bármit is? Összeállhatnátok krimit írni.

Egy szülőnek joga van aggódni a gyerekéért!