Mondtak már olyat, hogy csomagoljatok össze és költözzetek el otthonról?

Sok családban elhangzik ez. Többe mint gondolnád. Olyanokba is amelyikről külső szemmel nem is gondolnád hogy ilyen veszekedések vannak.

Én vagyok a ma 21:00-es és valóban nem jó ilyet hallani. Azért hála az Istennek egyre ritkább az ilyen. Én is változok igyekszem elkerülni az ilyen vitákat nem rugózok minden szaron. A szüleim is változnak sokszor Ők is elfogadják amit Én mondok és azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak hogy egy ilyen veszekedés után hónapokig évekig haragba legyünk. Ahhoz túl rövid az élet. Tudom hogy közhely. De így van.

A legjobb az lenne ha nem lenne soha veszekedés,de előfordul viszont megsértődni a családtagokat közeli rokonokra az nagy "luxus" lenne.

Az egyik munkatársam mondta hogy össze veszett a fiával és úgy ment el otthonról hogy mondta a fiának "Mire haza jövök nem szeretnélek itt látni". A fia összepakolt elment mire az apja haza ért. Ez kb 13 éve volt. Azóta nem beszéltek egymással. Az anyja (vagyis a munkatársam felesége) az előtt pár hónappal halt meg. Aztán a gyerek elvesztette az apját az apa a fiát egy ilyen veszekedés miatt. Ha ezt a csávó felesége látja hogy a férje és a fia nem beszélnek egymással hát forog a sírjába mert imádta mind a kettőt.

Folyamatosan megkaptam.

Egyetem alatt alapból azt kaptam, hogy mennyibe kerülök. Mondta ezt az apám aki rokkantsegélyen élősködő alkoholista volt.

Ha haza mentem folyton csicskáztatni, ugráltatni akart. Ha nem akartam "segíteni" akkor megkaptam, hogy minek jöttem egyáltalán haza...

Na meg nem egyszer mondta, hogy ez az ő háza, nekem itt semmi keresnivalóm, takarodjak a házából.

Úgyhogy így tettem. 18 éves korom óta egyedül élek. Kollégiumban, szobarátsakkal, albérletben lakótársakkal, 30+ évesen jutottam oda, hogy teljes albérlet. Majd most 32 évesen megvettem az első lakásomat.

Apám meghalt 5+ éve, anyám meg csodálkozik, hogy miért nem járok haza.... :)

Igen, mostohaanyám... persze ahhoz sunyi volt, hogy a szemembe mondja, helyette apámnak a hátam mögött, csak olyan hengerőn, hogy "véletlen" meghalljam.

El is jöttem, amilyen hamar tudtam.