Mièrt mindig a súlyom a téma? Miért kell mindig felhozni? Felnőtt kétgyerekes anyuka vagyok már. A gyerekeim óvodás korúak(3,5). 167cm vagyok és olyan 64kg, de van sportolói múltam, a lábam,fenekem pl. kimondottan izmos.

Mondjuk nálam ott indul, hogy nem megyek házhoz a pofonért, szóval nem érdekel, hogy anyám, apám, ha beszólogat, akkor minimalizálom vele a kapcsolatot, és ha nem akad le rólam, úgy ignorálom.

Kattog a franc meg stresszel más hülyeségén.

Mondjuk én elfogadtam a súlyomat, szóval nem érdekel, ki mit mond rá.

És ez így volt 69 kilósan is és most, 54 kilósan is.

Egyeseknek a 69 ú de sok, és stb, most meg az a baj hogy "sovány vagy, hízzál egy tízest". WHAT?

Na, ezek után tudod ki foglalkozik bárki más véleményével. NEKEM megfelel a súlyom, úgyhogy lehet lekattanni róla.

Majdnem ugyanezek a paramétereim 168cm kb. 63 kg fél éve szültem, szerintem jól nézek ki. Persze nem olyan mint terhesség előtt, meg ugye így egy éve nem is nagyon tudtam sportolni semmit.

Biztos, hogy te is csinos vagy, nem is az okozza ezt, hogy ne lennél. A hiba anyád készülékében van. Mérgező szülők című könyvet ajánlom olvasásra, nagy felismerésekre lehet szert tenni. Valószínűleg ő akkor is beszólna ha sovány lennél, vagy ha nem a súlyod miatt piszkálna akkor más külső dologban hasonlítgatna magához. Lehet hogy neki van baja saját magával és ezzel nyugtatja magát hogy a nála sokkal fiatalabb lánya se sokkal jobb nála (pedig de).