Miért tagadják le a szülők, hogy van amelyik gyereküket jobban szeretik?

A szüleim engem úgy érzem soha nem szerettek.

Sokszor kifejezték ezt több módon is.

Volt amikor kis dolgokkal volt amikor nagyobbal.

Csak pár dolog ami rosszul esett pl:

Nagyon beteg voltam nem vittek orvoshoz, semmi gyógyszert nem adtak a testvérem beteg lett őt egyből vitték orvoshoz váltották ki a gyógyszereket én pedig fel sem bírtam kellni elküldtek iskolába, ott az egyik tanárnő vitt el dokihoz mert kiestem a padból.

Karácsonykor sokszor nekem nem vettek semmit tesóimnak igen.

Fájt a fogam fogorvos mondta el kell menni szájsebészetre de nem vittek, testvéremnek fájt magán úton vitték el.

Most pedig karácsonykor engem nem hívtak el magukhoz csak a testvéreimet. Tesóim kérdezték megyek e? Mondom hova? Hát haza mert mindenkit meghívtak. Hát igen engem kihagytak.

Bevallom annyira rosszul esett, hogy nem mentem el.

Tudom ezek apró dolgoknak tűnnek de folyamatosan próbálkoztam nyitni feléjük és most úgy érzem fel kell adnom. Azt érzem nem kellek ebbe a családba. Mindig azt mondják ezt csak én érzem így de miért tagadják, hogy engem kevésbé látnak szívesen ha azt mutatják engem kevésbé szeretnek? Ezzel próbálják a lelküket nyugtatni?