Hogyha valakit a szülei támogatnak még ő egyetemen/főiskolán tanul és mellette nem dolgozik azt mért kell keresztre feszíteni h az milyen már?

2 fajta egyetem van.

1. Normàlis, szigorú követelmények, tanulàs- > Rendes egyetem, nincs idõ munkàra, de viszi majd valamire az ember.

2. Büfészakos egyetem, be se kell jàrni- > Szar egyetem, van idõ munkàra, a fenekét törölheti majd az ember vele....

Persze, van aki kényszerbõl dolgozik rendes egyetem mellett.

Õk nem fogjàk visszasìrni az iskolaéveket....

Semmi köze a sikeres vagy sikertelen jövõhöz annak, hogy valaki egyetem alatt dolgozik e vagy sem.

Rokonom épìtészmérnöknek tanul, mellette dolgozik.

Hàt soha nem fogom tervezésre felkérni.

Inkàbb tanulja meg rendesen az ember amit vàlaszt, ne csak meglegyen az a papìr....

Már nem tudom, hogy melyik válaszoló volt, aki kinevetett egy számítástechnika tanárt, de ahhoz külön gratulálok. Elgondolkodtál rajta, hogy a későbbiekben a gyerekeidet ki a vihar fogja tanítani? Nem olyan egyszerű a tanári képzés. Belátom, hogy nem egy orvosi, vagy egy mérnöki, de nem kellene lenézni.Ők is a pedagógusok segítségével jutottak oda, ahol vannak, nem így jöttek a világra. Az a számtech tanár, meg pl én fogom a jövő generációit tanítani és egy tanárnak nem az számít, hogy mi van az agyában, mindez csak mellékes. Embernek a legnehezebb lenni. Talán egy szakma van, amihez hasonló mennyiségű emberség kell, az meg az egészségügyi. DE! az az egészségügyis, legyen az ápoló, orvos vagy bármi, nem jut el pedagógus nélkül sehová. Ezért tehát, kérném, hogy legyetek szívesek a pedagógusokat jobban tisztelni. Nem kell szeretni Őket, de a gyerekeknek sem kell olyan viselkedésmintát mutatni, amiben a legnagyobb kolonc a gyermek életében a tanár. A gyermek még nem érti, hogy miért "szekálja" a tanár, de ha a gyerek ilyesmiket olvas, hogy hahahaha tanári, nem fogja tisztelni a sajátját.

Ennyit erről. A kérdésre válaszolva, aki megkövez, mert a szüleid tudnak neked segíteni, az buta és irigy ember. Nekem úgy hozta a sors, hogy dolgoznom kellett a főiskola alatt. A polcomon a 10 ezres atlaszok még most is emlékeztetnek arra, hogy véres ujjal mentem munkából iskolába és hogy hajnal 5-kor tettem pontot a beadandóm végére, mert máskor nem volt rá időm. Sok keserű emlékem van erről az időszakról, talán a legrosszabb, hogy mind ezek miatt csúsztam egy évet, mert emberileg már nem bírtam felkészülni a középkori magyar történelemre és a nyelvvizsgára is. Ez az eset egy életre belém égett és mindet megteszek, hogy gyermekeimnek ne keljen havi 40 ezerért véresre metélnie az ujjait bárhol is. Nem lesz 0 az a gyermek, akit segítenek a szülei, de sok esetben, akik végigdolgozzák a sulis éveiket, keserű emlékeket kapnak és még inkább harcolnak azért, hogy a gyerekeik ne járjanak így.

26/ N

Én mérnökként végeztem nyáron. A szüleim támogattak végig a négy év alatt, nyaranta gyakornokként dolgoztam. Egy félévet végig dolgoztam, heti 20 óra volt a követelmény, a suli mellett volt a meló hely, így két óra között is be tudtam ugrani, illetve suli után is bent voltam általában este 8-ig. A napom gyakorlatilag úgy nézett ki, hogy reggel 8-tól este 8-ig váltva dolgoztam és suliztam, aztán ha hazaértem, akkor még neki álltam az évköziknek, zh-ra tanulni stb (Bejárós voltam, 6-kor keltem és jó esetben 9 körül már otthon voltam így). A szorgalmi időszakban azt hittem megdöglök. Semmi másra nem volt időm, magamra sem, a tanulmányaim sem úgy mentek ahogy kellett volna, mindezt sz*ros 30-35 ezerért havonta. Fél év végén jött a döntési helyzet. Vagy ezt csinálom, vagy egy kicsit jobban megerőltetem magamat és kapok ösztöndíjat, ami szintén 30 ezer forint körül lehetett volna egy jobb átlaggal. Utána nem volt kérdés, hogy inkább tanulok ezért a pénzért, minthogy tönkre tegyem magamat, elveszítsem az összes barátomat, stb. Tanultam is, így a saját szórakozásomra, apró hülyeségeimre sosem kellett pénzt kérnem. A maradékot összespóroltam és jól fog jönni most, hogy teljesen új városban kezdem a mesterképzést. (A szüleimnek is ez volt a kérése)

Egyébként nekem pl. volt 2 gyakorlati. Biztosan jól fog mutatni az önéletrajzomban, de egy kanyi vasat sem kaptam érte. Nekik jól jött az "ingyen meló", nekem jól jött, hogy belelátok abba, amit évekig tanultam. Mindketten jól jártunk, hurrá. Ettől még ugyanúgy felkopna az állam.

Elmehettem volna hamburgert sütögetni én is, de azzal a munkatapasztalatommal tényleg körbe röhögtek volna később egy munkahelyen.

Most a mesterképzést is úgy tervezem, hogy az órarendem alapján első félévben (amikor az embernek legnagyobb szüksége lenne rá) nem fogok tudni dolgozni suli mellett, így a szüleimre és a megtakarításomra szorulok. Második félévtől keresek ismét valami gyakornoki pozíciót, ahol remélem már szándékoznak is valamicskét fizetni.

Nem mindenki teheti meg, hogy fizetés nélküli gyakornokként dolgozza végig a nyarat sajnos, csak azért, hogy legyen valami, amit beleírhat az önéletrajzába. Az pedig mázlista, akinek fizetnek!

Annak aki azt írta, hogy hülyeség bemenni minden órára... Ezt a véleményt nem osztom. Nálunk mérnökéknél jó eséllyel a kiadott jegyzetekből fel sem fogod miről van szó, szükséges hozzá a tanár magyarázata. Nem mondom, hogy én mindig minden órán ott voltam, de összességében sokkal kevesebb időt kellett a tanulásra fordítanom úgy, hogy bent ültem előadásokon is és végig hallgattam azt, mintha otthon egyedül ülök neki a kiadott anyagnak és próbálom feldolgozni. Arról nem is beszélve, hogy egy jó mérnök tanártól rengeteget lehet tanulni, én imádtam a felsőoktatásbeli 4 évemet! Remélem a következő 2-ről is ez lesz a véleményem.

10:10-es nagyon nagy butaságot mondtál.

Egy orvos valóban nem fog tudni az egyetem mellett dolgozni, de nem egy ismerősöm van aki csinálja és mégsem törölheti ki vele a seggét, vagy akár nézz meg engem, még be se fejeztem már kaptam munkaajánlatot és dolgozom :) Akkor most miről is beszélsz?

19

Szerinted melyik az a diplomához kötött munka, ahol érdekel bárkit az, hogy hányszor szo.ptál hetente a Burger Kingben, amíg végezted az egyetemet? Sehol senkit nem érdekel, sőt még inkább azon fognak gondolkodni a HR-esek, hogy mégis miért nem találtál jobb (irodai, adminisztrációs, stb,) diákmunkát, vagy olyat, ami a végzett szakodhoz közelebb áll. Igazából éppen hátrány lesz egy állásinterjún azt bevallani, hogy csak a legtrébb munkát sikerült megtalálnod, azt bizonyítja, hogy nem vagy túlságosan talpraesett.

Francokat.

Én az utolsó 3 félévemet végigdolgoztam, az előtte lévő néhányat időszaki munkákkal.

Nem tudom, hogy te hogyan gazdálkodsz az időddel, de az tuti, hogy rosszul.