Szerintetek is undorító, igénytelen szokás, ha valaki bevisz a szobájába egy flakon vizet?

Én pl. nem szeretem különösebben a műanyag flakont, de mégis van mindig víz a szobámban.

Nekem egy kis kancsóm van (1 literes-fedeles), csapvizet szoktam beletenni. Ha megszomjazok, akkor csak öntök belőle. Egy nap kb. 2 litert iszok meg csak a kancsóból és akkor még ehhez jön a leves, tea...stb. Előtte nagyon keveset ittam.

Kancsóban meg az a jó, hogy lehet venni dekoratívat is :D

Akkor én is az "undorító, igénytelen szokású" csapatot erősítem. Mindig van az ágyam mellett egy flakon víz. Éjszaka ritkán ébredek fel, amiatt pláne nem, hogy szomjas vagyok, de ha felébredek valami miatt, akkor már iszom is. Sőt lefekvés előtt, és reggel ébredéskor is azonnal a flakonért nyúlok.

Anyukádnak tulajdonképpen mivel van problémája? Azzal, hogy vizet tartasz a szobádban, vagy azzal, hogy flakonban tárolod, és nem egy helyes kis kancsóban?

Hétvégén veszek egy palack vizet, és azt töltöm a héten. Majd legközelebb megint veszek.

Nekem a pohár meg a kancsó nem játszik, mert a gép előtt ülök és extrém béna vagyok, víztől Sprite-ig már mindennel leöntöttem a billentyűzetet. A flakonon viszont kupak van.

Nem lehet, hogy valójában az a baja, hogy amit beviszel magadhoz, és csak te iszol belőle, abból nem töltesz ki pohárba, hanem közvetlenül a flakonból iszod? Mert az én anyám (és általában a szüleim generációja) azt szokta igazából kifogásolni, mondván, hogy a flakon szája tele lehet mindenféle kosszal.

Egyébként nem, nem igénytelen, de viszonylag "modern" szokás, ezért elhiszem, hogy anyukád nekezen békül meg vele. Én is sokszor iszom flakonból, én azért, mert akkor pont annyit iszom, amennyit kívánok. Ha kitöltöm pohárba, akkor vagy megiszom az egészet akkor is, ha már nem kívánom, vagy otthagyom, de akkor később az íze már nem olyan (pl. elmegy belőle a szénsav) és sajnálom kiönteni. (Ennek ellenére szeretem kitölteni, van benne valami, hogy úgy "megadom a módját":) - kicsit régimódinak neveltek, úgy látszik:)))

Mond meg anyukádnak, hogy a te dolgod, ne szóljon bele!