Sok családban a szülő-gyerek viszony miért vált át a munkába állás után főbérlő-albérlő viszonyra?

Én 26 éves egyetemista vagyok, nem tudom mi vár rám a diploma után, de hálás vagyok érte, hogy lehetőséget biztosítottak rá, hogy eddig tanuljak, talán egy jobb élet reményében, pedig nem vagyunk gazdagok.

Édesanyám nem tanult tovább, ő 18 évesen munkába állt, általános iskola után letett egy 2 éves gépírás tanfolyamot. Édesanyám testvére is asztalos szakmát ment tanulni.

Amikor befejezték a sulit, egyetlen egy ft-t se kellett haza adniuk, pedig papa gyári munkás volt, az akkori minimálbérnél többet nem keresett.

Anyum nem verte el a pénzt, valamilyen megtakarítási könyvet nyitott magának, és amikor 3 év után édesapámmal összeházasodott ennek köszönhetően és némi hitelnek meg annak hogy apumnak is voltak már megtakarításai mert ő 27 volt amikor megismerte anyut, tudtak egy házat venni.

De ha édesanyámnak mindent pénzét haza kellett volna adni, ez sokkal nehezebben jött volna össze.

Minden tisztelete a nagyszüleimé, mindent megtettek azért, hogy minél előbb külön utakra térhessenek a gyerekeik. Minden gyereknek ilyen szülőket kívánok! :)

Ez a nyolcvanas években volt!

Megjegyezném, 11 éves voltam amikor elváltak 2000-ben. Nem forgatták ki, nem mondták miért nyúlok a hűtőbe, azt ettem ittam belőle amit megkívántam. Nem számoltatták el édesanyámat, nem hajszolták túlórázni, és még így is egy évben egyszer minimálbérből lehetőségünk volt Balatonon nyaralni néhány napot.

Minden tiszteletem a nagyszüleimé, ilyenek az igazi szülők! Köszönöm :)

"mert magamnak kell fizetni a jogsit, és a telefont. Meg már a bérleteket..."

A többit meg anyádnak.

Nem tudom ti hol éltek. A hozzászólok fele 25 körüli aki még otthon veri mert anyuka eltartja, vagy panaszkodik hogy 20-at le kell adni. Én 19 évesen szakmával és érettségivel kezdtem dolgozni egy gyárba kemény 80 ezerért, ebből adtam 40-et. 2 kistestvérem van, nem jár támogatás semmire, megkell venni a könyveket, minden elúszott ami a nagycsaládosoknak jár, és havi szinten az a 40 se fedezte talán amit adtam.

Edzésre jártam, dolgoztam, telefont és laptopot vettem magamnak, adidas cipő, bőr kabát, amit el lehet képzelni meg tudtam venni magamnak 1,5 év alatt, és oda jártam szórakozni ahova akartam. Eltelt 4 év, nemrég született kisfiam, albérletben lakunk, és bőven elvagyunk, jobban mint az átlag.

És miért? Azért mert megtanultam spórolni amíg otthon voltam. Mi lett az eredménye? Nem vagyok lusta dolgozni, főzni magamra, takarítani ha kell, és mindenem megvan amit kiszemelek magamnak.

A hiba ott van hogy el vagytok kényeztetve, ki van nyalva a se--etek aztán azt hiszitek tiétek a világ, aztán ha egyedül kell lakni mentek mosni meg enni anyához 30 évesen.

Nagy handicap ha úgy tudsz elindulni 25-30 évesen hogy végig félretettél évek alatt majd egy házra valót, elkölthetted mindenre a fizetésed ami nem kell, vehettél bmw-t magadnak, de majd akkor legyen panaszkodás ha 120 nettót keresel te és a barátnőd, havonta elmegy 80 az albira, legyen rezsivel együtt mert ugye hogy olcsó legyen. Marad 160, amiből enni kellene, naponta fejenknét 800-1000 ft, amit kíváncsi lennék hogy hoztok ki, de ki lehet, és minden nap főtt kajával.... Akkor ugye marad kb 100.000, kifizeted az előfizut, az internetet és telefont, biztosítás ha van házra, személyre, akármire, költesz háztartási dolgokra mert ugye az is kell, ha havonta okosan megoldod akkor elég egyszer, de az sem 2 forint ugye.

Gratulálok, barátnőddel laksz, nincs se kutyátok se macskátok, maradt kb 40.000 ft elkölteni a semmire, és ugye ebbe nincs benne gyógyszer, szórakozás, gyorskaja, semmi.

Aki nem érti mire megy el ennyi, az menjen lakjon egyedül, aztán rájön mire megy el a kemény 40k. Én annyit a versenysport mellett röhögve elkajáltam...

23/F

A #22-es voltam, kihagytam, hogy 2000-ben válás után nagyszüleimhez költöztünk. Akkor voltam 11 és besegítettek a nevelésembe. Lehettek volna olyanok, hogy anyunak túlórázni kellett volna, hajszolnia magát 12 órában, hogy ketten megélhessünk, de nem voltak anyagiasak, és tényleg ebből a kis pénzből is jutott nyaralásra, kaphattam számítógépet én se maradtam ki semmiből, és anyunak is jutott rám ideje, mert nem volt 12 órás műszakba kényszerítve.

Én is ilyen emberré akarok majd válni, és szerintem édesanyám is hasonló lehet mint a nagyszüleim.

Ezek azok a szülők, akik olyanok, mint a párom szülei.

Rájöttek, hogy párom jól keres, minden mesét kitaláltak, hogy a párom a keresetét teljes egészében rájuk költse és ő meg éhezzen. Ebből kitalálhattad, hogy már túlvan rég az elköltözéses problémán.

Egyszerűen rájöttek, hogy azt a pénzt, amit rám és saját magára költ, költhetné rájuk is.

Ha nem a saját szememmel látom, nem hiszem el.