Mit tegyek? Már fél éve együtt vagyok a párommal (én 18/L, ő 38) és sajnos a szüleim tiltanak tőle pedig szerintem nem a kor számít a szerelembe.

a 20 év korkülönbség szinte minden életszakaszban nagy.

amikor te leszel 40, biztosan nem egy 60 évessel szeretnél lenni. lehet most még érdekes meg imponáló,hogy tapasztaltabb és másabb mint a korosztályod.. de ez idővel el fog múlni sajnos,akkor inkább fogsz vágyni a korodbeliekre.

szóval én sem jósolok túl nagy jövőt. most is hatalmas a generációs különbség köztetek. téged még az érettségi érdekel meg az osztálytársak. ő már évtizedek óta nem jár suliba stb. nagy a külöbség sajnos.

de ha te úgy érzed,hogy ez jó,akkor hajrá. azt viszont eléggé nevetségesnek érzem, hogy titokban találkozol vele. ahhoz,hogy egy ekkora korkülönbség működjön,neked is felnőttesebben kéne viselkedni. és ez,hogy titokban találkozol a barátoddal,mert nem mered elmondani a szüleidnek,olyan 14-15 éves szint.

de persze a barátod sem különb, ő is eléggé gyerekes lehet. lehetne benne annyi,hogy odaáll a szüleid elé és megbeszéli velük,hogy mik a tervei veled stb.. biztosan a szülők is máshogy állnának a kapcsolathoz,hogyha látnák,hogy komolyan veszi a pasi is ezt az egészet. mert így kimondva sokan arra asszociálnak tényleg,hogy csak a szex miatt van veled ,egy kis kalandra jó vagy. viszont ha a szüleid elé állna akkor már kicsit másabb lenne a helyzet,hogy komolyan gondolja. és nem kéne arra bíztatnia,hogy titokban találkozgassatok,hanem inkább arra,hogy vállald fel..18 éves vagy elvégre.

szóval nekem a pasi is gyanús. költözést én nem erőltetnék, inkább fejezd be a sulid először. nem hiányzik még szerintem,hogy egy háztartást kelljen vezetned. mert gondolom ezt azért elvárná ,hogyha már ő tartana el.

arról nem beszélve,hogyha odaköltözöl hozzá és szétmentek,akkor cuccolhatsz haza megint a szüleidhez.kínos lenne szerintem.

Elég liberális vagyok, de nem örülnék én sem a szüleid helyében. Vannak nekem is gerontofil vonásaim, 16-17 évesen 30 feletti pasasokkal voltam együtt. Tényleg szerelmes voltam, de utólag visszanézve az összes ilyen kapcsolat beteges volt. Úgy éreztem, hogy milyen jó nekem meg mennyire különleges vagyok, hogy ilyen férfiak is szóba állnak velem. De a férfiak (szám szerint kettő) oldaláról biztos hogy nem volt szerelem... szerettek, de nem szerelemből. Egyszerűen jó volt a ropogós pipihusi, fel lehetett vágni a munkatársak meg haverok előtt, hogy nekik ez is megvolt. Nem akartak semmi komolyabbat. A szüleim nem tiltottak és veszekedtek, de anyám nagyon résen volt, és utólag mindig elmondja, hogy nagyon örül hogy ennek a korszakomnak vége. Hülyeség volt.

Lebeszélnélek a költözésről, mert nagy koppanás lesz a vége. Normális szülő visszafogadja a gyerekét és nem hánytorgat, de neked lesz nagyon nehéz hazamenni, ha félresikerül az egész...

Az oké, hogy a szerelemben nem számít a kor... de azért van egy határ.

Neked is, meg neki is más tervei vannak a jövőre nézve, én úgy gondolom.

Titkolózni meg tök fölösleges, és nem is kifizetődő. Csatlakozom azokhoz, akik azt mondják, mutasd be a szüleidnek.

20 év korkülönbség szerintem nagyon sok... Na meg 18 évesen ha ennyi korodbeliben csalódtál, akkor el kéne gondolkodni azon, hogy miért. Talán mert naív vagy.... És ezt nem rosszból írom..