Sok szülőnek tulajdonképpen miért okoz tragédiát / törést az életben, ha kiderül, hogy a gyereke homoszexuális?

Én biszex vagyok. Szerintem nem tragédiaként élik meg, sokkal inkább féltik a gyerekeiket, hogy mit fognak hozzá szólni, hogyan lesz a gyerekük kezelve ha mások is megtudják. Az idősebb generáció nem fogadja el könnyen, hiszen nem így lettek nevelve.

Amikor elmondtam ikertesómnak és bátyámnak, hogy biszex vagyok, jól fogadták. 16 voltam, amikor a szüleimnek is elmondtam, anya vagy 1hónapig nem szólt hozzám… És addig amíg nem mutattam be az első barátnőmet nagyon el se hitték.

Mamámnak féltem nagyon elmondani nagyon vallásos. Miután elmondtam és elmagyaráztam neki mit is jelent azt mondta, hogy amikor először meglátott nővéremmel onnantól kezdve imád mindkettőnket, és őt ez nem érdekli ugyanolyan büszke rám, és ha Isten ilyennek teremtett biztos oka volt rá.

23/L

Kedves első ez nem látásmód kérdése!

Mellesleg nagyon sok szülő, bármennyire is hihetetlen, nem képes a feltétel nélküli szeretetre. Amíg beleillik a gyerek a szülők által elképzelt képbe, addig teljesen máshogy viszonyulnak hozzá. Egyik ismerősöm is meleg, a szülei nagyon rendesek, ő is dicsérte őket. Aztán amikor 20 évesen elmondta, hogy meleg, a szülők szó szerint vettek egy 180 fokos fordulatot. Azóta a gyerek kb alig létezik a szemükben. Na inkább ez az igazi tragédia! Amikor a szülő képtelen elfogadni a gyerekét, pláne olyan dologban, amiről a gyereke nem is tehet.

És milyen társadalomról beszéltek?? A legtöbb meleg egyáltalán nem mondja el senkinek, hogy az. És uram bocsáss meg, hogy a szüleiben meg mert bízni az illető, és elmondta nekik, a szülők meg ezzel visszaélnek.

A másik legnagyobb probléma az, hogy sok ember a mai napig a mások véleményének éli az életét, és ez sajnos nem csak falura jellemző. Az én anyum is ilyen. Mások véleménye szent és sérthetetlen, és az a legfontosabb, hogy mit gondolnak rólunk mások. Szerintem ez nevetséges.

Az esküvő kérdése pedig megint más. Tény, hogy itthon nem lehet, de máshol igen. Viszont ismerek olyan szülőket, akik kijelentették, hogy ha megházasodik a meleg lányuk, ők aztán el nem mennek az esküvőre, mert ők "normális" esküvőt akarnak, és nem orgiát. Ők a saját lányuk esküvőjét orgiának nevezik csak azért, mert a lányuk egy másik lány mellett találta meg a boldogságot, és ezt a szülők nem akarják elfogadni. Ilyen embereket én sem hívnék meg az esküvőre, akkor maradjanak csak otthon, aztán éljék az életüket mások szájíze szerint.

Pont ez a baj a legtöbb emberrel, hogy másoknak szeretnének megfelelni. Normális szülőnek a gyerek boldogsága fontosabb, mint a szomszéd véleménye.

Szerintem mindenkinek magánügye, hogy melyik nemhez vonzódik és vicc, hogy a 21. században ahol az embereknek millió gondjuk van még mindig ilyeneken csámcsognak egyesek. Ráadásul manapság mit tud tenni egy szülő? Jobb veszekedni, kitagadni, mint elfogadni?

A homoszexuaalitás nem természetes dolog. Azért természetesnek gondolni, mert előfordul az állatvilágban, elég gyenge érv. Ott akad olyan "felmenő" is, amelyik megeszi a gyerekét, akkor ezt is természetesnek vehetjük?

Attól, hogy nem tartom természetesnek a homoszexualitást, nem gondolom alacsonyabbrendűnek azt az embert, aki homoszexuális. (A kedvenc énekesem is az, de a színpadon kívüli tevékenysége nem igazán érdekel, csupán a művészi teljesítménye.) Valószínűleg kellene idő, hogy magamban feldolgozzam a gyerekem homoszexualitását, de egy percig sem rekeszteném ki, vagy találnám ki, hogy nem jöhet haza, amíg azon "elmélkedem", elfogadom-e vagy sem.

De igenis kellene idő, míg magamban elfogadom. Nem tartanám tragédiának, de nem tartanám baromi természetesnek sem.

a homoszexualitás ugyanolyan természetes mint a heteroszexualitás

Vagy rohadtul nem. Ha termeszetes lenne akkor nem lenne eleve baj hogy az.

Nézd, alapvetően, ha csak és kizárólag biológiai szempontból nézed, akkor a "pár" az egy férfit és egy nőt jelent. Ezt a látásmódot vette át alapvetően a társadalom. Persze, már az ókortól kezdve jelen van az emberi társadalomban a homoszexualitás (a görögök kifejezetten büszkék is voltak rá - igaz, ők az orgiáikra meg a pedofíliára is :D), de az emberi fajfenntartás, szaporodás, miegyéb szempontjából még mindig a férfi-nő páros az alapvetően elfogadott, illetve a klasszikus "keresztény erkölcs" is ezt erőlteti.

Persze, a mai modern világban sokkal elfogadóbbak az általános nézetek, de az az igazság, hogy ez a fajta elutasítás, amiről írtál, ez nem csak a szülő-gyerek kapcsolatban jelenik meg. Aki elítélő a homoszexualitással szemben, az minden téren elítélő - ergo már azelőtt tudni lehet a véleményét az illetőnek, hogy egyáltalán gyereke születne. Tulajdonképpen tehát nem kellene meglepődni az ilyen reakciókon, ha az illető alapból elítéli a dolgot, akkor a gyereke kedvéért nem fog megváltozni - vagy legalábbis nagyon kis százalék az, aki, testközelből látva a dolgot, megpróbál másképp hozzáállni.

Nekem pl. a baráti körömben vannak melegek, és bár néha kicsit fura, ha ugyanazt a pasit nézzük meg (:D), de nincsenek fenntartásaim irányukba emberként. A párom viszont elvből gyűlöli a másságot, az utcán is hangosan leszólja néha a meleg párokat - bár szerencsére nem annyira sarkalatos, el tudja fogadni, hogy másképp látom a dolgot, mint ő, de neki nagyon is határozott véleménye van. És őszintén, el tudom róla képzelni, hogyha valaha a gyerekünkről kiderülne ilyesmi, akkor ő kapásból kitagadná. Nem azért, mert rossz apa lesz/lenne, hanem mert az elvein nem tud túllépni. Pedig ő mondhatni már mai korosztály.

Mert ha már gyereket nevelek, nem korcsot akarok felnevelni, hanem a fiúból férfit, a lányból nőt.

Jöhet a lepontozás, én csak elmondtam a véleményem, ettől függetlenül elfogadom a kérdezőét is, én így látom.

Utolsó,

ha az elvei fontosabb mint a saját gyereke, akkor de, határozottan szar apa. :D ezt kár ragozni.