Apáéknak fizetniük kell sok pénzt mit tegyek?

“Arról nem is beszélve, hogy aki szemüveges, az tudja milyen. Olyan mintha a kezem, vagy lábam lenne. Egész nap rajtam van, a legfontosabb érzékszervet, a látást korrigálja.” - igen, tudom, pont ezért nem teszem le egy mindenki számára kijelölt ülőalkalmatosságra. De mi felnőttek vagyunk, és mint mondtam, egy gyerek jellemzően nem ilyen körültekintő. Mostmár az lesz.

Ha meg a becsületről van szó, ha egy számomra fontos, és nyilvánvalóan törékeny tárgyat kvázi (!) mások feneke alá teszek, akkor a becsületem/lelkiismeretem/stb. nem azt mondja, hogy ha az általam keletkeztetett veszélyhelyzet megvalósul, akkor a másikkal fizettetem ki az egészet.

Akinek meg strapabíróbb szemcsijei voltak: én is ültem már rá a saját szemüvegemre gyerekkoromban, és kapásból eltört - igaz, nem mindegy hogy süppedős fotelról vagy fapadról van szó, utóbbinál jóval nagyobb az esély.

hagyjuk már ezt az 50 ezres szemüveg drága szöveget, az enyém vision expresszben 100-120 ezer, mindig! A keret 30körüli (az olcsóbb keretek nem alkalmasak a lencsémhez), és még extra speciális lencse sem kell, csak szar a szemem....

a kérdező rálépett egy padra rakott szemüvegre, az ő hibája, fizesse az újat, ennyi. A szemüveg tulaja meg azért vegyen most egy filléres keretet a jó szemüvege helyett, hogy ne kelljen a kérdezőnek annyit kifizetni? Ne viccelődjünk már.

Amúgy a kérdező pontosan tudja, hogy ő a hibás, és teljesen helyesen ki is akarja fizetni, ti meg próbáljátok a morálisan helyes döntésről lebeszélni? Szégyelljétek magatokat!

Én azokkal értek egyet, akik szerint fele-fele a felelősség. Mivel nem voltunk gazdagok, de a szemem elég extra szemüveget igényel, engem úgy neveltek, hogy a masszív, kemény tokba tegyem le a szemüvegemet otthon is és mindig, mindenhol, egyetlen percre is, mert nem tudtunk volna akármikor újat venni, sőt, félre kellett rakni mindig előre a következőre.

A másik gyerek meg nem figyelt, hogy mit csinál, ráadásul a padon nem kellett volna mászkálnia.

Igen, fordítsuk át jogi vagy biztosítói nyelvre: ha a tulaj tárva-nyitva hagyja a kocsija ajtaját, benne a slusszkulccsal, amíg a tíz méterre lévő parkolóautomatába bedobja a pénzt, és egy szemfüles tolvaj behuppan és elhajt (ne menjünk bele abba, hogy ez nem életszerű), a biztosító ugyanannyit fizetne, mintha a teljesen lezárt autót vitték volna el? Nem hiszem.

Nekem a károsult gyerek szüleinek helyében nem lenne képem az egész összeget elkérni a károkozótól, kivéve, ha soha el nem mondtam volna neki, hogyan kell vigyáznia a szemüvegére.

#72 a szemüveg ára most totál irreleváns, mert van, akinek az 50.000 is megterhelő (a kérdező szüleinek biztosan, és lehet, hogy a másik két szülőnek is), és van, akinek a 150.000 sem az. Ezt felesleges boncolgatni, mert relatív.

“A szemüveg tulaja meg azért vegyen most egy filléres keretet a jó szemüvege helyett, hogy ne kelljen a kérdezőnek annyit kifizetni? Ne viccelődjünk” - ebben egyetértünk, nem kell ezért olcsóbbat venni.

“ti meg próbáljátok a morálisan helyes döntésről lebeszélni” - nem, én pl. pont a morálisan helyes döntésre próbálok rávilágítani, miszerint egy másik ember által keletkeztetett veszélyhelyzet csapdájába beleesni nem kizárólag az illető felelőssége. Inkább az szégyellje magát, aki bűnbakot akar csinálni a kérdezőből, a másik gyerek hibáját teljes mértékben figyelmen kívül hagyva!

Mindenki jön ezzel a "ráülhetett volna" szöveggel. Szerintem normális ember megnézi hova teszi le a seggét. Nem mellesleg itt nem erről van szó. Nem egy "mindenki számára kijelölt ülőalkalmatosság" a téma, hanem egy iskolai öltözői pad amire alapból mindenki pakol dolgokat. Pont ezért nem kellene egy öltözőben ökörködni.

Az meg szintén nem elvárható, hogy az ember mindig, minden helyzetben 3 lépéssel előre gondolkodva, a jövőbe látva próbálja megelőzni mások hülyeségeit.

Nem mellesleg kíváncsi lennék mi a válasz ha szemüveg helyett telefon lett volna az áldozat...

“Az meg szintén nem elvárható, hogy az ember mindig, minden helyzetben 3 lépéssel előre gondolkodva, a jövőbe látva próbálja megelőzni mások hülyeségeit.” - ezzel egyetértek, csak sajnos te magad nem: szerinted a szemüveges gyerektől nem elvárható, ezért tegye csak nyugodtan egy padra (ami bocsànat, de igenis egy mindenki számára kijelölt ülőalkalmatosság, azért a pad definícióját ne változtassuk már meg), de a nem szemüvegestől elvárod, hogy igenis nézze meg, hogy a másik nem tett-e oda véletlenül egy 70%-ban átlátszó, törékeny tárgyat, ami olyan fontos neki, mint a keze meg a lába, ezért vigyázzon rá a tulajdonosa helyett is... tehát hogy “3 lépéssel előre gondolkodva, a jövőbe látva próbálja megelőzni mások hülyeségeit”.

Ismétlem, nem azt mondom, hogy csak a szemüveges gyerek hibája, mert nem az, persze hogy nem. De nem is csak a kérdezőé.

Jesszusom, remélem apádnak több esze lesz, mint az itteni, ész nélkül csak és kizárólag téged hibáztatóknak... látom a másik gyerek is jól belédmagyarázta, hogy csak a te hibád.

Én a másik gyerek szülei helyében biztos nem verném rá a kérdezőre a 100%-os felelősséget, akik meg itt bőszen helyeselnek, hogy menjen a kérdező dolgozni, azoknak üzenem, hogy nyugodtan mehet a szemüveg tulajdonosával együtt, és szépen felesben fizethetik. Hát nehogymár... leteszi a padra a (nem is 70, ahogy valaki írta, inkább 90%-ban átlátszó) cuccát, és még a másiknak kellene vigyáznia rá HELYETTE? Nevetségesek vagytok. A szemüveg tulajdonosa ugyanolyan mértékben hibás, mint a kérdező.

Álljunk meg egy pillanatra. Jól értem itt most a társaság durván 80%-a azt állítja, hogy ha én akarok egy új szemüveget, akkor elég ha a régit szanaszét hagyom valahol és várom a balekot aki majd véletlenül eltöri?

Na ha ezt előbb tudom, sokat spórolhattam volna...