Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Hogyan értessem meg anyukámmal...

Hogyan értessem meg anyukámmal, hogy nem akarok megnősülni, gyereket sem szeretnék? (A főbb érvek lent)

Figyelt kérdés

Nagymamám ma este mondta nekem, hogy lassan 37 leszek, már ideje lenne találni valakit. Az még csak egy dolog, hogy nem nézek jól ki, de emellett tíz éve állok rendszeres pszichiátriai kezelés alatt. Szorongás, depresszió, szkizoaffektív zavar. Azt szokták mondani, hogy egy ugyanolyan beteget kellene találnom. Ha egészséges lennék, akkor elképzelhető lenne, hogy akár még kellenék is valakinek. De akkor is kézzel-lábbal kapálóznék a kötöttségek ellen. Nem szeretem a megérkezést, a végleges dolgokat. Kibírhatatlan lenne számomra, hogy nekem haza kelljen menni egy feleséghez minden nap ugyanabban az időben. Nem szeretek megérkezni sehová.

Anyukámnak az az érve, hogy valakinek segíteni kell nekem az ügyek intézésében, mert egyedül még az adóbevallásomat is elfelejteném.

Összefoglalva: A fentebb írtakat még egyszer ismétlem, nem igazán hiszem, hogy beteg ember kellene valakinek, de ha nem lennék beteg, akkor is vannak olyan tulajdonságaim, amelyek miatt lehetetlen lenne az együttélés másokkal.


2019. febr. 9. 21:52
1 2 3 4 5 6
 41/52 anonim ***** válasza:
95%

"De akkor is kézzel-lábbal kapálóznék a kötöttségek ellen. Nem szeretem a megérkezést, a végleges dolgokat. Kibírhatatlan lenne számomra, hogy nekem haza kelljen menni egy feleséghez"


Anyád kötöttsége ellen nem kapálózól??? Anyád folytogatása nem elég "végleges"? Anyukádhoz is mindennap haza kell menned.

Hihetetlen, hogy neked jó így. És nem látod, hogy anyád okozza a sok szorongásodat? Ő tart ilyen életképtelen állapotban, nehogy "elhagyd"?


Egy feleség sokkal jobb, mert a házasságban (normális esetben) nincs alá-fölé rendeltség. Nincs függőség. Segít, támogat, és nem zsarol, hogy csak a kaja miatt vagy vele...


SZóval lehet, hogy így 37 évesen ideje lenne leválni anyádról, és önállósodni.

Lehet, megszűnnének a betegségeid is..

2019. febr. 11. 10:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 42/52 A kérdező kommentje:

A betegségem akkor kezdődött, amikor még egyáltalán nem éreztem tehernek a szüleimtől jövő dolgokat. Azaz, ezek nélkül is elindult volna bennem valami, mert beteg körülöttünk a társadalom, a szétáradó gyűlölet lassan megfojt mindenkit.

Az iskolában kiközösítettek, mert más voltam, mint a többiek. Másként gondolkodtam, mozogtam, ettem. Ez volt az első impulzus, ami negatív irányba befolyásolta a személyiségem alakulását. Mindenki eljárt bulikba, iszogatott, könnyű drogokat fogyasztott, dohányzott. Én egyikkel sem éltem és nem bántam meg. Ráadásul soha nem volt bennem semmi kamaszos. A nőket sem váltogattam. Ma már nem is lenne rá lehetőségem. Akkor még lehetett volna talán, ha nem nyomnak el az iskolában.

2019. febr. 11. 12:29
 43/52 A kérdező kommentje:
Hogy válaszoljak is a kérdésre. De, az a kötöttség sem tetszik nekem, csakhogy ellene nem tudok semmit tenni.
2019. febr. 11. 12:29
 44/52 anonim ***** válasza:
94%

"De, az a kötöttség sem tetszik nekem, csakhogy ellene nem tudok semmit tenni."


hát ezzel a hozzáállással nem is...

2019. febr. 11. 15:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 45/52 anonim ***** válasza:
95%

"csakhogy ellene nem tudok semmit tenni"


Nem nem tudsz, hanem nem akarsz.


Elkezdesz dolgozni, lesz fizetésed, és hopp, máris elköltözhetsz. Aztán élheted a kis magányos életet nélkülük. Lehet az is jobb lenne, mint válladon anyád terhével élni...

2019. febr. 11. 15:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 46/52 anonim ***** válasza:
Az elején írtad a kérdésed magyarázataként, hogy 10 éve gyógykezelés alatt álsz.Abból gondoltam, hogy történhetett akkor valami. Nem kell feleség, gyerek, de költözz el. Biztos menne a zsarolás, hogy majd mi lesz veled, mit eszel.. ki mos rád stb..Rajtad kívül rengeteg férfi él egyedül.Majd belejössz mindenbe szépen lassan.A helyzeteden csak te tudsz változtatni.Nem kell tűrnöd senkinek, anyádnak sem.A gyógyszerek mennyire tompítanak le? Tudsz dolgozni?
2019. febr. 12. 15:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 47/52 A kérdező kommentje:
Az a helyzet, hogy le vagyok százalékolva. Így még akkor sem kellenék senkinek, ha önálló lennék. Nem is annyira a gyógyszerek, a betegség. Előfordult, hogy napközben elaludtam a munkahelyemen. A végét gondolom nem kell magyarázni. Most délután dolgozom csak.
2019. febr. 12. 20:16
 48/52 A kérdező kommentje:
Tíz éve nem történt semmi különös, illetve nem volt semmilyen törés az életemben. Kamaszkorom környékén kezdtem érezni, hogy hatalmas szakadék tátong köztem és a kortársaim között. A mai tizenévesekkel meg egyáltalán nem tudom megtalálni a hangot. Azaz, ha régen igaz volt ez, akkor ma hatványozottan igaz. Továbbá azt is éreztem mindig, hogy rossz korba születtem. Hatalmas elvágyódásérzés volt bennem mindig.
2019. febr. 13. 12:20
 49/52 anonim ***** válasza:

Könnyű azért tanácsolni,hogy költözzön el,a leszázalékolásból nem nagyon tudna megélni egyedül.


Na meg,ha dolgozik,kitudja meddig tart,mikor kerül ki.

Sajnos a legtöbb betegnél vannak fent-lent szakaszok.


Nekem inkább az a fura,hogy annak ellenére,hogy ilyen gondokkal küzd valaki,miért nem realista a környezete.

Család?A mai világban?

Igen,rossz korba születtél,mert ma elég nagy a nyomás van az embereken,akik gyengébbek,lemaradnak.

Nem úgy,mint mondjuk a szocailizmusban,ahol mindenkinek jutott valaki.


Ma elég nagy a verseny,nagyok az igények.

Ha nincs anyagi biztonságod,nem áll veled szóba senki.



Én szociális fóbiás vagyok,és gyerekkorom óta tudom,hogy nem nekem való a család.


Ha meg már le is százalékoltak,akkor tényleg indokolt lehet,mert ma nagyon nehezen százalékolnak le embereket.


Szerintem a legnagyobb baj az,hogy nincs a környezetedben senki,aki reálisan látná a helyzetedet,és megértene.


Ezt még nehezíti az is,hogy a szűk környezete az ilyen embereket kinézi,bolondnak tekinti.

Sajnos hajlamosak az emberek erre.

2019. febr. 13. 12:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 50/52 anonim ***** válasza:
Az, hogy annak idején nem találtad meg a hangot a kortársaiddal, abból is fakadhat, hogy nem azokat a dolgokat élted át, mint sok kamasz.Miért nem jártál bulizni, vagy hasonlók?Nem vonzott a dolog, vagy inkább nem volt kivel menni?Tiltott anyukád esetleg.Hasonló, visszahúzódó osztálytárs, vagy barát nem volt a környezetedben?Ha mondjuk nem a bulizás, hanem közös hobbik (bármi) ami társas kapcsolatokhoz vezetne.Mehetett hozzátok bárki is gyerekként játszani, barátkozni?
2019. febr. 13. 13:26
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!