Tönkretette a családot, hogy a testvérem gazdag lett?
Régen minden olyan egyszerü volt, kb mindenki ugyanazon a szinten élt nálunk. Elmentünk egymáshoz grillezni, lement a család együtt a Balatonra, ilyesmi. Amióta a testvérem vagyonos lett, minden megváltozott. Régen ha valami munka volt otthon, átmentünk egymáshoz megcsinálni, hogy spóroljunk, pl ház kifestése. Nem is türte volna, hogy idegen munkások bármit csináljanak nála, szeretett dolgozni. Manapság már kijelenti, hogy ö biztos nem fog dolgozni, ö embereket bíz meg. A Balatonra se akarnak már jönni, ök külföldre mennek 3 hétre. Teljesen szétszéledt emiatt a család. Kicsit rosszul is esik, hogy amíg mindketten csórók voltunk szidtuk a szerelök magas árait, most meg nekem vágja, hogy minek szerelgetem a kocsimat, bízzam profira inkább. Mintha lenne pénzem rá. Teljesen elszállt. Régen örült, ha pár ezres telefonja volt, most a 8 éves fiának a legdrágább iPhone van a kezében mintha semmi értéke nem lenne. Szerintem ilyet nem adunk a gyerek kezébe ennyi idösen. Annyira dühít amikor mondják, hogy áh ök a Balatonra már nem jönnek, kinötték már, más is van a világon. Azelött örült az egész család ha lejutottunk.
Hogyan lehetne javítani, visszacsinálni a dolgokat?
válasza:Nem hiszem, hogy irigykedés lenne. Húsvétra mi is vittünk anyámnak sütit, ezt azt... Testvéremék drága cukrászdait, én meg csak amit magam sütöttem.
Anyám visszaadta, ne vigyek ilyen sz@rokat, úgyis kidobja, hiszen van finom cukrászdai.
A pénz megváltoztatja az embert, és a környezetét. Nem baj, (sőt!) ha valakinek jól megy, de ezt, ha megváltoztott viselkedéssel jár, a csóróbb nehezebben viseli.
válasza:#71: de miért várnád el, hogy a _te_ teóriád szerint élje az életét...???
Ez a te életed (lenne) - az övé meg más. Különböző preferenciákkal és tervekkel, megvalósítással.
Bolhából csinálsz elefántot - irigységgel megfűszerezve.
Nem vagyok irigy! Nem kell úgy élnie mint nekem!
De olyan nagy dolog ha eljön a régi módi szerint 1-2 napra a Balatonra ha ezzel boldoggá teszi a családját? Ha beszólások nélkül eljön a kerti sütögetésre? Ha néha eljön a saját kezével segíteni ebben-abban föleg az apánk kedvéért és közben beszélgetünk mint férfiak az miért nagy elvárás? Apánk olyan típus, hogy neki a szerelgetés sokat jelent, ö ettöl érzi magát nyugdíjasként teljes embernek, hogy büszkén megszerel valamit. Ilyenkor tud csak velünk rendesen elbeszélgetni, az nála nem megy, hogy ülünk az asztalnál. Ö a munka közben tud feloldódni, gyerekkorunk óta ilyen. Nagy kaland lenne néha egy évben 2-3 alkalommal leereszkedni hozzánk? Attól nem lesz jobb senkinek a családban, hogy odaküld a melóra valami külsös embert, mi meg nézzük hogyan dolgoznak!
válasza: válasza: válasza: válasza: válasza:Addig értem, hogy tesód nem lelkesedik a régi közös programokért.
Azt viszont nem értem, hogy ti miért akarnátok ráerőltetni valamit amit ő nem akar. Ráadásul még ott lenne mellé az az elvárás, hogy "érezze is jól magát". Nem, csak erőltesse rá magára, mert azt úgy illik, azt úgy kell. Nagy a világ, csak találtok olyan embereket akik veletek akarnak lenni. Ja, hogy az nem ő. De ő csak addig volt köteles megfelelni amíg gyerek volt. Ha Afrikában élne, azt el tudnátok fogadni.
válasza:“ Apánk olyan típus, hogy neki a szerelgetés sokat jelent, ö ettöl érzi magát nyugdíjasként teljes embernek, hogy büszkén megszerel valamit. Ilyenkor tud csak velünk rendesen elbeszélgetni, az nála nem megy, hogy ülünk az asztalnál.”
Magyarul mindenki változzon meg, de ő véletlenül se alkalmazkodjon a másikhoz. Ettől az otthoni kókányolástól meg egy normál ember rosszul van, képzelem milyen lehet az festés, burkolás, amit magatok csinálnak
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!