Idegbeteg ember vagyok és nem tudok változni mit tegyek?

Az én idegeim is egyre jobban kivannak pedig még csak 24 vagyok, és velem is rengeteg rossz történt. Szerintem kezdek is megőrülni. Én inni szoktam.

Orvossal nyugtatót felíratni hülyeség?

Van. Sajnálom hogy meghalt az anyukád, de itt az ideje, hogy felnőj.

Agykontrollba kezd bele.

Szerintem nem mondok újat azzal, ha azt javaslom, hogy keress egy pszichológust.

Egyrészt a rossz dolgok, amik történtek veled, azok feldolgozása is jó lenne. Az emberek nem születnek azzal a képességgel, hogy megtanulják a rosszat kezelni, ezt később kell megtanulni, pl mostantól.

A másik, ami a jó hír, hogy nagyon sokat tud változtatni az életünkön az is, ha megtanuljuk, hogyan kell másképpen gondolkodni.

Nekem ebben az segített,hogy felismertem, amilyen gondolataim vannak ,azok mind negatívak (ez feszültséget szül bennem, emiatt voltam én is ideges, feszült, ingerült,kötekedő stb).

És hát ha felismerem, hogy negatívak a gondolataim, azt is látom, hogy én magamtól csak negatívan tudok gondolkodni (pl először elutasítottam a segítséget, mert nem hittem benne, de hát ugye ez is csak a saját negatív gondolkodásom miatt volt, túlságosan elhittem magamnak mindent).

Aztán ahogy segítséget kértem, szépen elkezdtek a dolgok változni, ahogy a gondolkodásom változott, és aztán meg másabbak lettek a reakcióim is.

Az nem baj,hogy most nem tudsz pozitívan gondolkodni. Mitől is tudnál? Erre írtam, hogy ezt tanulnunk kell, nem születünk így.

A koronavírus miatt most sok pszichológus online tart konzultációkat, akár ingyenes segítséget is kaphatsz, ha jól utánajársz. Egyelőre csak keresgélj, aztán majd rászánod magad. :)

Nem az idegeid vannak ki, bár erre az állapotra tényleg az „idegbeteg” a köznyelvi kifejezés, és a szakszerű gyűjtőfogalom is a „neurotikus”. (Ha esetleg olvasni akarnál róla.)

32 évesen valószínűleg nem ezt akarod hallani, de a leírtak alapján az lehet az (egyik nagy) gondod, hogy a személyiségfejlődésed nem közelítette meg a felnőtté válást, illetve kompenzálnod sem sikerült erre, és ezért renkívül nehezen birkózol meg a felnőtt élettel. (Az intelligenciád, az empátiád, a felelősségtudatod lehet, hogy megfelel egy felnőttének, de ettől még nem leszel igazán az. Ez manapság elég sok mindenkinek problémája, de a legtöbben tudnak rá kompenzálni.)

Ebben a helyzetben pótszülőre (valószínűleg inkább pótapára) lenne szükséged, de Téged sajnos valószínűleg már senki nem fog ingyen örökbe fogadni (ilyen értelemben sem), úgyhogy egy pszichoterapeuta az egyetlen igazán reális megoldás. Egyáltalán nem biztos, hogy rögtön az első terapeuta beválik, ezzel a problémával nem is mindegyik tud dolgozni, de ha tudsz rá áldozni, akkor szerintem tedd fel azt a pénzt a jövődre.

Szerintem a legjobb megoldás erre az önismeret. Amikor rádtör a nagy indulat és a gondolatroham, próbálj meg megálljt parancsolni neki, és ne hagyd hogy az elméd irányítson téged, az a te feladatod lenne.

Egyébként hasonló cipőben jártam én is, depressziós is voltam többször, és magamat okoltam, hogy miert nem tudom egyszerűen kezelni, nem találtam rá a megoldást, masokat es minden mast hibaztattam a jelenlegi helyzetemert. Aztán nem féltem leasni magamban olyan mélyre amennyire csak lehet hogy megtalaljam a gyökerét, vagy h honnan eredhet.Probaltam magam külső szemlelokent is megfigyelni es a mierteket keresni,mert mindennek oka van.Nemreg rátaláltam youtube-on Némethi Erika önismereti tanácsadóra,trénnerre, ha gondolod keress rá, jobb mint egy pszichológus szerintem(én azt is kipróbáltam)hasznos nagyon, és ráadásul ingyenes, és akkor nézed amikor neked jó, senkihez sem kell alkalmazkodni. Gyogyszerek es mas dolgok az a baj h csak tüneti kezelesek, de a megoldas az csak bennunk van, mi vagyunk a kulcs, mivel a problemank okozoja is mi vagyunk. Nekem ezek segitettek nagyon sokat. Ezenkívül a sport, vagy ha van valami hobbid, csináld, mert az nagyon jo figyelemelterelsnek amig megtalalod a megoldasokat! Sok sikert, es kitartást, és türelmet magadhoz! Minden rossz utan jön valami jo! :)

7es vagyok

Parkapcsolati temakorrol is vannak videók annal a nőnél akit írtam, ő szakszerubben el tudja neked magyarázni h mi miert alakul ki, de sztem ez is oda vezethető vissza h te sajat magadat nem szereted elegge sajnos, akar a multbeli dolgok es a korulmenyek miatt is, es mastol, jelen esetben a tars(aid)tol varod a kompenzalast. Viszont az mar egy jo jel, ha magadtol felismerted ezeket es szeretnél ellene tenni, szerintem tényleg ha magaddal harmoniaba, egyensulyba kerulsz, akkor minden rendbe jon, es ezek a problemak is el fognak mulni :)