Egyedüllét vagy párkapcsolat?
Tudom, nem egyértelmű a kérdés, és még én is bizonytalan vagyok benne, hogy egyáltalán meg tudom-e fogalmazni mire is akaork pontosan kilyukadni. Szóval nagy választás előtt vagyok. Sosem volt még párkapcsolatom és az emberek társasága nagy mértékben taszít, nélkülük tök jól megvagyok, viszont mostanában túl sokszor érzem azt hogy szívesen odabújnék valakihez, semmi többet, csak pár kedves szót. Furcsa elképzelni is ezt, hisz nem kaptam ezt soha sehonnan, és amikor megvalósíthatnám hogy valaki jobban megkedveljen mindig kihátrálok, nem érzem azt hogy kapcsolatot szeretnék.
Ha vissza tudnám pörgetni az időt nagyon szívesen kipróbálnám milyen leélni egy életet párkapcsolat nélkül, mert amúgy az életem összes többi részén életvidám és kiegyensúlyozott vagyok.
Viszont ha az ember egyszer már belelép egy kapcsolatba minden megváltozik, nem úgy tekint a világra, ahogy azelőtt, amikor még senkihez sem állt olyan közel. És persze, most mondhatjátok, hogy a párkapcsolatban boldog az ember, de félek, miutána sok párkapcsolatnak lehettem 'szemtanúja', hogy ez olyan mű boldogság. Hogy igazából csak azért vannak a másikkal, még az érett emberek is, hogy dícsérjék őket, hogy szeretve legyenek. Engem amúgy nem zavar ez az indok másoknál, csak magamnál. Zavar, hogy az evolúció/biológia/Isten/természet mint egy szeretetfüggővé teszi az embert. Mindenhonnan ez folyik, hogy ez az élet kulcsa, hogy lelki társért kell élni. Én viszont jelenleg a hivatásomban kapom meg az összes lelki erőt, támogatást, csupán ott nem emberektől. Szóval zavar ez az egész, hogy az ember alapvetően úgy van programozva, mintha rendesen függene a társas kapcsolatoktól, hisz mind tudjuk, az ember társaslény. Engem viszont magammal kapcsolatban zavar ez, olyan érzésem van mintha a saját testem diktatúrájában lennék, ami hozzám vágja hogy így nem lehetek boldog, pedig én így szeretnék boldog lenni. MIntha ez fizikailag lehetetlen lenne, ha ez csak valami politikai irányzat lenne lehet forradalmat indítanék ellene (jó, amúgy nem vagyok a forrongós típus, de magamban mérgelődök miatta rendesen).
Egyszerűen zavar, hogy be van korlátolva a lelkem. Kicsit olyan érzésem van, mintha nem is ember lennék, és ha pl. pszichológushoz mennék (nyilván akkor együtt is működnék, mert másképp nincs értelme), akkor csak átalakítani egy egészséges, párkapcsolatilag is kiegyensúlyozott, de teljesen átlagemberré ebből a szempontból. Olyan mintha nem lenne más út, de nagyon nincs ehhez kedvem, az lenne számomra az ideális, ha a testem feladná ezt a szeretetvágyat, és enélkül a szorongás és párkapcsolat nélkül tudnék élni, a hivatásommal, amiben alapvetően megkapom a szeretet egy különleges módját, csak nem embertől.
Remélem érthető voltam, ha nem is kapok olyan választ amiben úgy érzem, hogy tényleg megértenek, legalább kicsit kiírtam magamból.
válasza:#19 Tyűha, ez már kezd átmenni ilyen hittérítő stílusba. Ha valaki nem akar párkapcsolatot (tökmindegy miért nem), miért kell minden áron azt nyomni, hogy de már pedig csak úgy lehetsz teljes ember, csak így lehetsz boldog stb.?? Miért nem lehet elfogadni a másik álláspontját?
(Nem a 16-ls voltam)
válasza:
válasza:Egyetertek a 21-essel. 40-hez kozeli no vagyok, vilageletemben furan neztek ram, mert nem akarok parkapcsolatot. En a karrieremben teljesedek ki. Egyszer voltam orulten szerelmes - ez egyoldalu volt, pedig akkor vele belementem volna egy kapcsolatba.
En jol erzem magam egyedul, nincsenek frusztracioim, nincs gyerek iranti vagyam, de szeretem a gyerekeket (tesom gyerekeit imadom). Persze, lehetne mas utat is bejarni, de semmelyik nem jobb/rosszabb, mint a masik. Csak mas. En is azt vallom, hogy mindenki ugy elje az eletet, ahogy neki tetszik, es esztelen meggyozes helyett inkabb probaljuk a masik allaspontot megerteni, vagy legalabb elfogadni.
válasza: válasza:Én kicsit elvesztem. Kérdező miért is nem szeretnél párkapcsolatot?
A kérdésedből úgy éreztem, hogy azért, mert nem akarsz erre energiát fordítani az életedben, de van szeretethiányod. És a párkapcsolattal csak ezt elégítenéd ki, de egyébként nem örülnél neki. Közben több válaszban látom, hogy félelem miatt. Te hogy érzed melyik az oka? Mert nem mindegy.
válasza:#14 Uff, ez nagyon béna érvelés... Csak azért ne vezessek, ne tegyem le a jogsit, mert pillanatok alatt balesetet szenvedhetek 90-el és feltekeredhetek egy oszlopra? Ne már :D
Kockázat mindenben van. Igen, megvan az esély arra, hogy reggel amikor felkelek, utoljára ülök autóba az életemben, ahogy arra is megvan az esély, hogy csúnyán ráfázok egy jónak ígérkező pár-jelölttel. És aztán? Cserébe legalább ennyit, sőt többet nyerhetek. Az autó oda visz ahova akarom, nem függök senkitől és semmitől, szabadon mozoghatok, a te példádra ráhúzva pedig megtalálhatom a nagy őt, akivel családot alapíthatok, gyereket vállalhatok, akire mindenben számíthatok, akivel bármiről beszélhetek stb. Eléggé negatívan látod a világot, próbálj kicsit realistább lenni (ha nem is optimista, az nem is célravezető).
Kérdező, fogadd csak el, hogy embernek születtél. Ha nem fogadod el ami, aki vagy, akkor mindig problémás leszel fejben.
válasza:#29 tökmindegy, ha valaki nem áll készen egy kapcsolatra, vagy nem szeretne, ne legyen neki csak azért, merthogy mások szerint csak kapcsolatban lehet boldog az ember és úgy teljesértékű. Ugyanígy, ha valaki nem áll készen arra, hogy megtanuljon vezetni, vagy nem szeretne megtanulni vezetni, akkor nem kell azért jogsit szereznie, mert milyen béna ha nincs neki (se jogsija, se autója).
Én márpedig nem szeretnék kapcsolatot, tökmindegy milyen okból. Ez az én döntésem, az én életem, és rohadtul nem érdekel, hogy mások erre milyen szemmel néznek. Nem fogok csak azért másképp élni, mert mások azt mondják, hogy ez nem jó. Annyira benne van az emberekben, hogy mindenáron meg kell mondani mindenkinek, milyen élet a jó, közben a sajátjukkal nem foglalkoznak - de ráerőltetnék a saját nézetüket másra, akinek teljesen más története és gondolkodása van. És egyik sem rosszabb a másiknál, csak más. De elfogadni a másikat, na az nem megy nagyon sok embernek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!