Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Hogyan lehet feldolgozni a...

Hogyan lehet feldolgozni a gyerekkori traumákat?

Figyelt kérdés

24 éves vagyok. Olyan "családban" nevelkedtem, ahol apám napi szinten véresre verte az anyámat a szemem láttára és néha engem is megvert, anyám alkoholista volt. Barátaim nem voltak, mivel szégyelltem a családomat. Amikor 6 éves voltam, akkor hagyott el minket apám. Azóta az alkoholista anyám mellett nevelkedtem. 3 éve tiszta ugyan, de ez a dolgokon már mit sem változtat...

Soha nem kaptam igaz szeretetet és iszonyatos volt úgy felnőni, hogy a saját családomnak is az útjában voltam, mert hozzá kell tennem, nem kívánt gyerekként jöttem a világra. Senkire sem számíthattam, csak magamra. A barátnak vélt emberek sorra elfordultak tőlem, mert nem tudták elfogadni, hogy annyira érzékeny vagyok, hogy elég egy rossz mondat és teljesen összeomlok. Végtelenül pesszimista, bizalmatlan, hitetlen és remény nélküli ember vált belőlem. Lelkileg annyira megtörtem, hogy a mai napig sem tudtam feldolgozni a múltat. A párkapcsolataim sorra tönkre mennek, mert hatalmas a szívem és megőrülök a szeretet legkisebb morzsájáért is. Hiperérzékeny vagyok, képtelen vagyok elfojtani az érzelmeim, ezért azt mondják fojtó a szeretetem. De én csak szeretném végre megkapni azt, ami eddig kimaradt az életemből...Azt, hogy vki úgy szeressen tiszta szívéből, ahogy vagyok. Testestől-lelkestől. Hiába mondatm el minden fiúnak, akihez közöm volt (2), hogy milyen életem volt, ami miatt most annyira érzékeny vagyok, egyik sem akarta megérteni. Minden napom áthatják a lelkemben okozott sérülések, mindent befolyásol a jelenben és a jövőben is. Van remény ebből kitörni?


2009. ápr. 20. 12:02
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
100%

Olvasd el ezt a könyvet!

Konkrét feladatok, gyakorlatok, és "hibakereső" kérdőívek vannak benne:BRADSHAW, JOHN,. VISSZA ÖNMAGUNKHOZ - A BENNÜNK ÉLŐ GYERMEK FELFEDEZÉSE.


Olvasd el ezt is: Susan Forward: Mérgező szülők


Kérhetsz segítséget a NaNe -nél, www.nane.hu


Előbb-utóbb keress egy jó pszichológust! Találhatsz olyat is, ahol nem kell fizetned. Esetleg családsegítőben, ifjúsági irodában érdeklődj! [link] ajánlás után menj! Ki lehet törni, a saját életedet Te irányítod. Hajrá, zárd le a múltat!

Sok sikert!

2009. ápr. 20. 12:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 anonim ***** válasza:
65%

Szerintem nem lehet feldolgozni oket talan soha. Ezert mondjak, es ilyenkor erti meg az ember, hogy a gyerekkor fontos az ember eleteben, es egy orok eletre meghatarozo!

En azt tanacsolom neked, hogy probald te sajat magadat szeretni! Ne sajnalj soha semmit se magadtol!

Tanulj, dolgozz, ha van penzed koltsd magadra!!! Gondolom gyerekkent ugysem usztal az elmenyekben, gondolom kellett nelkuloznod eleget.

Utazz, oltozkodj, vegyel meg mindent amire vagysz. Esetleg koltozz kulfoldre ott tobb erdekes dologban lehet reszed, es talan ha nem latod a mindennapi kornyezeted amiben felnosz, es nem latod a multat nap mint nap, kicsit tudsz felejteni. Ha nem kell mindig anyukaddal beszelned, ha nincsenek dolgok mindennap amiket latsz, amik emlekeztetnek a rosszra, kicsit konnyebb lehet.

Csaladot ne alapitsal meg, hiszen a lelked nem eleg eros. Marpedig egy csaladi elet gyerekekkel rengeteg erot, es eros lelket igenyel.

Sportolj, jarj el minel tobb helyre, es ismerkedj!

Otthon laksz meg vagy kulon elsz anyukadtol?

2009. ápr. 20. 12:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 anonim ***** válasza:
70%

[link]

A "személyes" nem tartozik hozzá.


A RÉV-nek is vannak olyan foglalkozásai, akik alkoholisták gyerekeinek segítenek. Más is van így, mint Te, de ne várd meg, míg súlyosabb lesz a baj! Még fiatal vagy, könnyen változol.

2009. ápr. 20. 12:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 A kérdező kommentje:
Anyámmal élek, de nem jövünk ki jól. 1 éve munkanélküli vagyok, ami miatt kénytelen vagyok otthon lakni. De anyám szabadulni akar tőlem. Állandóan piszkál, hogy menjek már dolgozni, csináljak már vmit. Mivel nincs pénzem, nincs hova mennem. És nincs szerető párom sem, aki bármiben is támogatna.
2009. ápr. 20. 12:38
 5/14 anonim ***** válasza:
72%

Kulfoldre kellene kimenned au-pairnek, baby-sitter. Ha elvagy a gyerekekkel kituno lehetoseg lenne! Csak a repulojegyedet kell megvenned, es akkor kimehetsz. A rjegyet valamelyik csalad kifizeti mikor megerkezel hozzajuk.

Az au-pairsegrol, tapasztalatokrol az utazas cimszo alatt sokat olvashatsz!

Kint a csaladnal kapsz teljes ellatast, szobat internettel...stb. furdoszobat, es zsebpenzt is, mellette jarhatsz nyelviskolaba. Kesobb egyetemre, vagy valamilyen szakmat kitanulni.

Szerintem kituno lehetoseg egy fiatal szamara, jarj utana sok info van a neten, eleg ha beirod au-pair kulfoldon, vagy au-pair...(abban az orszagban ahova szivesen kimennel!)

Sajnos Magyarorszagon annyira rossz a helyzet, hogy ott nem mostanaban lehet egyrol a kettore jutni.

2009. ápr. 20. 12:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 A kérdező kommentje:
Van diplomám, de úgy tűnik, az csak megnehezíti az elhelyezkedést. Fontolgattam már a babysitterkedést, de sajnos lelki állapotomból kifolyólag nagyon türelmetlen vagyok. Idegesít a gyereksírás, hisztik...
2009. ápr. 20. 12:51
 7/14 anonim ***** válasza:
100%

Egy kicsit nagyobb gyerekre is vigyazhatsz, aki mar nem sir!

Sok olyan csalad van, ahol csak egy gyerekre kell vigyazni, es eleg konnyu a melo naluk. Gyerek oviban, vagy suliban te viszed hozod, aztan du. vele kell lenned. Amig a gyerek nincs otthon, te is tudsz suliba jarni, sportolni. Szabad hetvegek, buli, baratok...szerintem nagyon hasznos es jo dolog.

Hogy otthon ulsz, hiaba van diplomad sajnos nem eleg, indulj el valamerre!

2009. ápr. 20. 13:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 anonim ***** válasza:
100%

Szia

Én is hasonló helyzetben vagyok. Apám alkoholista (bár anyám szerint nem az), régen minden nap vert de nagyon durván, most már csak kb. havonta, mert keveset van itthon és próbálok kitérni előle. Sokat segített az is, hogy már nem üzemel a pár házra lévő kocsma, ahová mindig lejárt, itthon pedig mégsem iszik olyan sokat.

Amúgy az bánt, hogy amikor nem iszik egész normális, néha nagyon jól el tudunk hülyéskedni.

Anyámmal csoda ha 10 percet tudok beszélni, mert utána mindig egymásnak esünk és csak ordítás lesz, meg veszekedés. Képtelenek vagyunk egymás társaságában lenni, eddig 1 olyan napra emlékszem egész életemből, amikor nem vesztünk össze.

Nekem se nagyon voltak barátaim soha, vagy ha mégis akkor ők nem ismertek igazán, mert ezekről nem tudtam nekik beszélni.

Emlékszem egyszer volt egy srác, nagyon jóban voltunk már és egyszer elmondtam neki. Nem hiszed el, kinevetett. Fél óráig röhögött rajtam, hogy nevetséges (akkor 18 voltam) 18 évesen miért hagyom, hogy megverjen az apám... ennél hülyébb kérdés szerintem nincs, ez volt az utolsó beszélgetésünk, pedig egy éve legalább ismertük egymást és előtte mindenben egyet értettünk stb. ezért is mertem neki elmondani.

Egy másik barátom pedig úgy csinált mint aki nem hallotta, folytatta a saját problémáival a beszélgetést. Persze voltak akik megpróbáltak segíteni, de én arra jutottam, hogy ezt aki nm élte át nem képes megérteni SOHA. Most van egy nagyon jó barátom, ő sosem élt át ilyesmit, tudtommal. Neki már tettem rá célzásokat, szóval szerintem sejti, nagy meglepetésemre megérti és mindig vigasztal és próbál segíteni.

Azt gondolom ezeket sajnos jobb nem elmondani az embereknek, inkább sorstársakkal érdemes átbeszélni, de jobb ha az emberek nem tudnak róla, úgysem tudnak vele mit kezdeni. Ha már lesz valaki, akivel nagyon jól megvagytok akkor elmondhatod neki.

Én szintén nem kívánt gyerek vagyok. Ráadásul mai napig nem fér a fejembe, hogy miért lettem én lány, amikor nagyon nem az akartam lenni. Gondolhatod milyen volt, amikor pár éve megtudtam, hogy szüleim is fiút vártak helyettem. De ma már nem érdekel, én csak rámondok ilyenkor valamit nekik, hogy " ti qrtátok el, én sem örülök neki, úgyhogy inkább ne hozzuk fel a témát" és mindenki befogja a száját...

Szerintem megérdemled, hogy valaki őszintén szeressen, és nem kérsz sokat. Csak lehet nagyon egyszerre terheled rá ezt az egészet a partnereidre és ilyenkor a legtöbb ember szabadulni próbál a helyzetből, mert ez egy nehéz ügy, és kevesen vannak akik bátran vállalják és erős éreznek magukban, hogy segítsenek és kihívásnak veszik ezt. A legtöbben tehernek érzik és azt gondolják nem kell nekik felesleges feszültség, nehézség és inkább meghátrálnak.

Velem is mindig ez van, és akkor ott maradok egyedül.

Érdemes lehet elmenned egy pszichológushoz, ha ez téged ennyire zavar. de mindenképpen van remény a kitörésre szerintem, ezt soha ne add fel.

Ha van kedved írhatsz privátot és folytathatjuk ott is a témát. Nem kötelező, csak ha szeretnél.

Üdv C. :)

2009. ápr. 21. 05:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 anonim válasza:
100%
Úgy gondolom, hogy két lehetőséged van, hogy kitörj ebből a helyzetből. Vagy egy szuper barátnő vagy egy szuper párkapcsolat. Mint ahogyan írtad is, próbálkoztál, de bizonyára nem a megfelelő embereknél. Se fiút, se barátnőt ne a mai átlag emberek között keress, hanem mindenféleképpen valami visszahúzódóbb, csendesebb személyt, aki hidd el, biztos segíteni tud elfeledni a múltat.
2009. ápr. 21. 10:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 anonim ***** válasza:
79%

Kezdd mindenképpen azzal, hogy a saját sorsodat magad irányítod és ne fogj mindent a múltra. Leveledből kiderül, hogy nagyon nehéz lehetett neked, de látod itt vagy, van valami értelme hogy megszülettél, még ha nem is akarták hisz semmi sem történik ok nélkül. Próbálj meg valamilyen formában kapcsolatba kerülni a hozzád hasonló helyzetű fiatalokkal vagy középkorúakkal is, ők hogy oldották meg? hogy léptek túl. Keress fel egy jó pszichológust, vagy forgass önismereti könyveket. Nagyon sokat segít, hidd el.

Ne keseregj, nézz pozitívan előre, tudom hogy nehéz munkát találni de ne add fel, mutasd meg magadnak hogy mire is vagy képes!igyekezz pozitív dolgokra gondolni, mert minden fejben dől el.

Kezdj kicsiben mindent, lassan haladj előre így erősítsd meg magadban hogy milyen értékes vagy! pl. ha van hobbid, csináld, fejlődj, építsd a saját személyiséged!

Még egy mondat: vajon eszedbe jutott, hogy édesanyád miért jutott arra a sorsa? miért lett alkoholista? ő vajon nem szenvedett? neki lett volna kiút? egyetlenegyszer leültél már vele beszélgetni teljesen nyíltan és őszintén a sérelmeidről, és az sérelméről? lehet hogy ő is pont így érez, plusz még rájön hogy el kell viselnie a tudatot, hogy rossz anya. Pokoli nehéz, de próbáld megérteni, és meglátni az ő lelkét is.Remélem előbbre jutsz majd hamarosan.

2009. ápr. 21. 16:19
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!