Tériszonyom van, mégis amikor magasban vagyok, erős késztetést érzek, hogy a mélybe vessem magam. Vajon mitől van ez, és veszélyes?

Üdv!

A teriszony az egy dolog. Az hogy kozben kesztetest erzel az emlitett cselekvesre, az mar egy masik .. A kettonek tudtommal nincs feltetlenul koze egymashoz. Mondom ezt azert is, mivel nekem is van-volt(mostanaban nem voltam olyan helyzetben, hogy szembesuljek vele) enyhe teriszonyom. Szvsz. ilyenkor az a termeszetes, hogy fel az ember a leeses kovetkezmenyeitol, persze ertheto modon.

Nem emlitetted hogy milyen korulmenyek kozott szokott ez jelentkezni... Ha teszem azt hobbibol bazisugrasz, vagy ejtoernyozol, akkor lehet szamodra termeszetes a ket dolog egyutt egy idoben. Egyeb esetben nem biztos.

Amennyiben nem tudod Te magad kezelni ezt a problemat, es ez hatraltat barmiben , javaslom keresd fel az orvosodat.

Nekem is volt tériszonyom 14 és 18 éves korom között. A következő módszer hatékony a leküzdésére (legalábbis nekem bevált):

Amikor előre sejthetően lesz tériszony-érzésed (tapasztalatból lehet tudni, milyen helyeken, helyzetekben jön elő) akkor "egész egyszerűen" elébe mész az érzésnek. Akarod érezni. Nem hagyod, hogy elöntsön a tériszony-érzés mint valami hullám, hanem te magad mész bele. Ez nehéznek tűnik hiszen az ember ösztönösen menekülne a rossz érzés elől de ha megpróbálod, észreveheted, hogy így te fogod irányítani az érzést nem pedig az téged. És nem kell túl sok gyakorlás hozzá, hogy az egész érzés egyszercsak kipukkadjon mint egy lufi és végleg eltűnjön az életedből. (apró visszhangjai persze lehetnek később de az talán még természetes is..)

Tehát "szembehelyezkedsz vele", a "szeme közé nézel" a dolognak.

Ha hátrálsz egy hullám elől csak azt segíted, hogy ledöntsön a lábadról, míg ha nekidőlsz, akkor őrzöd meg a stabilitásodat.