Súlyos depresszió, öngyilkos gondolatok?

Túl kellene lépned a múlton.Tudod, velem 18 év alatt rengetteg, olyan megrázó dolog történt, hogy nem tudtam túl tenni magam rajta.Viszont elfogadtam, hogy az a múlt.Nem rágodom rajta és próbálok optimista lenni.Biztos, hogy Neked is van jó dolog az életben és érzéseid is vannak, csak elfojtod őket vagy nem veszed észre. Ne tudd meg, hogy hányszor akartam öngyilkos lenni, de tudom, hogy van értelme élnem! Úgy gondolom önző dolog lenne elmenekülnöm a problémáim elől és többre tartom magam ennél.

Ha nincs más megoldás, fordulj szakemberhez.

18/L

Lelkileg össze vagy omolva ez az igazság. Nekem is voltak meg vannak is depresszió hajlamaim bár kinyírni nem akarom magam pedig most megtudnám tenni egy laza mozdulattal is akár mert olyan helyen dolgozom ahol nem nehéz megtenni de én érzem azt hogy nem ez kell mert önmagában velem minden rendben van, egyedül a szerelemben vannak kudarcaim és sokszor bántottak már, és készítettek ki idegileg, én sem tudok már megbízni az emberekbe csak 3-4 olyan ember van akire még számíthatok az életben és tudom hogy nekik még fontos is vagyok. Az egyik szintén hasonló problémával szenved mint én bár ő rosszabb kategória de mégis én tartom benne a lelket hogy még érdemes élnie és valahogy örülök is annak hogy ha a sajátomat nem de az ő életét sikeresen helyre raktam mert már boldog párkapcsolatban él. Én meg még mindig csak szenvedek emiatt hogy nem találok magamnak egy olyan társat egy párt aki mellettem van, elfogad olyannak amilyen én vagyok mert hiába próbálok változtatni nehezen és lassan megy, ez türelem játék sajnos és érzem hogy egyedül nem megy.

Szakdokihoz is fordultam egy régi munkahelyemen ahol ilyenek voltak és ő is mondta hogy teljesen értelmetlen lenne járnom terápiákra meg ilyen vackokra mert nem akarok ártani magamnak egyszerűen csak egy társra van szükségem aki mellett könnyebben felerősödhetek.

És barátom itt a gond nálad is. Nincs melletted senki aki biztat és támogat hogy egy picit jobb legyen. Belőlem is kihaltak az érzések egy mogorva embergyűlölő lettem, ami már változott sokat de még mindig sok dolgom van ezzel kapcsolatban.

Szóval szedd össze magad tudom nehéz, de próbáld meg, és próbálj ismerkedni, add önmagad egy pici mosolyt próbálj adni egyszerűen lássák rajtad hogy nyitott vagy és hogy barátkozó tipus vagy és nem vagy egy mogorva lélek.

Hidd el nekem hogy ez már sokat változtat. És a legfontosabb erre hogy legyen elfoglaltságod!

Beszélgess minél többet ezzel az egy emberrel, aki miatt még érdemes élned. Segítsétek egymást, próbáljatok együtt kimászni a gödörből - nem biztos, hogy sikerülni fog, az is lehet, hogy a "vak vezet világtalant" effektus fog fellépni.

De egyébként nem jó, hogy CSAK rá támaszkodsz. Nem jó az egész életedet egy ember köré szervezni! Persze, hogy nem baj, hogy ennyire szereted, csak jó lenne, ha más ember is számítana neked valamennyit, ha más is érne neked annyit, hogy ne dobd el miatta az életedet.