Pánikbetegek, válaszolnátok néhány kérdésra?

Rosz nem dolgozok és már nem vagyok (annyira) pánikos.Mikor még dolgoztam pánikosan, el tudtam látnia munkám.A nehéz fizikai része nem nagyon ment, de azzal most is bajban lennék.Nem tudok vezetni sajnos, nincs jogsim.Hogy mikor tört rám a roham?Nos, teljesen kiszámíthatatlan volt, bár ha el kellett mennem valahová, tehát ki a házból, akkor határozottan romlott az állapotom.Egy ideig még kísérővel sem voltam képes kimozdulni, de aztán erőt vettem magamon és saját erőből kijöttem ebből a pokolból.

Szia! Pánikbeteg vagyok kb 5 hónapja, az első nagy rohamom áprilisban volt, majd ezt követe egy nyugisabb periódus - azt gondoltam, hogy vége. Gyógyszeres kezelésben volt részem, gondolom ettől lettem jobban. Viszont szeptember elején újra kezdődött és még mindig tart. :( Egyébként irodai munkát végzek. Gyakran rám tör meló közben, úgy érzem néha, hogy leesek a székről. :( 27 éves vagyok. Autót nem vezetek, de bele sem merek gondolni mi lenne vezetés közben. Buszban, metrón gyakran vagyok rosszul. De legtöbbször üzletben jön rám, amikor sorba kell állni a kaszánál. Nekem az a legnehezebb elviselnem. Gyakorlatilag csak itthon érzem biztonságban magam. Általában délelőtt folyamán tör rám a roham 10-12 körül, de volt amikor este is. Szerintem nincs szabály. Röviden ennyi. Ha valakinek van valami javaslata, mi tudna segíteni, nagyon megköszönném.

Pedig az autóvezetés - és általában minden, ahol eléggé kell koncentrálni - jót tud tenni. Utasként pl kifejezetten rossz tud lenni a dolog.