Már nem tudom mit kéne tennem!?
Sziasztok!
Sajnálom, hogyha hosszú lesz.
Végső elkeseredésemben írok ide, hátha valaki tud jó megoldást, mert én már kilátástalannak érzem az egészet.
Lassan megszámolni nem tudom hány éve küzdök... depresszióval?! Kiskoromtól fogva történtek velem a dolgok. Molesztálás, bántás, verés, cserbenhagyás. Az iskolában mindig csúfoltak, hogy ronda vagyok, mint a bűn és kövér is. Meg azt is a fejemhez vágták, hogy ugyan ki feküdne le velem egyáltalán. Hát, voltak pedig rá, a barátaim. Két barátom volt a mostani előtt, mind a kettő megcsalt. A második megvert és majdnem megerőszakolt. Mindketten azt vágták a fejemhez, hogy az én hibám minden, én hozom ezt kis belőlük, ami lehet, hogy tényleg igaz. Még ők is, akik hajlandóak voltak velem járni, azt mondták, hogy soha többé nem lesz pasim, mert nem is érdemlek senkot, max. egy zsíros hajú, pattanásos kockát. Persze a mostani barátom nem ilyen, de engem az se érdekelne, ha az lenne, csak szeressen. De ő úgy érzem már nem szeret, de ki hibáztatná érte, magamat is képtelen vagyok szeretni, hogy várnám el ezt mástól?
Az az igazság, hogy tudom, hogy beteg vagyok, hogy valami nagyon nem oké velem. Többször próbáltam öngyilkos lenni, az anorexiámmal majdnem sikerült is, de "megmentettek", viszont soha senkinek nem sikerült a lelkemet is megmentenie egyúttal. Nem bírom feldolgozni a traumáimat, azt, hogy úgy kezeltek gyerekként, mint egy felnőtt nőt, hogy állandóan bántottak a suliban és azt sem, hogy hánynom kell ha a tükörbe nézek. 24 éves vagyok és egy senkinek gondolom magam.
A munkámban sem becsülnek meg, mert ronda vagyok és csendes. Soha nem szólók, vagy állok ki magamért, csak emészten magam belül. A gyomrom nap, mint nap fáj, bőgök és megint az öngyilkosságon gondolkodok. Egyszerűen nem bírok magammal kibékülni, hogy képes valaki ennyire utálni magát. Az egyetlen embert, akivel 24/24-ben együtt kell élnie.
Pszichológus, tudom... Nem segített, nagyon nem. Talán tényleg én vagyok elcseszett és jobban járna mindenki, hogyha végre cselekednék önsajnáltatás helyett. Tudom.
Azt is, hogy sok kommentet fogok kapni, amiben bántani fogtok, vagy azt fogjátok írni, túl hosszú, nem olvasom el, stb. De azért egész jó volt ide leírni ezt, mégha nem is változik semmi.
De azért persze elfogadok konstruktív hozzástólásokat.
válasza:Az a gond veled, hogy nincs erős személyiséged, ezért mindent elhiszel, amit a környezeted mond. Elhitted a csúfolódóknak, hogy csúnya vagy (ha annyira csúnya lennél, akkor eddig hogy lettek volna barátaid?), elhiszed a barátodnak amit bántásból mond, hogy te vagy a hibás ha nem működik a párkapcsolat...
Ezt a sok baromságot kellene kiverni a fejedből és tiszta elmével újrakezdeni. Ne másokkal törődj, hanem csakis magaddal, aszerint cselekedj ami neked jó és nem úgy, ahogy elvárják. Ha nem tetszel magadnak, akkor tegyél a változásokért, vegyél új ruhákat, menj sportolni.
Változtass azokon a dolgokon, amik jelenleg nem megfelelőek. Ha a barátod nem szeret, akkor ne maradj vele csak azért, hogy legyen melletted valaki. Akkor dobd, állj talpra egyedül és utána pasizz, amikor nem ilyeneken jár már az agyad.
Pszichológus adhat útmutatást, hogy hogyan hozd felszínre a múltat és hogyan dolgozd fel a történteket, de ő is csak tanácsokat tud adni, amiket NEKED kell megvalósítanod, a kesergés helyett tettekkel, az elfojtás helyett akarattal.
Sziasztok!
Köszönöm mindenki válaszát! Elgondolkodtató volt olvasni. Ígérem megpróbálok a tanácsokból jó párat megpróbálni.
A vallásról: Őszintén szólva én nem tudnék teljes szívvel Isten felé fordulni. Nem tudom azt mondani, hogy jó, akkor mostantól vallásos leszek és kész. Ezt az embernek magától kell megtalálnia, erőszakkal nem megy. De érdekes volt olvasni és valakinek ez tényleg segítség is lehet.
Gyenge jellemű nem vagyok. Azért megnézném, hogy egy olyan ember, hogy nem figyelne a gúnyolódásokra, akit kiskorától fogva bántanak és nincs apja és az anyja egy gyógyszerfüggő lelkisérült. Nem volt kitől bátorságot és erőt tanulnom. Azóta kicsit jobb a helyzet ilyen téren. Az okosságomat ismerem el egyedül, de azt kamatoztatom is amikor tudom.
Köszönöm még egyszer a válaszokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!