Apámon nagyon elhatalmasodott a depresszió. Hogyan segíthetnék? Mit tegyek? Mit mondjak neki? (részletek lent)

Már jó ideje nagyon rosszul érzi magát. Fel is ismerte, hogy depressziós. Dokihoz van időpontja már, de 3 hét múlva. De már az öngyilkosságot emlegeti jó ideje.

Egyedül lakik, párja jelenleg nincs, egy-két szomszéddal úgy ahogy jó a kapcsolata, de felületes. Legtöbb régi barátja is hasonló helyzetben van.

Állása már évek óta nincs, eddig üzletelgetett ezzel-azzal, de már az sem megy, nincs az embereknek pénze.

Nincs türelme semmihez, kimozdulni sincs kedve. Beszélgetni se akar, mert elkezd vmilyen problémáról beszélni, és konkrétumokat nem mond, csak általánosságban fogalmaz.

Nem tudja magát elfoglalni sem, mert nincs türelme, kedve a dolgokhoz. És ráadásul minden balul sikerül neki, ha bele is fog valamibe. Tehát csak folyamatosan az újabb bajok jönnek elő. Minden elromlik, csomó mindent meg kéne javítani.

Ráadásul a foci VB-n is felhúzta magát, mert nagyon szereti, de az sem az igazi most, és a tv is bedöglött.

Nem tudom, hogy hogy segíthetnék neki. Főleg azt nem, hogy mit mondjak... Nálunk a családban sosem volt divat a "lelkizés".

És én sem érzem olyan magabiztosnak és jókedvűnek magam. Szóval legszívesebben azt mondanám, hogy ne gondolja, hogy nekem olyan könnyű... De ezt mégsem mondhatom, mert még jobban lenyomja a hangulatát.

Nem egyszerű ember, nem nagyon hallgat másokra.

Szóval mit mondjak neki, hogyan segítsek? 3hét még nagyon messze van...