Mi van velem? Ez így normàlis?

Ez teljesen természetes. Ezeket a dolgokat én is átéltem, tudom hogy milyen rettenetesen érzed most magad.

Túl korán jött a kicsi, hagyni kellett volna egy gyászidőszakot, de ha már így alakult, akkor szeresd nagyon!

Ne legyen furdalásod az új kutyus miatt!

Természetes a gyász, de lelkiismeret furdalásod ne legyen! Imádni fogod az új kutyust is, bár soha nem fogja pótolni a régit... Segít feldolgozni a veszteséget, szeresd őt!

Hasonló helyzetben vagyok: nemrég ment el szegény kiskutyám, akiről már életében tudtam, hogy még egy olyan tünemény nincs a világon, mint ő. Nagyon megviselt, hogy elvesztettem. Vádoltam magamat és az orvosokat is. Még most is így érzek, ha eszembe jut.

Eleinte nem is akartam másik kutyát, csak sokan mondták, hogy jó lenne. Így pár nap múlva elkezdtem nézelődni, érdeklődni - és nemsoká adódott egy lehetőség, amivel éltem. Így hosszú hetek - hónapok várakozása helyett további pár nap alatt lett egy új kutyám, olyan volt, mintha álmodtam volna az egészet, és egyszerre csak itt lett volna...

Megvolt a bűntudat is, amiért ilyen hamar történt, meg az érzés is, hogy soha nem fogom úgy szeretni, mint a régit. És tényleg nagyon aranyos, nagyon szeretem, sokat foglalkozom vele, igen jó dolga van nálam, és ő is nagyon ragaszkodik hozzám. De tényleg nem olyan problémamentes, kedves, szelíd kis jószág, mint az előző. Aranyos ő is, de máshogyan.

Most is épp itt próbálja lerángatni rólam a takarót. :D

Bár soha nem fogja "pótolni" a másikat, nem is lehet, de segített "túlélni". Még mindig sokszor eszembe jut a másik kutyus, de igyekszem szándékosan elterelni a gondolataimat, mert különben állandóan sírnék. :(

Én nem hiszek abban, hogy "az idő begyógyít minden sebet". Egyszerűen csak elfedjük ezeket a sebeket, és ahogy az emlékek elhalványulnak, meg más dolgokkal foglalkozunk, másra figyelünk, más tölti ki a napjainkat, egyre kevesebbszer tépjük fel a kötést és a sebet. A veszteség megmarad, akit elveszítettünk, nem hozható vissza, de a lényeg, hogy idővel jobb lesz majd.