Szerintetek is nagy az átfedés az Asperger-szindróma és az Antiszociális személyiségzavar között?
Szeretik úgy beállítani, hogy az Aspergeres olyan, mint az Esőember, a szociopata pedig olyan, mint Hannibal Lecter vagy Patrick Bateman.
Illetve hallottam olyat is, hogy az aspergereseknél empátia nincs, de bűntudat van, a szociopatáknál pedig (kognitív) empátia van, csak bűntudat nincs, így képesek jól színészkedni beleéléssel.
Én viszont úgy látom, hogy mivel egy spektrumról van szó (az aspergernél mindenképp, de szerintem a szociopatáknál is) összemosódik a kettő, főleg felnőtt korban, amikor már rengeteg trauma és sérelem éri az embert a társadalom irányából.
És ha ezt még nyakon öntjük egy jó adag hideg racionalitással és logikával, máris kaptunk egy hibridet.
Persze lehetne tovább boncolgatni, de például a kockázatvállalás is csak az alacsonyabb társadalmi rétegekben, illetve a pszichopátia bizonyos típusainál hangsúlyos. Egy szociopata vezérigazgató gyakran éppen a hideg racionalitásával biztosítja be magát, a tőkéjét és a profitot és mindent az embert figyelmen kívül hagyva elemez, mint több-e a várható profit mint a esetleges büntetés, vagy ha etikátlan viselkedésért lemondatják a részvényesek is marad-e neki elég elsikkasztott pénze és így tovább, ha vád alá helyezik meg tudja-e kenni a megfelelő embereket hogy háziőrizetben elvan 1-2 évig aztán elfelejti őt a média.
Tehát itt is összefolyik a kettő.
Úgyhogy a skála egyik végén van az, aki tényleg olyan, mint az Esőember és még ha legbelül vannak is neki olyan gondolatai vagy tettei, ami szociopatákra jellemző az megmarad Káosz professzor (South Park) szintjén, mivel a súlyos aspie jellegek miatt nem tud igazán magas szintre jutni, személyesen meg mindenki látja rajta, hogy valami nem oké vele.
A skála másik végén pedig a "sikeres" szociopata/pszichopata, legyen az éppen a Charles Manson/Ted Bundy vonal vagy a Hitler/Putyin/Trump vonal.
És a kettő között az összefolyás, ahol az egyik átmegy a másikba. Ide tartozik nagyon sok iskolai lövöldöző vagy ámokfutó, pl. Elliot Rodger, ugyanis az asperger oldal annyira enyhe, hogy nem zárkózik el a társadalomtól és kockul, vagy csak a hobbijának él, hanem próbál normális életet élni és egy darabig be is fogadják, hiszen elsőre nem tűnik fel senkinek a különbözősége, csak ahogy jobban megismerik. Illetve míg az Esőember típust ha ki is közösítik és gyakran szekálják, talán néhány pártfogót, akiben igaz barátra, társra lelhet, esetleg még egy párkapcsolat is összejöhet neki valami ultra empatikus, hiperérzékeny lány személyében.
Eközben az átmenet felé közelítve az illető felismeri azt, hogy ő más, próbál is rajta változtatni több-kevesebb sikerrel, ami miatt gyakran még furább lesz, hiszen például tudja, hogy az emberek tartanak szemkontaktust, de az egész egy tanult reflexként működik nála. Ahogy az arcmimika, érzelmek kifejezése is, illetve a mozgás és a hanghordozás is időnként eltér, főleg olyankor, amikor már felszabadul, mert jól érzi magát a társaságban és nem felügyeli tudatosan a testét. Ilyenkor vannak a fura röhögések vagy az érdekes mozgás, ami feltűnik a többieknek ami miatt máshogy állnak hozzá, ami feltűnik neki, de a miértet ettől még nem tudja maximum sejti, ami miatt újra görcsösen odafigyel ezekre és ezektől hosszútávon még szorongani is fog.
Ettől a ponttól pedig már a szocializáció, múltbéli sérelmek, traumák függvénye, hogy mi lesz a vége. Öngyilkosság vagy ámokfutás, esetleg nagyon ritkán gyógyszerekkel leszedálva el tudja viselni a magányt és a kitaszítottságot, zombiként eljár dolgozni meg haza és így leél még 10-20 évet, amíg a gyógyszerek végleg kicsinálják a szervezetét.
válasza: válasza: válasza:"Illetve hallottam olyat is, hogy az aspergereseknél empátia nincs, de bűntudat van, a szociopatáknál pedig (kognitív) empátia van, csak bűntudat nincs"
Ez nyilván vastagon leegyszerűsíti mindkét csoportot, de nagyjából ennyi, amit a kettő közötti "összefüggésről" tudni érdemes. Az empátia eltérő aspektusai gyengébbek a két csoportnál.
válasza:Teljesen más a kettő. Én egyedül akkor látnék átfedést, ha aspergeres lenne egy adott illető + bipoláris zavaros/mániás depressziós. Az aspergeres emberek általában melankólikusak, visszafogottak, de ha játszanának "mániás epizódok" a dologban, akkor el tudnám képzelni, sőt, lehetséges, hogy szociopatikusan viselkedne az illető és hirtelen megnőne az önértékelése, csak játékszerként kezelne másokat stb.
Amit te leírtál az se nem szociopátia. (Hannibal Lecter egyébként pszichopata, bár a két fogalom közötti különbség fennállása kérdéses.) Van egy olyan személyiségzavar, hogy skizoid, amikor az illető érti ugyan mások érzéseit, nem autista, nem is szociopata, csak szimplán leszarja az egészet, nem segít másoknak, mert elvan magával. De nem is árt, ugyanakkor.
A szociopaták bárány bőrbe bújt farkasok, kívülről nagyon bájosak lehetnek, de egy idő után kimutatják a foguk fehérjét.
Az aspergeresek szeretnének legbelül szocializálódni, csak képtelenek megérteni mások, vagy éppen a saját érzelmeiket, hogyan mutassák ki azokat stb. Ha még félénkek és aszociálisak is, akkor az pláne visszatarthatja őket. Ridegnek tűnhetnek, de nem rossz emberek. De egy aspergeres bipoláris zavarral felvehet időnkénti szuperior, érzéketlen komplexust, de ez sohasem állandó.
válasza:Semmi köze a kettőnek egymáshoz.
"hallottam olyat is, hogy az aspergereseknél empátia nincs" - ez egy orbitális baromság. Pont annyi empátiája van egy Aspergeresnek, amennyi a szocializációjából adódik, akárcsak egy neurotipikusnál. Ha érzelmi biztonságban nő fel, empatikus lesz, ha nem, akkor nem. Az Aspergereseknél is előfordulnak természetesen személyiségzavarok, a legkülönfélébbek, de ez a neurotipikusokra is igaz.
Én magam ismerek nem egy olyan Apergerest, akik teljesen átlagos, kiegyensúlyozott életet élnek, párkapcsolatban, családban és eszük ágában sincs sem ámokfutni, sem öngyilkosságot elkövetni, sem gyógyszert szedni és zombiként élni. Amit te írsz, azok szélsőségek és alapvetően NEM az Asperger-szindrómából fakadnak, hanem a családi szocializáció okozta személyiségzavarokból (ehhez pedig nem kell Aspergeresnek lenni).
válasza:NINCS átfedés! A két dolognak semmi köze nincs egymáshoz.
A pszichopaták agya is másképp működik, de egész más módon, és más területek érintettek.
Az aspergeresek nem akarnak ártani, tudják mi a jó és mi a rossz. Nem érzelemmentesek.
A szociopaták direkt manipulálnak másokat, ügyesen kiismerik az emberek motivációit, megjátsszák magukat. Tehát olyasmit csinálnak, ami az aspergereseknek éppenséggel nem megy...
Az aszociális, averziv személyiségzavar, szociális fóbia ÉS az Asperger-szindróma között lehet összefüggés, de talán inkább az van, hogy a dolog tetején az ASD van, ami mindenre magyarázat, mindent magában foglal. A többi lehet téves diagnózis.
"az aspergereseknél empátia nincs, de bűntudat van, a szociopatáknál pedig (kognitív) empátia van, csak bűntudat nincs, így képesek jól színészkedni beleéléssel."
Bizony.
Az előfordulhat, hogy az aspergeres kikészül, és (túlzott) bosszút áll a sérelmeiért, de ártatlanokat nem fog bántani.
Egy aspergeres gazdasági bűncselekmények esetében is mérlegeli a kockázatokat, következményeket, nem érzi magát mindenhatónak. Sőt: az is zavarja, ha árt valakinek.
Az antiszociális főleg behízelgi magát... Ez az aspiknak piszok rosszul megy. :)
Az, hogy valaki aspergeres ÉS pszichopata, lehetséges. Az is, hogy egy antiszociális személyiségzavarral élő ASD diagnózist kap - tévesen!
Vannak olyan - jelenleg nagyon drága - képalkotó vizsgálatok, melyek nagy pontossággal kimutatják az agy eltérő működését. Így egy "szomorúságra hajlamosabb", melankolikus, depressziós ember agya is más. Szerintem ez a diagnosztika jövője...
"Öngyilkosság vagy ámokfutás, esetleg nagyon ritkán gyógyszerekkel leszedálva el tudja viselni a magányt és a kitaszítottságot, zombiként eljár dolgozni meg haza és így leél még 10-20 évet, amíg a gyógyszerek végleg kicsinálják a szervezetét. "
-- Nem látod te egy picit sötéten a dolgokat? Számtalan aspergeres sikeres a területén, képes társas- akár párkapcsolatok kialakítására, működtetésére, vannak ilyen igényei, és megértő közegbe (akár hasonló problémákkal élők közé) be tud illeszkedni!
A társadalom sok esetben már jóval elfogadóbb - a megfelelő információk birtokában!!
válasza:Ezt a sok dolgot képtelen vagyok végigolvasni. De a kettő igen távol áll egymástól. Az aspergeres fura, az antiszociális személyiségzavaros pedig "elborult". Antiszocialis személyiségzavaros nem bán, nem érez, nem tanul. Végletekig racionális. Alacsony vagy nincs empátiája. Nem tud együttérezni másokkal.
Míg egy aspergeres nem tud mit kezdeni az érzelmeivel, bűntudatot is érez. Tanul a hibáiból. S van esélye változtatni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!