Aggaszt a rendszeres zabálási kitörésem, mi lesz ennek a vége?

Át tudom érezni a problémád, nekem is szoktak lenni falásrohamaim, amikor úgy érzem elvesztem a kontrollt, egyszerűen bekattan az agyam és semmi más nem érdekel, mint hogy megszerezzem a kaját és bezabáljam. Nagyon szégyenlem magam, borzasztó lelkiismeretfurdalásom van ezután, undorítónak érzem magam, igen, ez az "ösztönlény" találó kifejezés erre az állapotra. Ilyenkor én is főleg édességet, csokit, sütit, olajos magvakat, kenyeret kívánok. De van, hogy egészséges kajából zabálok be, pl. túró, natúr joghurt édesítőszerrel. Bevallom, én bulimiás vagyok, általában hánytatom magam a falásrohamok után, vagy néha hashajtót használok :S Így telt az elmúlt 1 évem, most olyan mély depresszióban vagyok, hogy sose hittem volna, hogy ilyen létezik. Én is kb ilyen magas vagyok mint Te, a súlyom pedig 54-60 kg között ingadozik a zabálási időszakoktól függően. Amúgy alapból én is egészségesnek tartom az alap táplálkozási szokásaimat, mondjuk én eszek húst is. Az elmúlt hónapokban rengeteg energiámat leszívta, hogy ezen agyaljak, hogy mi váltja ki ezeket a "rohamokat". Gondoltam, hogy a túl alacsony szénhidrátbevitel, vagy kevés zsírfogyasztás, vagy vitaminhiány. De most rá kellett jönnöm pár hete, hogy nem ez a fő baj. Hanem fejben van nekem a fő problémám. Most pár hete pszichiáterhez járok, elég durva gyógyszereket szedek, hogy letompítsa a szorongást, feszültséget és ezt a kényszeres zabálási rohamaimat. Mellette alig bírok élni, a mellékhatások (aluszékonyság) miatt, de most muszáj ezeket szednem, különben nem tudok kijönni ebből a depressziós állapotból. Közben kiderült, hogy PCO-m van, tehát a hormonrendszerem is felborult, ez is hozzájárulhat a szénhidrát-sóvárgáshoz. Ez az én történetem.

Nem lehet, hogy lelki ok állhat a Te panaszaid hátterében? Szakítás, stressz? Mert akkor ez az első lépés, szakember segítségét kérni, mert ekkor a falásroham csak másodlagos!

Másik dolog, amit meg szeretnék jegyezni. Én is több mint 4 évig vegetáriánus voltam annó, azért mert imádom az állatokat, és sokkolt, amikor a TV-ben láttam, hogy viszik őket a vágóhídra, hogy bánnak velük :( De egyszer olyan gyengeség jött rám, sétálás közben, nem bírtam menni, mintha le akarnának bénulni a lábaim, nagyon ijesztő volt, alig bírtam hazajönni. Orvos, aztán kiderült, hogy vashiányos vérszegénységem van. Én a vastabletta mellett, elkezdtem újra húst enni. Nem mondom, hogy Te is kezdj el húst enni, tudom, hogy milyen lelkileg.. De esetleg orvoshoz érdemes lenne elmenni, egy laborvizsgálatot kérni, mert a vashiány is okozhat ilyen evési rohamokat, amíg vegetáriánus voltam, én is alapból sok olajos magot és csokit ettem (akkor még nem voltam bulimiás), szóval ez gyanús, hogy a vashiánytól ezeket kívántam pont. Ha kiderül, hogy ilyen bajod van, akkor biztos utána lehet nézni neten,hogy mikből kellene többet enned, pl. a tojásban úgy tudom, sok vas van, én annó nem ettem sok tojást, lehet, hogy ha másképp csináltam volna, vegetáriánus táplálkozás mellett is kivédhető lett volna. Bocsi, hogy ilyen hosszú lett, tényleg segíteni szeretnék csak! Gondold végig, van-e valami ami kiváltja ezeket az evésrohamaidat, esetleg pszichés stressz vagy nehéz fizikai tevékenység? Meg nem tudom, milyen betegséged van, tudom, semmi közöm hozzá, csak nem lehet, hogy hormonálisan valami nem oké nálad sem? Esetleg ennek is érdemes lenne utánajárni, ha lehetséges, hogy van ilyen problémád.

És bármi történjen, soha, SOHA ne legyen bűntudatod, bármiből is kajáltál be, az csak egy-egy alkalom, az nem Te vagy, Te értékes, intelligens ember vagy, igenis Nálad van a kontroll! De mindnyájan emberek vagyunk!

Remélem tudtam segíteni. (28N)