Hogy tudnék visszafordulni a lejtőről? (Inzulinrezisztencia, PCOS, pajzsmirigy-alulműködés, meddőség, bétasejt-diszfunkció, csökkent glükóz-intolerancia)

Szeptember óta 160 g ch-diétán vagyok, Metforalt+Letroxot szedek,+ 3. hete Norcolutot, csak 2 hónapig, doki nem fogja tovább engedni mert 18 éves lánynak nem jó beavatkozni a hormonháztartásába, de 1 éve lassan nincs mensim, és be kéne indítani hogy tisztuljanak a ciszták. Teljesen jól megszoktam a diétát, az első két hét volt nehézkes, de amúgy kezdtem magam nagyon jól érezni, fogytam, és boldog kezdtem lenni a gyógyszer mellékhatásai ellenére is, mert tudtam hogy fél év és elhagyhatom, ha jól tartom most. Azonban az elmúlt 2 hete teljesen szétromboltam! Nem tudom mi történt, de pontosan egy hét múlva lesz a 3 hónapos kontroll, és telejsen hiába szedtem úgy érzem a gyógyszert 3hónapig, ott tartok ahol nyáron: zabálási rohamok, hízás, cukorfüggőség. Olyan szinten jön rám a csoki/gyors ch zabálás, hogy nem tudom kontrollálni. Tudom, ilyen nincs, nem lehet, önkontroll, és nem is tudom mi jár a fejemben olyankor, talán az hogy nem is vagyok beteg és félrediagnosztizáltak. Nem merem bevallani senkinek, nem tudom mit csináljak, de nem érzem magam jól a bőrömben így. Pl ma jól tartottam a diétát, erre este 6 db szaloncukor, egy marcipánszív, egy milkawaffelini, egy sportszelet, mindezt a kiszámolt vacsi után. Nem is értem magam. Komolyan nem értem. És az hogy nem tudom türtőztetni magam még inkább depresszívvé tesz. És ezek után is úgy érzem tudnék még enni. Már arra sem emlékszem hogy sikerült szeptemberben átállni a diétára. Talán az ijedtség, hogy fél éven belül szúrhatom magam inzulinnal ha így folytatom+ a meddőség. De mintha mostmár ez sem érdekelne. Nem hiszem el, hogy ennyire ne legyen önkontroll. Valaki, aki esetleg járt már hasonló cipőben, mit lehet tenni ilyenkor?