Mit lehet kezdeni a mostani életemmel?

Szia Kérdező!

:)

Nagyon fiatal vagy és annyira sötéten látsz mindent - mint anno én!:)

De hidd el, hogy az életed nem csesződött el és lesz családod, boldog életed!

Pontosan úgy történt minden, ahogy lennie kell.

Anyukádat ne hibáztasd, akkor ez tűnt a jó megoldásnak és nem tudhatod, hogy mi lett volna, ha akkor nem leszel magántanuló.

Lehet, hogy a sok haverral, a kockahasaddal buli-buli hátánnal olyan szituációba keveredtél volna, ami valóban örökre elcseszte volna az életed, ez lehet egy baleset, alkoholfüggőség, barátnő felcsinálása stb. stb

Most úgy érzed, hogy jobb lett volna, ha, de lehet hogy sokkal jobb lesz így!

Először is az önbecsülésedet kell növelned, önmagadon kell változtatnod és ehhez az kell, hogy össze szedd magad, iratkozz be téged érdeklő sport vagy hobbi körbe, regizz neten, csetelj, beszélgess, építsd fel újra az életed és egyáltalán nem vagy lekésve semmiről!

Lesznek új élményeid, új barátaid és ha teszel érte, akkor lesz új tested! Fel fogod építeni magad és KÉPES VAGY RÁ!

Édesanyád a legjobbat akarta neked, ne hibáztasd.

Te is belementél, így döntöttél. A te döntésed is volt, nem csak az övé, de még ha csak az övé is lett volna, akkor sem akart vele neked rosszat és egyébként is, ami volt már elmúlt!

Most ez van!

Koncentrálj a megoldandó feladataidra, tűzz ki elérhető részcélokat és tudatosítsd magadban, hogy bármire képes vagy, amit igazán akarsz!

Ha kell, kérd meg anyukádat, hogy vigyen el téged egy pszichológushoz, de szerintem neked bármilyen sikerélmény segítene, ezért írtam, hogy keress magadnak közösségeket, hozzád hasonló embereket.

17 évesen tragédiaként éled meg a dolgokat, de hidd el, hogy pár év múlva másképp fogod látni, csak ne merülj bele ebbe az önsajnálatba.

Vagy tudod mit? Merülj bele! Sírjál, tomboljál, toporzékoljál, vegyél egy boxzsákot és püföld szét, ha az segít.

Aztán ha lenyugodtál, akkor állj fel a földről, zárd le a múltat és indulj el előre! Csak a most számít és ez alapozza meg a jövődet.

Csak rajtad áll, hogy meddig élsz még a múltban, ami egy időpocsékolás.

Én is panaszkodhatnék neked és sorolhatnám, hogy miért halnék meg, de én már öreg vagyok és TUDOM, hogy neked még van lehetőséged, még minden sikerülhet és tényleg jól esik kipanaszkodni magad, megértelek, de miután megkönnyebbültél, gondolkozz el és készíts új terveket.

Vagy ha az jobb, akkor merülj bele kedvenc időtöltéseidbe, kapcsolódj ki és pihenten más színben fogod látni a dolgokat, minden elmúlik!

Az előző elég pontosan leírta a dolgokokat. Még annyit javaslok hogy menj el pszichológushoz.

Nagyon káros a mentalitásod. Folyton csak azon gondolkozol mi lett volna ha.... Pedig lehet hogy sokkal rosszabb lett volna. Menj el sportolni, például ott tudsz ismerkedni is.

"Az elmúlt napokban találtam rá azokra az általános iskolás osztálytársaim bulizós képeikre. Olyan jó volt látni, hogy mennyit változtak. alsós kisgyerekből kész felnőttek. ÉS!! ahogy látom, hogy mennyire boldogok, beszélnek egymással. Semmi akadályát nem érzik ,hogy hozzászóljanak egy lányhoz.."

SOHA ne szűrj le dolgokat bulizós képekből. A közösségi médiában mindenki boldognak mutatja magát, de valószínűleg nem azok. Hidd el nekik is vannak problémáik, valószínűleg olyan is van akinek nagyobb mint neked.

17 éves vagy! Ne legyél buta, nincs az életednek vége, de nyavajgás helyett tenni is kell. Rendesen tanulni sportolni, elmenni pszichológushoz hogy rendbetedd az önbizalmat, találni egy hobbit ÉS azután a lányokkal foglalkozni.

Egyébként írhatsz privátban, ha az segít beszélgetek veled.