Ti írnátok egy jó barátotoknak, ha ő megbántott titeket, de azt sem tudja, mivel, most pedig nem beszéltek egymással?

Két lehetőséged van: játszod a mártírt és elvárod, hogy gondolatolvasó legyen. Ebben az esetben addig vársz, míg meg nem keres ő téged magától.

Előny: megtudod, hogy vagy-e neki elég fontos ahhoz, hogy hiányozz neki és felkeressen magától.

Hátrány: egy idióta leszel.

Vagy fogod, és leírod neki, mit érzel.

Előny: kiadod magadból és a tudtára hozod a tényállást, neki pedig lesz lehetősége tisztáznia magát.

Hátrány: lehet, hogy ettől meg ő sértődik be rád - bár ekkor legalább tudod, hogy milyen ember valójában.

A döntés a te kezedben. Én tuti az utóbbit választanám. De csak azért, mert ha magától nem jött rá (esetleg nem is jöhetett rá, mert valami infó hiányzik ahhoz, hogy tudatában lehessen egyáltalán a megbántás tényének), akkor a tudtára hozom én - a többit meg majd eldönti ő meg az idő.

Én ezt nem értem. Ha ő nem tudja, hogy megbántott, akkor mire kérné bocsánatot?

Ebből nekem sz jön le, hogy te megsértődtél, valószínűleg valami apró hülyeségen (mivel a másik fél nem is tud róla - ha valami fontos, nagy dolog lenne, nyilván tudná), és elvárod, hogy gondolatolvasó legyen...

Mentegetheted magad napestig, akkor is undorító ez a passzív-agresszív játszma, amit művelsz. Ezek után abban is biztos vagyok, hogy egy tök pitiáner dologgal bántott meg.. Úgy kezeled ezt a konfliktust, mint egy óvodás.

Ha valami bajod van valakivel, akkor az a minimum, hogy közlöd vele, nem pedig arra vársz, hogy olvasson a gondolataidban és még ő fusson utánad kérdezgetve, hogy mi bajod..

Kérdező, ennél kicsit több konkrétumot kell írnod, mert nem mindegy ki bántott meg (milyen régóta, milyen nexusban lévő barátod),konkrétan mivel bántott meg, mit mondott...enélkül lehetetlen tanácsot adni.

Az is fura, hogy ha ő bántott meg téged (amiről talán nem is tud), miért nem keres azóta?